Avsnitt
-
„Ej, ráérünk arra még!” – gondoljuk sokszor sokan. Mindenki életében megjelenik a halogatás, hiszen különböző feladataink között természetszerűleg súlyozunk: valamit előbb, valamit később végzünk el. A halogatással azonban rengetegen küzdenek, és szenvednek tőle. A krónikus halogatás a Spiritusz következő témája, amely más és mélyebb probléma, mint pusztán az időmenedzsment. A határtartás, az egészséges énkép, a maximalizmus és a tökéletességre törekvés mind szerepet játszanak abban, hogy a halogatás szinte függőséget jelent, így megszabadulni tőle nagyon nehéz. Praktikák, tanácsok és persze háttér a Spirituszban, amelynek vendégei Üveges Anna pszichológus és Lakatos Annamária pedagógus.
A tartalomból:
• Kulcsfontosságú, hogy a halogatók nyomás alatt tudnak dolgozni?
• Mi a különbség az aktív és a passzív halogatók között?
• Mikor kapcsol be a halogatóknál a „túlélő gomb”?
• Miért működik náluk a „megúszás”?
• Mi a halogatás addiktív vonala?
• Miért van jelen a perfekcionizmus a halogatók életében?
• Mit csinálunk ahelyett a dolog helyett, amit elhalasztunk?
• Hogy érzik magukat a halogatók mellett élők?
• Szóba jön a belső gyermek fogalma is, és beszélünk a gyerekkori halogatókról is.
• Szakértőnktől megtudjuk, miért érzelmi jutalmazás a halogatás, és hogy miért van mindig egy utolsó pillanatuk a halogatóknak.
• A krónikus halogatásból gyógyuló Ancsi elmeséli szakdolgozatának történetét is, ami ráébresztette arra, hogy végre tennie kell magáért.
• Kapunk tippet arra is, hogy milyen applikáció segít a halogatóknak.
Bemutatkozó:
„Lakatos Annamária vagyok, pedagógus. A gyermekek tanítása mellett mindig is izgalmasnak találtam az önismeret, az önfejlesztés és a pszichológia területét. Az elmúlt időszakban különösen foglalkoztat a halogatás kérdése, és aktívan dolgozom azon, hogy megtanuljam kezelni és leküzdeni ezt a szokásomat. Hiszem, hogy a személyes fejlődés egy folyamatos utazás, és szeretnék másoknak is segíteni saját tapasztalataim, tanulási folyamataim megosztásával. Örömmel inspirálok mindenkit arra, hogy merjen lépéseket tenni az életében, és bátran vállalja hiányosságait is, hiszen csak ezt tudja majd fejlődés, változás követni.”
Üveges Anna pszichológus, író, kutató, ultrarövid terápiás konzulens, művész. Hivatásában a lelki segítés, a tudományos kutatás és a művészeti alkotás egyedi ötvözésére törekszik. Szakmai érdeklődésének középpontjában a test és lélek kapcsolata, a szomato-pszichoterápiák világa, a bodymind szemléletmódon alapuló testorientált módszerek, illetve az integrál szemlélet gyakorlata és tanulmányozása áll. Nevéhez köthető a SzomatoDráma módszer hatásosságának első tudományos igényű vizsgálatára épülő SzomatoDráma-hatásmodell kidolgozása, amelyet könyv formájában is megjelentetett 2024 februárjában. Klienseit a lelki és testi gyógyulás felé vezető úton korszerű módszerszemléletben, az önazonosság útján igyekszik kísérni.
Pszichológusként és magánemberként is azt vallja, hogy nem csak akkor fontos kapcsolódnunk, amikor az életünkben „minden rendben van”. Segítőként saját önismeretének, személyiségfejlődésének, az önmunkának kiemelt időt szentel. Szabadidejében a szeretteivel töltött minőségi időn túl saját művészetének, a jógának, a természetben töltött időnek és a sportnak is központi helye van.
