Avsnitt
-
A Spiritusz legújabb adásában egy rendkívül fontos, ám nagyon nehéz témát fogunk boncolgatni, a szülő és a már felnőtt gyereke közötti konfliktusokról lesz szó. Vajon létezhet-e kibékíthetetlen ellentét, megbocsáthatatlan sérelem a családi kapcsolatokban?
Vannak ajtók, amelyek úgy tűnik, örökre bezáródtak. Hogyan lehet elérni a közeledést, a békülést azok között, akik évek óta szóba sem állnak egymással? Szakértő vendégünk dr. Barát Katalin pszichiáter, pár-és családterapeuta, aki segítőként több mint negyven éve foglalkozik családi nehézségek, konfliktusok kezelésével.
Szükségünk van egymásra, gyereknek a szülőre, szülőnek a gyerekére, érezzük ezt mindnyájan, és bár sokszor pokolian nehéz megtenni az első lépést, félretenni a büszkeséget, de érdemes, mert gyakran a másik is csak egy apró gesztusra vágyik, és rögtön el is kezdődik az enyhülés…
Az adásban felmerülő témák, kérdések
– Sokat változtak a családi konfliktusaink az elmúlt negyven évben, vagy inkább csak a világ körülöttünk, de az, hogy alapvetően mit várunk az emberi, rokoni kapcsolatainktól, az nagyjából változatlan?
– A jogszabályok 18 év felett tekintenek az emberre nagykorúként. Pszichológiai értelemben mikortól nevezhető valaki felnőttnek?
– Normál esetben mikor és hogyan kezdődik a leválás a szülőkről, és meddig tart ez a folyamat? Milyen körülmények, tényezők nehezíthetik ezt?
– A saját identitás kialakulásával az ember önmegvalósításra törekszik és egyre nehezebben viseli, ha a szülei más irányba terelnék az elképzeléseit. Jobb egyetem, jövedelmezőbb hivatás választását presszionálják, és a párválasztásba is rendre beleszólnak puszta „jó szándékból” persze. Mi állhat az ilyen, „gyermekére rátelepedő” szülői attitűd hátterében?
– Sokan jóval 18 éves koruk után is még meg akarnak felelni a szüleiknek, amikor azonban ők is szülővé válnak, ez a korábbi alá-fölé rendeltségi viszony egyre feszítőbbé válik. Ha eddig nem történt meg, hogyan kell helyesen elkezdeni kijelölni a határokat úgy, hogy ne mérgesedjen el a kapcsolat?
– A mai fiatalok már foglalkoznak önismerettel, transzgenerációs témákkal, míg korábban az érzésekről sem nagyon lehetett családon belül beszélni. Hogyan lehet feloldani ezt a disszonanciát?
– Mi zajlik abban a szülőben, aki képes megszakítani a kapcsolatot a gyerekével, unokáival, akinek a szeretete haraggá alakul pusztán amiatt, hogy felnőtt gyereke meghúzta a határait, és már nemet mond bizonyos elvárásokra, és igyekszik átírni a régi családi mintázatokat?
– Általában a folyamatos összetűzéstől, a kapcsolat megszakadásától szenved mindkét fél, de vajon kinek kell nyitnia, megtennie az első lépést a másik felé?
– Az unokák érkezése képes enyhülést hozni akár egy hosszú ideje befagyott kapcsolatban is?
-
„Hálás vagyok, hogy ezen az egészen átmentünk. Sokkal többet adott nekünk, mint amennyit elvett tőlünk” – mondja a nehéz időszakról adásunkban egy érintett édesanya. Az Érintettek Egyesület azért dolgozik, hogy a daganatos betegséggel küzdő gyermekek és családtagjaik könnyebben vészeljék át a megterhelő hónapokat, éveket. Azonos című könyvükben (Érintettek könyve) személyes történetekkel és hiteles információkkal segítik a mindennapokat. Hogyan lehet ezt végigcsinálni? Mit éreznek a szülők, látva gyermekük fájdalmát, szenvedését? Hogyan reagál a környezet? Mi a lelkigondozó feladata? Ez mind kiderül a Spirituszban, vendégeink Keresztes-Németh Anita édesanya és Némethné Tóth Szilvia mentálhigiénés szakember.
Az adás tartalmából:
– Út a diagnózistól a gyógyulásig. Anita mesél Dorka lánya helyzetéről, állapotáról.
– Mit jelent egy ilyen diagnózis a szülőknek? A családtagok és a környezet számára más-más nehézséget jelent a helyzet – ezt is kifejtik a vendégek.
– Milyen szerepe van egy megtartó közegnek, és miért fontos ez a családban?
– Segítőként jelen lenni, kapcsolódni, meghallgatni – ezek kulcsfontosságúak.
– Mit tanul a segítő a beteg gyerekek édesanyáitól?
– Miért kiemelkedőek az érintettek által kezdeményezett támogatások?
– Mit jelent a „szent két hónap”?
– A segítő bevonódása: mikor és hogyan hasznos?
– Mi a helyzet a hozzátartozók szerepével és támogatásával?
– Hogyan működnek együtt anya és apa, nő és férfi, férj és feleség ebben a helyzetben?
– Sorstársközösség: a megosztás, a hitelesség és a támogatás szerepe.
– Az Érintettek könyve – miért egyedülálló, fontos és hasznos?
-
Saknas det avsnitt?
-
Régen úgy tartották, hogy aki okos, magas az IQ-ja, az viheti igazán sokra az életben. Irigyeltük is az átlagosnál jóval magasabb pontszámú tesztek birtokosait, ám idővel kiderült, hogy a siker alapvetően nem függ össze a kiemelkedő értelmi képességekkel, sokkal inkább múlik azon a boldogságunk, hogy hányadán állunk az érzéseinkkel. Például meg tudjuk-e nevezni / fogalmazni a bennünk dúló viharokat, képesek vagyunk-e empatikusan viseltetni mások problémái iránt? Az EQ-nak az is fontos fokmérője, hogy kordában tudjuk-e tartani az indulatainkat, vagy hogy miképp reagálunk arra, ha késik a vágyaink beteljesülése. A Spiritusz következő adásában egy különleges világba, az érzelmek birodalmába kalauzoljuk önöket. Németh Szilvia vendége dr. Kádár Annamária, akit általában mesepszichológusként ismernek, viszonylag kevesen tudják róla, hogy amellett, hogy egyetemi docens, érzelmi intelligenciafejlesztéssel foglalkozó tréner is. Adásunkban sok humoros és megható történeten keresztül saját életének egy-egy részletébe is betekintést nyújt.