-
Vannak témák, amelyekről inkább a nőkkel kapcsolatban szoktunk beszélgetni: szülés utáni depresszió, „elég jó szülőség”, a munka és a magánélet összehangolása, az énidő fontossága, a transzgenerációs örökség – ezek amolyan „nőies” kérdések. A felsoroltak ugyanakkor a férfiakat is éppúgy érintik, csak ők sokkal nehezebben vagy szinte egyáltalán nem beszélnek az érzéseikről. A Spiritusz következő epizódja a férfiakról fog szólni. Két olyan édesapát hívtunk a stúdióba, akiknek nem esett nehezükre megnyílni, így bepillantást nyerhetünk általuk a férfiak, az apák érzelmi világába. Németh Szilvia vendégei: Janklovics Péter színész, humorista, a Dumaszínház társulatának oszlopos tagja és Véssey Miklós író, a Képmás magazin Apa, kezdődik! sorozatának szerzője.
A tartalomból:
– Miért beszélnek a férfiak nehezebben az érzéseikről? Érintjük azt is, mi lehet ennek a történelmi háttere.
– Hogyan fejlődik az apaság és egyben az önismeret a gyermekneveléssel?
– Mikortól foglalkozik egy férfi az apává válással? Ezzel kapcsolatban Véssey Miklós Krúdy Gyuláról is mond egy anekdotát.
– Beszélünk arról is, hogy vendégeinknek milyen volt a kapcsolata az édesapjukkal, és hogy jobbá teszik-e a szülőket a gyerekek.
– Mi hiányzik egy apának az „énidőből”? Erről is őszintén beszélnek vendégeink.
– Hallunk igazi „gyerek-bölcsességeket” is.
Bemutatjuk vendégeinket:
Janklovics Péter színész, humorista, a Dumaszínház oszlopos tagja. Péter saját bevallása szerint nem készült tudatosan az apaságra, hiszen az első fia születéséig, 40 éves koráig, magát is egy nagy gyereknek érezte. Bár a mindig viccelődő, a képernyőn folyton jókedvet sugárzó férfiről nehéz elképzelni, de kezdetben komolyan szorongott a szülői felelősségtől. Nem érzi magát tökéletes apának, de nagyon igyekszik. Feleségével stabil szövetségben nevelgetik két kisfiúkat. Hét év apai tapasztalataiból már egy előadás is formálódik a fejében, a Spirituszban ebből hallhatnak ízelítőt.
Véssey Miklós író, költő két gyermek édesapja. Miklós a Képmás magazin Apa, kezdődik! sorozatának szerzője, tavaly ugyanezzel a címmel jelent meg első kötete. A humoros, sokszor önironikus és gyakran megható írásokkal, vallomásokkal a szülők többsége tud azonosulni, a Spiritusz soron következő adásában szemezgetünk majd mi is ezekből. Szülőnek lenni olyan, mintha az ember folyamatosan egy hullámvasúton ülne. Miklós őszintén beszél nekünk arról is, hogy ő hogyan éli meg a magasságokat és mélységeket, és, hogy mit tesz azért nap, mint nap, hogy „kijavítsa”, meghaladja a felmenőitől örökölt „apai bakikat”.
-
Saknas det avsnitt?
-
Ismerd meg önmagad, aztán ennek megfelelően öltözz fel! – Egy filozófus már az ókorban megfogalmazta ezt a mai napig érvényes bölcsességet. Ha szétnézünk az utcán sétáló emberek között, sokszor igénytelenséget látunk. Hogyan segíthetünk a lelkünknek az öltözködéssel? Erről szól a Spiritusz adása, amelyben Kovásznai Andrea stílustanácsadóval és Béres Géza férfiszabóval, a Dress ME And YOU tulajdonosával beszélgetünk.
-
Krízisek, elhidegülés, vagy egész egyszerűen a természetünk változása: sok minden tényező rombolhatja kapcsolatunkat, házasságunkat. A következő Spirituszban a párkapcsolat szépségeiről és kihívásairól beszélgetünk vendégeinkkel.
Vendégek: Kigyóssy Örs pár- és családterapeuta, mentálhigiénés szakember és felesége, Kigyóssy-Bózsó Andrea lelkigondozó, családterapeuta
Műsorvezetők: Németh Szilvia és Bóna Judit.
A tartalomból:
– Vajon elmúlik-e a szerelem?
– Mit mutat a statisztika? Hogyan alakul az elköteleződés?
– Vajon érdemes-e hinni a „nagy ő”-ben? Vendégeink markáns véleményt fogalmaznak meg a témáról.
– Miért fontos a párkapcsolatban is a vitakultúra?
– Mi a különbség aközött, hogy szeretem a társamat, és aközött, hogy szeretem a házasságomat?
– Hogyan teremtsünk olyan új helyzeteket, amelyekben a házasságunk vérfrissítésén eshet át? Tartsanak velünk!
-
„Rohanó világban élünk” – hangzik el gyakran, és valóban, sokan másodállást is vállalnak, hétvégén is dolgoznak, szinte sohasem pihennek. Evés közben, alvás helyett is gyakran a telefonon „ügyintézünk”, úgy érezzük, a 24 óra semmire sem elég... Az ünnepi időszakban meg pláne túlpörgetjük magunkat, s közben képtelenek vagyunk megélni az ünnepi pillanatokat. Le kéne lassítani! De hogy lehet a „túlélő üzemmódból” visszaváltani? Mindfulness, slow living: a Spiritusz évadzáró epizódjában olyan szemléletformáló módszerekről beszélgetünk, amelyek segítségével lelassíthatjuk a mókuskereket, és ezáltal esélyünk lehet egy sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb és sikeresebb életre. Németh Szilvia vendégei: Fazekas Gábor, a Center For Mindfulness Hungary alapítója és Szekeres Diána a Slow Living Hungary alapítója.
A tartalomból:
Az adás első felében:
- tisztázzuk a mindfulness fogalmát,
- összefoglaljuk, mire használható ez a módszer és különböző terápiái,
- beszélünk az egyik legfontosabb témánkról: Hogyan tudjuk a negatív stresszt ezzel a módszerrel kiiktatni?
- Beszélünk arról is, hogyan tudjuk a jelen pillanatra irányítani a figyelmünket és hogyan segíthetjük az elménket, ha elkalandozik.
- Átgondoljuk együtt, milyen az a karácsony, amiben igazán elégedettnek érezhetjük magunknak.
Az adás második felében:
- beszélünk a Slow mozgalom nemzetközi eredetéről, valamint a Slow Hungary mozgalomról.
- Megbeszéljük, miért és hogyan kell lelassulni a munkában is.
- Jó kis tanácsokat kapunk arra vonatkozólag is, hogyan teremthetünk magunkban és magunk körül harmóniát.
Bemutatjuk vendégeinket:
A tudományos kutatások szerint a mindfulness és együttérzés alapú módszerek kedvező hatást gyakorolnak többek között a jóllétünkre, koncentrációra, érzelemszabályozásra, fájdalomkezelésre, csökkentik a stresszt, negatív gondolatokat, szorongást, depressziós tüneteket stb.
Fazekas Gábor több mint 15 éve tart mindfulness – azaz tudatos jelenlét – és (ön)együttérzés alapú tanfolyamokat daganatos betegek részére pl. az Országos Onkológiai Intézetben, kreditpontos továbbképzéseket egészségügyi szakembereknek, magántanfolyamokat vegyes csoportok részére, de tanított már meditációt iskolákban, büntetésvégrehajtási intézetben, munkahelyeken is.
„Nagyon szerencsésnek tartom magam, és hálás vagyok, hogy azzal foglalkozhatok, amit szeretek – azaz hogyan tudom gondozni a testi, lelki, szellemi egészségemet a tudatos jelenlét gyakorlásával, meditációval és hogyan tudok másoknak is segíteni ezen a téren.” – mondja Fazekas Gábor.