Az adás tartalmából:
- Mi a különbség az IQ és az EQ között? Tisztázzuk a fogalmakat szakértőnkkel.
- Döntéseinkben a szívünkre vagy az eszünkre hallgatunk? Hogyan működik ez a dilemma?
- 1905-ben készült az első intelligenciateszt. Hogyan nézett ki akkor, és milyen ma?
- Az IQ adottság, azzal születünk, de az érzelmi intelligencia fejleszthető. Hogyan érhetjük ezt el és miben könnyíti meg az életünket, ha magasabb az EQ-nk?
- 6-7 éves kor körül várható csak el egy gyerektől, hogy szabályozni tudja az érzelmeit – az Agymanók című film ezt jól bemutatja.
- Mi az az Etelka-módszer? Annamária egy sok szülő számára ismert dackorszakos szituációban ad segítséget ahhoz, hogy kezeljük türelemmel gyermekünk akaratosságát.
- Mi a helyzet azokkal a családokkal, ahol nem volt szokás érzelmekről beszélni? Hogyan lehet ezen változtatni, és jó példát mutatni a gyerekeinknek?
- A beszélgetés felénél rátérünk arra, miről is szól valójában az érzelmi intelligencia, beszélünk a mesékről is, hiszen azok az érzelmi intelligencia fejlesztésének fontos eszközei.
- Mi az a mágikus gondolkodás, és miért hasznos a szülőknek is?
- Miért fontos ismernünk a családtörténetünket? Kutatások is igazolják ennek jelentőségét.
- Miért ne lúgozzuk ki a mesékből, a történeteinkből a konfliktusokat?
- Mi lehet az oka annak, ha egy családban, ugyanazon szülőktől származó gyerekek felnövekedve nagyon más habitusúak lesznek?
- Mi az a vérmérsékleti sajátosság, és milyen típusai vannak?
- Szó esik arról is, hogy milyen egy érzelmi intelligencia tréning.
- Kádár Annamária megosztja élete egy nehéz időszakának történetét, arról beszél, hogyan élték meg a férjével, hogy 13 évig hiába vártak a gyermekáldásra. Végül persze, ahogy az a mesékben is lenni szokott, az ő történetük is pozitívan zárult.
Vendégünkről:
Kádár Annamária pszichológus és egyetemi oktató, akinek egyik szakterülete az érzelmi intelligencia fejlesztése, különös hangsúllyal a meseterápiára és gyermeknevelésre. Kutatásai és könyvei gyakran foglalkoznak az önbecsülés, a lelki rugalmasság és az érzelmek tudatos kezelésének fontosságával.
Egyik legismertebb műve, a Mesepszichológia, bemutatja, hogyan fejleszthető a gyerekek érzelmi intelligenciája meséken keresztül, és milyen szerepet játszanak ezek az elbeszélések az életkori sajátosságok megértésében. Kádár Annamária szerint a történetek és a mesék nem csupán szórakoztatnak, hanem segítenek a konfliktusok feldolgozásában és az önazonosság kialakításában. Ezt az elvet nemcsak a gyerekekre, hanem felnőttekre is kiterjeszti, hiszen úgy véli, a mesék felnőttkorban is fontos önismereti eszközként szolgálnak.
Az oktatás és pszichológia mellett Kádár Annamária számos könyvet írt, mint például A Te meséd és a Lilla és Tündérbogyó sorozat, amelyek a családok érzelmi világát, a gyerekek fejlődését és a szülői szerepek kihívásait dolgozzák fel gyakorlati példákon keresztül
-
Sokszor halljuk, hogy a tehetség nem minden: szorgalom, kitartás, és még nagyon sok dolog kell ahhoz, hogy siker váljon belőle: például szükséges a támogató közeg is. A fuvarozó szülő, a plusz órát tartó pedagógus és a toleráns közösség. Mit jelent a tehetségtámogató társadalom? Tényleg mindenki kiemelkedő valamiben? Kell-e keresnünk a rátermettséget, vagy a tehetség valóban utat tör? Sándor-Kovács Dóra, a Nemzeti Tehetség Központ vezetője a Spiritusz adásának vendége.
A tartalomból:
- Mindenkiben rejlik valamilyen tehetség? Hogyan ismerhető fel?
- Milyen kulcselemek szükségesek a tehetséggondozás folyamatában?
- Szülői feladat: hogyan derítsük ki, miben tehetséges a gyermekünk?
- Orientáció vagy tehetség: mi a különbség?
- Hogyan segíthetik a szülők gyermekeik kibontakozását?
- Mi történik, ha a gyermek tehetséges, de nem érdekli?
- A pedagógus szerepe a tehetségfejlesztésben: hol van az ő határvonaluk?
- Tehetség = Siker? Mindig együtt jár a kettő?
- Tehetségtámogató társadalom: tényleg abban élünk ma Magyarországon?
- Nemzeti Tehetség Központ: hogyan segítik az iskolákat és milyen programokat kínálnak?
- Mentorálás: miért ez a tehetséggondozás leghatékonyabb eszköze?
- Mit tehetünk, ha elfogy a lelkesedés abban, amiben tehetségesek vagyunk?
- A tehetség a gyermek szemszögéből: hogyan élik meg a saját fejlődésüket?
- Mit jelent a természeti tehetség és hogyan lehet fejleszteni?
- Késői tehetséggondozás: van még esély a kibontakozásra, ha csak később kezdik el felismerni?
-
Korábbi adásainkban is már pedzegettük, most tovább boncolgatjuk a boldog élet titkát, ezúttal a hála szempontjából. Németh Szilvia vendége Rátonyi Kriszta, Junior Príma díjas műsorvezető, akinek 2021-ben volt egy komoly biciklis balesete. A gerincműtét utáni hosszas felépülési időszak alapjaiban változtatta meg egyrészt a saját magához fűződő viszonyát, másrészt a boldogságról alkotott korábbi elképzelését. A beszélgetés során szó esik a Covid-időszak tanulságairól, felnőttkori barátságokról, Kriszta jól működő mozaikcsaládjáról, a szüleihez fűződő szoros kötelékéről és a kedvesével „vezetett” hálanaplójáról is. Ha kíváncsiak, miként van jelen a közkedvelt műsorvezető mindennapjaiban a hála, és hogy mit igyekszik ezzel kapcsolatban Rátonyi Kriszta eltanulni a kutyáitól, tartsanak velünk!