-
A stressz állandó része az életünknek, nem menekülhetünk előle. És bizony a mi stresszünk a gyerekeinkre is hat, akiknek ráadásul a mai világban állandó kihívásoknak kell megfelelniük. A terhek hatására a természetes stresszt felválthatja az állandó szorongás, amely különböző formákat ölthet, és megkeserítheti a család mindennapjait. Viselkedészavar, székletvisszatartás, pszichoszomatikus jelek – honnan tudjuk, hogy segítségre van szükségünk, és ki segít a bajban? Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna, csecsemő- és gyermekorvos, szülő–csecsemő/kisgyermek konzulens, pár- és családterapeuta, öt gyermek édesanyja, a Burok Brigád egyik alapítója a vendégünk.
A tartalomból:
- Beszélünk a stressz fogalmáról, a pozitív és negatív stresszről is, hogy miben segítenek, vagy gátolnak minket.
- Más a szorongás és a stressz? Valóban felismerjük, hogy szorongunk vagy stresszelünk?
- Mik a stressz tünetei?
- A tartós stressz hatása a várandósságra;
- Bővebben beszélünk a székrekedésről, székletvisszatartásról, arról is, hogy lehet-e maradandó fizikai következménye.
- Hogyan előzhetjük meg a stresszes helyzeteket?
- Hogyan hat a szülő-gyerek kapcsolatra, ha stresszes a gyermek? Mi a szülő feladata ilyenkor?
- Kihez fordulhatunk segítségért, ha érzékeljük a gyerekünkön, hogy valami nincs rendben?
-
Nemcsak a szenvedélybeteg ember, hanem az egész család betegsége a túlzott alkoholfogyasztás, az irgalmatlan lelki terheket cipelő gyerekek érintettségéről mégis fájdalmasan kevés szó esik. Mostani adásunkat ezért nekik, pontosabban értük, az „elfeledett gyermekekért" készítjük. Minden ötödik ember, a társadalom 20 százaléka érintett, vagyis szinte nincs olyan munkahely, osztályközösség, ahol ne lennének alkoholista szülők mellett felnövekvő gyermekek. Legtöbben csak felnőttként szembesülnek azzal, milyen hosszútávú lelki sérüléseket okozott az, hogy egy diszfunkcionális családban éltek. Hogyan gyógyíthatók be a több évtizedes sebek? Hova fordulhatnak segítségért a „ma gyermekei”, akik épp most küzdenek ezzel a nehézséggel?
Németh Szilvia vendégei: Kormos Piroska szociálpedagógus, a Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálatának munkatársa, az Apa–Anya–Pia program egyik vezetője és Hoffmann Kata klinikai szakpszichológus, színházterapeuta, családterapeuta-jelölt, a Láthatatlan árvák c. könyv megálmodója, a Töltsd velünk! podcast egyik műsorvezetője.
-
„Ne is beszéljünk róla!” – hárítjuk sokan, amikor a halál szóba kerül. Az ismerős, rokon elvesztése viszont tagadhatatlanul egyre közelebb hozza hozzánk a kérdéseket: Vajon mikor? Vajon hogyan történik majd? Rengeteg dologra nincs ráhatásunk, viszont sok kérdést már életünkben rendezhetünk, és a szakemberek szerint érdemes is beszélgetni a témáról. A közösségi oldalakon elsötétített képekkel, gyertyákkal, idézetekkel búcsúzunk, emlékezünk – akkor mégis miért tabu még mindig a halál?
Erről szól a Spiritusz következő adása, amelyben dr. Fodor Réka háziorvossal, missziós orvossal és Csikós Dóra mentálhigiénés szakemberrel, a Hospice Alapítvány Életvégi tervezés programjának vezetőjével beszélgetünk.
-
„Aki sokat alszik, keveset él” – tartja a mondás, pedig ennek épp az ellenkezője igaz: a krónikus alvásdeficit akár tíz-tizenöt évvel rövidítheti meg az életünket. A szívünk, az agyunk ugyanis kizárólag alvás közben tud pihenni, a sejtjeink ekkor regenerálódnak. Megspórolhatatlan. Táplálkozás, mozgás, alvás – alapvetően ezen a három pilléren nyugszik az egészségünk. Míg az első kettő esetében már sokkal tudatosabbak vagyunk, az alvást mostohagyerekként kezeljük, nem nagyon foglalkozunk vele, pedig talán ez a legfontosabb. Miért feszítjük addig a húrt, amíg csak lehet? A hosszú távú alvásmegvonást meddig tolerálja a szervezet, és mindez hová vezet? Mi állhat a gyerekek és a kamaszok alvásproblémáinak hátterében, és mit tegyen a szülő? Ha kíváncsi rá, hogy hogyan függ össze a túlsúly a horkolásos légzéskimaradással, és miként vezet a krónikus rossz alvás időskori mentális betegségekhez, hallgassa meg a Spiritusz legújabb adását, amelyben Németh Szilvia dr. Terray-Horváth Attila szomnológussal beszélget.