A tartalomból:
● Kriszta derűs gyerekkoráról mesél, jól működő mozaikcsaládjáról, sok szerető testvéréről.
● Beszél egy helyről, ahol gyerekkorában nagyon jól érezte magát, és most a munka által lehetősége van ide évről évre visszatérni, szíve szerint ide is költözne.
● Megtudjuk, hogyan vált Kriszta televíziós műsorvezetővé, kinek hálás ezért, és kik támogatták az útján.
● Nemcsak a sikerekről beszél, hanem a nehézségekről is, arról, hogy hogyan küzdött meg velük, és mit tanult belőlük.
● Szó esik megfelelési vágyról és személyeskedésről is, és arról, ő miként viszonyul ezekhez.
● A beszélgetés központi eleme Kriszta komoly kerékpárbalesete és a gerincműtét utáni felépülés időszaka, mely teljesen átértékelte a testéhez fűződő viszonyát.
● Kriszta rendkívül hálás a családjáért, akik védőhálóként megtartják a nehéz időszakokban, szüleivel kifejezetten szoros a kapcsolata, igazi példaképek a számára.
● A felnőttkorban köttetett barátságok különlegességéről és ápolásuk jelentőségéről is mesél a hallgatóknak Kriszta, ennek fontosságára, sok egyéb felismerés mellett, a Covid-időszak döbbentette rá.
● Megtudjuk, mi a valódi boldogság Kriszta számára, és hogy hogyan tanulta meg értékelni az apró örömöket.
● Apró betekintést enged boldog párkapcsolati hétköznapjaiba, mesél szeretett kiskutyáiról és azt sem rejti véka alá, hogy miképp tanulta meg kezelni, elfogadni, ha néhanapján, ahogyan ő fogalmaz, „felszalad rá néhány kiló”.
Vendégünkről:
Rátonyi Kriszta a közmédia Junior Prima díjas műsorvezetője. Kriszta gyerekszínészként kezdte pályafutását, kilencévesen került a Magyar Televízióhoz, miután beválogatták a Családi kör című műsorba. Televíziós karrierje azóta töretlen. A közkedvelt, mindig derűs műsorvezetőt láthattuk többek között a Dal háziasszonyaként, vezette az Eurovíziós Dalfesztivált és csapatkapitányként szerepelt a Magyarország, szeretlek! című műsorban is. Nyarát Révfülöpön töltötte, ahol a Nyár24 egyik meghatározó tagja volt, ősztől pedig ismét a Család-barát csapatát erősíti délelőttönként a Duna TV-n.
Az ifjú tévés korát meghazudtoló érettséggel szemléli a világ történéseit, és mélyen vizsgálja saját belső folyamatait. Elmondása szerint a koronavírus-járvány okozta bezártság, valamint a biciklis balesete utáni hosszú felépülés alapjaiban változtatta meg az életét. Rátonyi Krisztával a család és a barátok megtartó erejéről, az újratervezésről, valamint önmaga elfogadásáról beszélgettünk a hála kontextusában.
Vajon örökletes tulajdonság, habitus kérdése, hogy tudunk-e az apró dolgoknak is örülni az életben? Egyáltalán észrevesszük-e a sok jót, ami adatott, vagy inkább a rosszra koncentrálunk? Tanulható, fejleszthető-e a hálaérzet?
Az adás meghallgatása után (vagy akár közben) buzdítunk mindenkit (mivel nekünk már bevált), hogy kezdjen el hálanaplót vezetni, vegye sorra azokat a dolgokat is az életében, amelyek természetesnek tűnnek, de hálát érdemelnek. A pozitív életkörülmények, az erőt adó szociális kapcsolatok, az örömteli események tudatosítása mindennap bizonyítottan képes javítani a kedélyállapotunkon.
-
"Fogyj le és boldogabb leszel! - kapjuk a világtól az üzenetet mindennap. Pedig a tapasztalatok és a statisztikák azt mutatják, hogy egy 10 kg-mal könnyebb test se nem sikeresebb, se nem kiegyensúlyozottabb. Mégis sokan a fogyókúrák és edzések ördögi körében kínlódnak, koplalnak, de egyre gyakoribb a túlevés is. Dr. Lukács Liza szerint a gondolkodásunkon és az evési szokásainkon kell változtatnunk, kis praktikákkal ugyanis már nagyon sokat tehetünk a jóllétünkért, és az egészséges testképünkért. A pszichológussal érzelmi evésről, határszabásról és a magyar étkezési kultúráról is beszélgetünk a következő Spirituszban.
A tartalomból:
· Miért fontos a testünkkel való kapcsolat pszichológiai szempontból?
· A testkép és a boldogság kapcsolata
· A testképzavar és a negatív testkép különbségei
· A testkép és önismeret összefüggései
· Hogyan befolyásolja a gyermek-szülő kapcsolat a testkép kialakulását?
· Az önszeretet megtanítása gyermekkorban
· Pozitív testkép kialakítása
· Lehet-e előnyös tulajdonságokat látni a különböző testformákban?
· Mit jelent a testmegszégyenítés és mik a pszichológiai hatásai?
· Hogyan kapcsolódik a kötődés az evészavarok kialakulásához?
· Többféle evészavar jelentkezése és a kapcsolati dinamikák.
· Mit jelent a pszichológiai éhség?
· Az evészavarok megelőzésének lehetőségei
· A fogyasztói társadalom hatása a testképünkre
Lukács Lizáról:
1999-ben szerezte pszichológus diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és már az egyetem második évében elkezdte érdeklődését az evési problémák iránt, ami immár több mint 20 éve tart. Szakterülete az evészavarok, mint az anorexia nervosa és a bulimia nervosa, de a nem organikus eredetű elhízásformák is a kutatási és terápiás érdeklődési körébe tartoznak.
2007-ben megszerezte tudományos doktori (Ph.D.) fokozatát pszichológiából, doktori értekezésének témája az evészavarok és az izomdiszmorfia volt. Ezt követően, 2008-ban tanácsadó szakpszichológus diplomát is szerzett krízispszichológia specializációval.
Lukács Liza terápiás eszköztára sokrétű. Nagy hangsúlyt helyez a kognitív terápiákra, ugyanakkor úgy véli, hogy ezek önmagukban nem mindig elegendőek az evészavarok kezelésében, viszont nélkülük sem lehet teljes a gyógyulás. A pszichodinamikus megközelítést elengedhetetlennek tartja a krónikus zavarok kezelésében, bár a változás egy pontján már más módszerekre is szükség lehet.
Eddig három könyvet írt az evési problémák témájában: Ne cipeld tovább, Lenyelt vágyak, és Az éhes lélek gyógyítása. Emellett megjelent egy könyve is, a Hogyan szeretsz, amely a kötődési mintákat vizsgálja.
-
„Úgy viselkedsz, mint egy gyerek, mikor fogsz már végre felnőni?” – hangzik el gyakran a kérdés a 18 éven felüliek vitáiban. Úgy tűnik, a konfliktusaink java abból fakad, hogy sokszor képtelenek vagyunk a nehézségeinket felnőtt módon kezelni. Játszmázunk, futjuk ugyanazokat a köröket, folyamatosan őrlődünk, aztán egyszer csak rádöbbenünk, hogy az elakadásaink okait nem másokban, nem kívül, hanem sokkal inkább belül, a saját személyiségünkben kell keresnünk. A Spiritusz nyári szünet előtti utolsó adásában az érett személyiség nyomába eredünk, mert állítólag ez a boldog és harmonikus élet kulcsa.
Németh Szilvia vendége dr. Berentés Éva, a pszichológiai tudományok kandidátusa, aki nagyjából 10 évig kutatta a felnőtté válás folyamatát, az eredményeket pedig „Az érett személyiség” című könyvében foglalta össze.
A 18. életév betöltésével jogi értelemben felnőtté válunk, biológiailag is érettek vagyunk már, de a pszichológiai érettség gyakran csak jóval később alakul ki. Az is előfordul, hogy valakinek az érzelemvilága megreked egy jóval korábbi, gyermeki szinten. Mi hátráltatja a fejlődést? Milyen szerepe van az IQ-nak és az EQ-nak a felnőtté válás folyamatában?
A tartalomból:
- A felnőttség és az érettség miért nem szinonimák? Elhangzik az érett ember pontos definíciója is.
- Miért nem létezik teljesen érett ember?
- Szakértőnk beszél arról is, miért és hogyan foglalkozott az érett személyiség kutatásával.
- Hároméves korig megtörténik a gyermek „pszichológiai születése”. Mit jelent ez pontosan?
- Szeretet, elfogadás, odatartozás, intimitás. Ezekkel a szükségletekkel születünk. Szakértőnkkel végigmegyünk ezeken.
- Mit jelent az érett és éretlen szeretet?
- Milyen az érzelmileg érett édesanya? Miért fontos megtanítani az édesanyákat arra, hogy a szoptatás alatt kerüljék a telefon használatát, és ez hogyan függ össze az érettség témájával?
- Érzelmi intelligencia híján milyen nehézségekbe ütközik egy felnőtt ember?
- Magyarországon 100-ból 87 ember tendenciájában éretlen, mondja szakértőnk.
- Beszélünk a tekintélyelvű nevelésről is.
- Mik az ismérvei az érzelmileg éretlen embernek?
- Beszélünk még az önbecsülésről, ami elengedhetetlen az érettséghez.
- Mit jelent, ha nem tudunk leválni a szüleinkről?
-
A szégyenérzet erkölcsi irányt mutat, meggátolja, hogy rosszat tegyünk, és figyelmeztet minket, hogy mások ítélkezhetnek felettünk. Van azonban egy olyan szintje, amikor indokolatlanul bénít, akadályoz, és rombolja az önképünket: pánikbetegséget, testképzavart és szorongást okoz. Milyen egyéb következményei lehetnek, ha a szégyen már nemcsak pillanatnyi érzésként, hanem állandósult állapotként van jelen az életünkben? Hogyan taníthatjuk meg gyermekeinket arra, hogy szerethetők? Erről is szól a Spiritusz következő adása, amelynek vendége Prof. Dr. Unoka Zsolt pszichiáter, pszichoterapeuta, sématerapeuta-kiképző.
A tartalomból:
- A szégyen pillanatnyi, vagy tartós érzés? Miért bénít a szégyen?
- A megszégyenítésnek is van egy „pozitív” vetülete. A podcastból kiderül, mi ez.
- Felnőttként is van feladatunk azzal, hogy le tudjuk építeni a bennünk kialakult szégyenérzeteket.
- Milyen fizikai és lelki jelenségekkel jár a szégyenérzet?
- Mit jelent a "szégyen iránytűje"?
- Miért fontos, hogy működjön bennünk a szégyenérző-rendszer?
- Mi a különbség a szégyen és a szorongás között?
- Milyen terápia foglalkozik a szégyennel?
- Szakértőnk azt is megmutatja, hogyan lehet másképp mondani azt, hogy „Szégyelld magad”!
Vendégünkről:
Prof. Dr. Unoka Zsolt a Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi tanára, osztályvezető
Pszichiáter, pszichoterapeuta, a pszichiátriai rehabilitáció szakorvosa, kognitív viselkedésterapeuta, sématerapeuta-kiképző, pszichoanalitikus
A Semmelweis Egyetemen általános orvosi diplomát, az ELTE BTK Filozófia szakán filozófus diplomát szerzett. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján dolgozva pszichiátriából, pszichoterápiából és pszichiátriai rehabilitációból szerzett szakvizsgát. Pszichoanalitikus. A Viselkedés- és Kognitív Terápiás Egyesület kiképző terapeutája. Nemzetközi Sématerápiás Egyesület (ISST) kiképző terapeutája.
Jelenleg a Pszichoterápiás Részleg főorvosa, egyetemi tanár. Kognitív-viselkedésterápiás, sématerápiás és pszichodinamikus szemléletben végez pszichoterápiákat, valamint oktatási és kutatási feladatokat lát el. A Mentális Egészségtudományok Doktori Iskolában szerezte PhD-ját, ahol jelenleg témavezetőként tevékenykedik. Kutatási témája a pszichoterápiás folyamatkutatás, a korai maladaptív sémák, a kötődés, a társas megismerés és az érzelemszabályozás zavarainak vizsgálata mentális zavarokban.
Forrás: semmelweis.hu
-
Ebben a műsorban az önértékelés, önbecsülés, önbizalom felnőttkori vonatkozásairól beszélgetünk. Egy korábbi adásban dr. Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológussal a gyermekkori történéseket jártuk körbe, azt, hogy milyen szerepe van a szülőknek, az iskolai nevelésnek a reális önértékelés, a stabil önbecsülés kialakulásában. Most, a második részben pedig a felnőttekre fókuszálunk: bemutatjuk, hogyan hat a személyiségre, a viselkedésre, ha valakinek alacsony az önbecsülése, nincs elegendő önbizalma, aztán persze azzal is foglalkozunk, hogy hogyan fejleszthetők ezek a területek, és milyen eredményre, változásra számíthatunk. Limpár Imre tanácsadó szakpszichológus a vendégünk, aki szerint az önismeret egy életstílus, és nem egy kipipálandó tétel egy listán. A múltunk elakadásainak megfejtése sok választ tartogathat, hogy aztán tovább lehessen lépni egy önazonos, örömtelibb élet felé.
A tartalomból:
• Milyen állomásokon kell megállnunk, hogy az önbizalom megállóhoz érjünk?
• Becsülöm-e azt a személyt, aki vagyok, itt és most?
• Bízom a jövőben? A saját személyes jövőmben?
• Hol van a mindennapi életemben a nyomáspontom? Mit jelent ez pontosan?
• Öntalálkozásaink vannak, nem önismeretünk - mondja szakértőnk.
• Ki az a személy, aki lenni szeretnék? Van erre ÉRDEMI válasz?
• Az elvárás-cunamiból mit vonatkoztassunk magunkból?
• Mit jelent az „örömgyilkos” fogalma? Erről is hallunk történetet.
• Milyen a külső- és belső önbizalmú személy?
• A megfelelő, elég jó önbizalomhoz határvédelemre van szükség. Kapunk ehhez is kulcsot.
• Miért nem bírja a motivációs trénereket a szakértőnk?
• Ki vagyok én? - Tudjuk erre a kérdésre a választ? - A válaszokból sok mindenre következtethetünk.
• Foglalkozunk annyi időt a lelkünkkel, mint a kocsinkkal, vagy az antiaging krémünkkel? Mindenki tegye a szívére a kezét!
• Mi a guillotin-pillanat? És tudunk-e vele mit kezdeni?
-
„A barátaink azok a családtagjaink, akiket mi magunk választottunk egy életre.” Stéphane Garnier író így vélekedett az egyik legmeghatározóbb emberi kapcsolatról. Mit keresünk a másikban? Belefér-e az őszinteség? Van-e férfi és nő között igaz barátság? A Spirituszban a barátságról beszélgetünk, vendégünk Gergely Viktória pszichológus, a Változás Tere Pszichológiai Központ vezetője.
A tartalomból:
– Hogyan hat a személyiségjegyünk a kapcsolatainkra, köztük a barátságainkra?
– Hogyan erősíthetik meg az identitásunkat a barátaink?
– Mindenkinek szüksége van barátokra? Ha nem, miért nem?
– Különböző életszakaszokban szerzünk barátokat. Mi a különbség ezek között?
– Hat a barátságainkra az is, hogy milyen családból jövünk?
– Min múlik a barátságok elmélyülése?
– Kik azok a „kedves ismerősök”, és milyen szerepet töltenek be az életünkben?
– Lehet szoros barátság a párkapcsolaton belül is?
– Mi történik, ha elveszítjük a barátunkat/barátainkat?
– A jó barátságba belefér az őszinteség és a kritika? Ha igen, hogyan?
– Kinek van több barátja? A nőknek vagy a férfiaknak?
– Milyen eltávolodást hozhatott a pandémia? Online fent lehet tartani barátságokat?
– Létezik-e férfi és nő között barátság?
– Van valamilyen „többleterő” a női baráti körökben?
– Hogyan kezeljük az irigységet és a féltékenységet a barátságban?
-
Elfogadás, megbocsájtás, törődés, szeretet – ezeket a fogalmakat többnyire a másokhoz fűződő kapcsolatainkban szoktuk emlegetni. Kevesebb szó esik arról, hogy saját magunkkal milyen a viszonyunk, pedig ez kihat az életünk minden területére. Az énképünk – hogy mennyire szeretjük, értékeljük magunkat – befolyásolja az érzéseinket, meghatározza a cselekedeteinket a családban, a munkahelyünkön, vagyis alapvetően kihat a hogylétünket. A pozitív önértékelés kialakulása hosszú folyamat, gyermekkorban kezdődik, gyakran csorbát szenved, de a jó hír, hogy felnőttként is sokat tehetünk a fejlesztéséért.
Kétrészes adással készülünk, hogy ezt a fontos témát teljes körűen át tudjuk tekinteni. A másodikban majd a felnőttkori sérült, negatív önbecsülésből adódó nehézségekről lesz szó, és arról, hogy hogyan lehet fejleszteni az önbizalmat. A mostani adásban pedig elsőként a helyes önértékelés kialakulására, gyermekkori megalapozására fókuszálunk. Németh Szilvia vendége Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra tanszékvezető egyetemi tanár, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a hazai kognitív viselkedésterápia meghonosítója.
A tartalomból:
– Miért fontos a következetes nevelés?
– Miért fontos, hogy ne a gyerek legyen az úr?
– Hogyan dicsérjük meg a gyereket?
– Beszélünk a kamaszok önértékelési helyzetéről is.
– Milyenek ma a társas készségeink? Miért fontos ez például a párválasztás területén?
– Miért megbetegítő a perfekcionizmus?
– Miért fontos, hogy együttérezzünk önmagunkkal?
_________________________
Az egészséges önbizalom nélkülözhetetlen a lelki egészséghez és ez nagyrészt gyermekkorban alakul ki, noha későbbi hatások is szerepet játszhatnak benne. A szülő érzelmi kiegyensúlyozottsága és szeretetteljes odafordulása, a kiszámítható, stabil napirend és a világos, betartható szabályok járulnak hozzá leginkább a gyermek biztonságérzetéhez. Népszerű tévhiedelem, hogy a gyermeket folyton dicsérni kell és lehetőleg minden igényét teljesíteni kell. Ez indokolatlanul pozitív önképhez, követelőző magatartáshoz, sőt súlyosabb esetben nárcisztikus vonásokhoz is vezethet. Mivel ez a szülő számára előbb-utóbb elviselhetetlen teher, nem meglepő, hogy pihenésre van szüksége, amihez legkönnyebben az „e-babysitter” révén tud hozzájutni.
Ebben a podcastban Prof. Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus, pszichoterapeutával beszélgetünk a témában született tudományos kutatásokról, a korlátlan képernyőhasználat veszélyeiről és a bizonyítottan hatékony gyermeknevelési elvekről.
_________________________
Vendégünkről: Prof. Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus, a hazai kognitív pszichoterápia meghonosítója és elterjesztője, európai akkreditációval rendelkező, kiképző pszichoterapeuta. Relaxációs, személyközpontú és kognitív pszichoterápiás képzettséggel rendelkezik. Harminc éve aktívan végez pszichoterápiát, emellett pszichoterápiás szupervíziót ad klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta jelölteknek. Munkásságának középpontjában a világszerte elterjedt modern, bizonyítottan hatékony kognitív viselkedésterápia elmélete, gyakorlata és tanítása áll, a legkülönfélébb pszichés és pszichoszomatikus betegségek kezelésében. Számos új módszert vezetett be elsőként hazánkban a pszichoterápiás ellátásban: asszertív tréning, szociális kompetenciafejlesztő tréning, viselkedésterápiás testsúlycsökkentő csoport, problémamegoldó tréning. (Forrás: semmelweis.hu)
-
„Ej, ráérünk arra még!” – gondoljuk sokszor sokan. Mindenki életében megjelenik a halogatás, hiszen különböző feladataink között természetszerűleg súlyozunk: valamit előbb, valamit később végzünk el. A halogatással azonban rengetegen küzdenek, és szenvednek tőle. A krónikus halogatás a Spiritusz következő témája, amely más és mélyebb probléma, mint pusztán az időmenedzsment. A határtartás, az egészséges énkép, a maximalizmus és a tökéletességre törekvés mind szerepet játszanak abban, hogy a halogatás szinte függőséget jelent, így megszabadulni tőle nagyon nehéz. Praktikák, tanácsok és persze háttér a Spirituszban, amelynek vendégei Üveges Anna pszichológus és Lakatos Annamária pedagógus.
A tartalomból:
• Kulcsfontosságú, hogy a halogatók nyomás alatt tudnak dolgozni?
• Mi a különbség az aktív és a passzív halogatók között?
• Mikor kapcsol be a halogatóknál a „túlélő gomb”?
• Miért működik náluk a „megúszás”?
• Mi a halogatás addiktív vonala?
• Miért van jelen a perfekcionizmus a halogatók életében?
• Mit csinálunk ahelyett a dolog helyett, amit elhalasztunk?
• Hogy érzik magukat a halogatók mellett élők?
• Szóba jön a belső gyermek fogalma is, és beszélünk a gyerekkori halogatókról is.
• Szakértőnktől megtudjuk, miért érzelmi jutalmazás a halogatás, és hogy miért van mindig egy utolsó pillanatuk a halogatóknak.
• A krónikus halogatásból gyógyuló Ancsi elmeséli szakdolgozatának történetét is, ami ráébresztette arra, hogy végre tennie kell magáért.
• Kapunk tippet arra is, hogy milyen applikáció segít a halogatóknak.
Bemutatkozó:
„Lakatos Annamária vagyok, pedagógus. A gyermekek tanítása mellett mindig is izgalmasnak találtam az önismeret, az önfejlesztés és a pszichológia területét. Az elmúlt időszakban különösen foglalkoztat a halogatás kérdése, és aktívan dolgozom azon, hogy megtanuljam kezelni és leküzdeni ezt a szokásomat. Hiszem, hogy a személyes fejlődés egy folyamatos utazás, és szeretnék másoknak is segíteni saját tapasztalataim, tanulási folyamataim megosztásával. Örömmel inspirálok mindenkit arra, hogy merjen lépéseket tenni az életében, és bátran vállalja hiányosságait is, hiszen csak ezt tudja majd fejlődés, változás követni.”
Üveges Anna pszichológus, író, kutató, ultrarövid terápiás konzulens, művész. Hivatásában a lelki segítés, a tudományos kutatás és a művészeti alkotás egyedi ötvözésére törekszik. Szakmai érdeklődésének középpontjában a test és lélek kapcsolata, a szomato-pszichoterápiák világa, a bodymind szemléletmódon alapuló testorientált módszerek, illetve az integrál szemlélet gyakorlata és tanulmányozása áll. Nevéhez köthető a SzomatoDráma módszer hatásosságának első tudományos igényű vizsgálatára épülő SzomatoDráma-hatásmodell kidolgozása, amelyet könyv formájában is megjelentetett 2024 februárjában. Klienseit a lelki és testi gyógyulás felé vezető úton korszerű módszerszemléletben, az önazonosság útján igyekszik kísérni.
Pszichológusként és magánemberként is azt vallja, hogy nem csak akkor fontos kapcsolódnunk, amikor az életünkben „minden rendben van”. Segítőként saját önismeretének, személyiségfejlődésének, az önmunkának kiemelt időt szentel. Szabadidejében a szeretteivel töltött minőségi időn túl saját művészetének, a jógának, a természetben töltött időnek és a sportnak is központi helye van.
-
Vannak témák, amelyekről inkább a nőkkel kapcsolatban szoktunk beszélgetni: szülés utáni depresszió, „elég jó szülőség”, a munka és a magánélet összehangolása, az énidő fontossága, a transzgenerációs örökség – ezek amolyan „nőies” kérdések. A felsoroltak ugyanakkor a férfiakat is éppúgy érintik, csak ők sokkal nehezebben vagy szinte egyáltalán nem beszélnek az érzéseikről. A Spiritusz következő epizódja a férfiakról fog szólni. Két olyan édesapát hívtunk a stúdióba, akiknek nem esett nehezükre megnyílni, így bepillantást nyerhetünk általuk a férfiak, az apák érzelmi világába. Németh Szilvia vendégei: Janklovics Péter színész, humorista, a Dumaszínház társulatának oszlopos tagja és Véssey Miklós író, a Képmás magazin Apa, kezdődik! sorozatának szerzője.
A tartalomból:
– Miért beszélnek a férfiak nehezebben az érzéseikről? Érintjük azt is, mi lehet ennek a történelmi háttere.
– Hogyan fejlődik az apaság és egyben az önismeret a gyermekneveléssel?
– Mikortól foglalkozik egy férfi az apává válással? Ezzel kapcsolatban Véssey Miklós Krúdy Gyuláról is mond egy anekdotát.
– Beszélünk arról is, hogy vendégeinknek milyen volt a kapcsolata az édesapjukkal, és hogy jobbá teszik-e a szülőket a gyerekek.
– Mi hiányzik egy apának az „énidőből”? Erről is őszintén beszélnek vendégeink.
– Hallunk igazi „gyerek-bölcsességeket” is.
Bemutatjuk vendégeinket:
Janklovics Péter színész, humorista, a Dumaszínház oszlopos tagja. Péter saját bevallása szerint nem készült tudatosan az apaságra, hiszen az első fia születéséig, 40 éves koráig, magát is egy nagy gyereknek érezte. Bár a mindig viccelődő, a képernyőn folyton jókedvet sugárzó férfiről nehéz elképzelni, de kezdetben komolyan szorongott a szülői felelősségtől. Nem érzi magát tökéletes apának, de nagyon igyekszik. Feleségével stabil szövetségben nevelgetik két kisfiúkat. Hét év apai tapasztalataiból már egy előadás is formálódik a fejében, a Spirituszban ebből hallhatnak ízelítőt.
Véssey Miklós író, költő két gyermek édesapja. Miklós a Képmás magazin Apa, kezdődik! sorozatának szerzője, tavaly ugyanezzel a címmel jelent meg első kötete. A humoros, sokszor önironikus és gyakran megható írásokkal, vallomásokkal a szülők többsége tud azonosulni, a Spiritusz soron következő adásában szemezgetünk majd mi is ezekből. Szülőnek lenni olyan, mintha az ember folyamatosan egy hullámvasúton ülne. Miklós őszintén beszél nekünk arról is, hogy ő hogyan éli meg a magasságokat és mélységeket, és, hogy mit tesz azért nap, mint nap, hogy „kijavítsa”, meghaladja a felmenőitől örökölt „apai bakikat”.
-
Ismerd meg önmagad, aztán ennek megfelelően öltözz fel! – Egy filozófus már az ókorban megfogalmazta ezt a mai napig érvényes bölcsességet. Ha szétnézünk az utcán sétáló emberek között, sokszor igénytelenséget látunk. Hogyan segíthetünk a lelkünknek az öltözködéssel? Erről szól a Spiritusz adása, amelyben Kovásznai Andrea stílustanácsadóval és Béres Géza férfiszabóval, a Dress ME And YOU tulajdonosával beszélgetünk.
-
Krízisek, elhidegülés, vagy egész egyszerűen a természetünk változása: sok minden tényező rombolhatja kapcsolatunkat, házasságunkat. A következő Spirituszban a párkapcsolat szépségeiről és kihívásairól beszélgetünk vendégeinkkel.
Vendégek: Kigyóssy Örs pár- és családterapeuta, mentálhigiénés szakember és felesége, Kigyóssy-Bózsó Andrea lelkigondozó, családterapeuta
Műsorvezetők: Németh Szilvia és Bóna Judit.
A tartalomból:
– Vajon elmúlik-e a szerelem?
– Mit mutat a statisztika? Hogyan alakul az elköteleződés?
– Vajon érdemes-e hinni a „nagy ő”-ben? Vendégeink markáns véleményt fogalmaznak meg a témáról.
– Miért fontos a párkapcsolatban is a vitakultúra?
– Mi a különbség aközött, hogy szeretem a társamat, és aközött, hogy szeretem a házasságomat?
– Hogyan teremtsünk olyan új helyzeteket, amelyekben a házasságunk vérfrissítésén eshet át? Tartsanak velünk!
-
„Rohanó világban élünk” – hangzik el gyakran, és valóban, sokan másodállást is vállalnak, hétvégén is dolgoznak, szinte sohasem pihennek. Evés közben, alvás helyett is gyakran a telefonon „ügyintézünk”, úgy érezzük, a 24 óra semmire sem elég... Az ünnepi időszakban meg pláne túlpörgetjük magunkat, s közben képtelenek vagyunk megélni az ünnepi pillanatokat. Le kéne lassítani! De hogy lehet a „túlélő üzemmódból” visszaváltani? Mindfulness, slow living: a Spiritusz évadzáró epizódjában olyan szemléletformáló módszerekről beszélgetünk, amelyek segítségével lelassíthatjuk a mókuskereket, és ezáltal esélyünk lehet egy sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb és sikeresebb életre. Németh Szilvia vendégei: Fazekas Gábor, a Center For Mindfulness Hungary alapítója és Szekeres Diána a Slow Living Hungary alapítója.
A tartalomból:
Az adás első felében:
- tisztázzuk a mindfulness fogalmát,
- összefoglaljuk, mire használható ez a módszer és különböző terápiái,
- beszélünk az egyik legfontosabb témánkról: Hogyan tudjuk a negatív stresszt ezzel a módszerrel kiiktatni?
- Beszélünk arról is, hogyan tudjuk a jelen pillanatra irányítani a figyelmünket és hogyan segíthetjük az elménket, ha elkalandozik.
- Átgondoljuk együtt, milyen az a karácsony, amiben igazán elégedettnek érezhetjük magunknak.
Az adás második felében:
- beszélünk a Slow mozgalom nemzetközi eredetéről, valamint a Slow Hungary mozgalomról.
- Megbeszéljük, miért és hogyan kell lelassulni a munkában is.
- Jó kis tanácsokat kapunk arra vonatkozólag is, hogyan teremthetünk magunkban és magunk körül harmóniát.
Bemutatjuk vendégeinket:
A tudományos kutatások szerint a mindfulness és együttérzés alapú módszerek kedvező hatást gyakorolnak többek között a jóllétünkre, koncentrációra, érzelemszabályozásra, fájdalomkezelésre, csökkentik a stresszt, negatív gondolatokat, szorongást, depressziós tüneteket stb.
Fazekas Gábor több mint 15 éve tart mindfulness – azaz tudatos jelenlét – és (ön)együttérzés alapú tanfolyamokat daganatos betegek részére pl. az Országos Onkológiai Intézetben, kreditpontos továbbképzéseket egészségügyi szakembereknek, magántanfolyamokat vegyes csoportok részére, de tanított már meditációt iskolákban, büntetésvégrehajtási intézetben, munkahelyeken is.
„Nagyon szerencsésnek tartom magam, és hálás vagyok, hogy azzal foglalkozhatok, amit szeretek – azaz hogyan tudom gondozni a testi, lelki, szellemi egészségemet a tudatos jelenlét gyakorlásával, meditációval és hogyan tudok másoknak is segíteni ezen a téren.” – mondja Fazekas Gábor.
-
A stressz állandó része az életünknek, nem menekülhetünk előle. És bizony a mi stresszünk a gyerekeinkre is hat, akiknek ráadásul a mai világban állandó kihívásoknak kell megfelelniük. A terhek hatására a természetes stresszt felválthatja az állandó szorongás, amely különböző formákat ölthet, és megkeserítheti a család mindennapjait. Viselkedészavar, székletvisszatartás, pszichoszomatikus jelek – honnan tudjuk, hogy segítségre van szükségünk, és ki segít a bajban? Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna, csecsemő- és gyermekorvos, szülő–csecsemő/kisgyermek konzulens, pár- és családterapeuta, öt gyermek édesanyja, a Burok Brigád egyik alapítója a vendégünk.
A tartalomból:
- Beszélünk a stressz fogalmáról, a pozitív és negatív stresszről is, hogy miben segítenek, vagy gátolnak minket.
- Más a szorongás és a stressz? Valóban felismerjük, hogy szorongunk vagy stresszelünk?
- Mik a stressz tünetei?
- A tartós stressz hatása a várandósságra;
- Bővebben beszélünk a székrekedésről, székletvisszatartásról, arról is, hogy lehet-e maradandó fizikai következménye.
- Hogyan előzhetjük meg a stresszes helyzeteket?
- Hogyan hat a szülő-gyerek kapcsolatra, ha stresszes a gyermek? Mi a szülő feladata ilyenkor?
- Kihez fordulhatunk segítségért, ha érzékeljük a gyerekünkön, hogy valami nincs rendben?
-
Nemcsak a szenvedélybeteg ember, hanem az egész család betegsége a túlzott alkoholfogyasztás, az irgalmatlan lelki terheket cipelő gyerekek érintettségéről mégis fájdalmasan kevés szó esik. Mostani adásunkat ezért nekik, pontosabban értük, az „elfeledett gyermekekért" készítjük. Minden ötödik ember, a társadalom 20 százaléka érintett, vagyis szinte nincs olyan munkahely, osztályközösség, ahol ne lennének alkoholista szülők mellett felnövekvő gyermekek. Legtöbben csak felnőttként szembesülnek azzal, milyen hosszútávú lelki sérüléseket okozott az, hogy egy diszfunkcionális családban éltek. Hogyan gyógyíthatók be a több évtizedes sebek? Hova fordulhatnak segítségért a „ma gyermekei”, akik épp most küzdenek ezzel a nehézséggel?
Németh Szilvia vendégei: Kormos Piroska szociálpedagógus, a Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálatának munkatársa, az Apa–Anya–Pia program egyik vezetője és Hoffmann Kata klinikai szakpszichológus, színházterapeuta, családterapeuta-jelölt, a Láthatatlan árvák c. könyv megálmodója, a Töltsd velünk! podcast egyik műsorvezetője.
-
„Ne is beszéljünk róla!” – hárítjuk sokan, amikor a halál szóba kerül. Az ismerős, rokon elvesztése viszont tagadhatatlanul egyre közelebb hozza hozzánk a kérdéseket: Vajon mikor? Vajon hogyan történik majd? Rengeteg dologra nincs ráhatásunk, viszont sok kérdést már életünkben rendezhetünk, és a szakemberek szerint érdemes is beszélgetni a témáról. A közösségi oldalakon elsötétített képekkel, gyertyákkal, idézetekkel búcsúzunk, emlékezünk – akkor mégis miért tabu még mindig a halál?
Erről szól a Spiritusz következő adása, amelyben dr. Fodor Réka háziorvossal, missziós orvossal és Csikós Dóra mentálhigiénés szakemberrel, a Hospice Alapítvány Életvégi tervezés programjának vezetőjével beszélgetünk.
-
„Aki sokat alszik, keveset él” – tartja a mondás, pedig ennek épp az ellenkezője igaz: a krónikus alvásdeficit akár tíz-tizenöt évvel rövidítheti meg az életünket. A szívünk, az agyunk ugyanis kizárólag alvás közben tud pihenni, a sejtjeink ekkor regenerálódnak. Megspórolhatatlan. Táplálkozás, mozgás, alvás – alapvetően ezen a három pilléren nyugszik az egészségünk. Míg az első kettő esetében már sokkal tudatosabbak vagyunk, az alvást mostohagyerekként kezeljük, nem nagyon foglalkozunk vele, pedig talán ez a legfontosabb. Miért feszítjük addig a húrt, amíg csak lehet? A hosszú távú alvásmegvonást meddig tolerálja a szervezet, és mindez hová vezet? Mi állhat a gyerekek és a kamaszok alvásproblémáinak hátterében, és mit tegyen a szülő? Ha kíváncsi rá, hogy hogyan függ össze a túlsúly a horkolásos légzéskimaradással, és miként vezet a krónikus rossz alvás időskori mentális betegségekhez, hallgassa meg a Spiritusz legújabb adását, amelyben Németh Szilvia dr. Terray-Horváth Attila szomnológussal beszélget.
- Visa fler