-
Tartós betegség, allergia, ételérzékenység, fogyatékosság: ezernyi élethelyzet és diagnózis hozhatja azt a felismerést, hogy a gyermekem folyamatos veszélyben van, és semmi sem lesz már olyan, mint régen. Hogyan dolgozható fel ez a trauma? El lehet-e fogadni a tényt, hogy a gyerekem élete végéig gyógyszert szed, hogy egy szem mogyoró akár megölheti, vagyhogy nem lesz képes olyan életet élni, amilyet mi elterveztünk neki? Erről beszélget Bóna Judit a Spirituszban Janklovics Natasával, az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület egyik alapítójával, szóvivőjével, és Bertalan Eszter pszichológussal, képzésben lévő család- és párterapeutával, az ELTE Pszichológiai Intézetének oktatójával.
-
Azt már régóta tudjuk, hogy a helytelen táplálkozás és amozgásszegény életmód többek között elhízáshoz, magasvérnyomáshoz,cukorbetegséghez vezet, de hogy az elfogyasztott élelmiszerek a pszichésműködésünkre, a lelki hogylétünkre is hatással vannak, arról ezidáig jóvalkevesebb szó esett. A Spiritusz évadzáró epizódjának vendége Dr. Schwab Richárdgasztroenterológus, belgyógyász, „bélgyógyász"- ahogy magát nevezi,a mikrobiom szenvedélyes kutatója. A műsorban rávilágítunk arra, hogy a különféleegészségügyi problémák kialakulásáért csupán néhány százalékban tehetőfelelőssé a genetika, vagyis alapvetően az életmódunkkal, a táplálkozásunkkaltehetünk a legtöbbet azért, hogy elkerüljünk sokféle rettegett betegséget.
Felmerülő kérdések az adásban:
– Az anyatej aranyat ér, de vajon meddig tartja fontosnak a szoptatást a gasztroenterológus?
– A mentális egészség megőrzésében a táplálkozásnak mekkora szerepe van?
– Ma már az sem elképzelhetetlen, hogy 100 évig éljünk. Ahhoz azonban, hogy a lehető legtovább megőrizzük a testi-lelki jóllétünket, több fontos szabályt is be kell tartanunk. Melyek ezek?
– A stressz "gyilkolja" a bélflóra hasznos mikroorganizmusait, ami ettől sokkal sebezhetőbbé válik. Megdöbbentő, hogy a XXI.században épp az evés az, ami talán a legnagyobb stresszt okozza a sejtjeinknek. Mit kell tennünk, hogyan táplálkozzunk helyesen, hogy ne merítsük le a szervezetünket idő előtt? -
Online ismerkedés: vannak, akikben visszatetszést kelt, másoknak az utolsó esély a pártalálásra, valakinek pedig a szabadidő eltöltése. Manapság idős és fiatal az interneten keresi a társát. Vajon milyen hatással van ez a jelenség a kapcsolatainkra? Tényleg hiányzik az elköteleződés és a felelősségvállalás képessége a fiatalokból? Erről és a hűtlenség pszichológiájáról is szól következő adásunk, amelynek vendége Lázár Gergely klinikai szakpszichológus, családterapeuta. Tartsanak velünk!
A tartalomból:
Hol ismerkedünk ma leginkább? Miért az adott ismerkedési formát választjuk? Szakértőnk szerint nézzünk rá erre és vizsgáljuk meg ez alapján magunkat! Miért akarunk tartozni valakihez? Mi van a fiatalok elköteleződésével? Hogyan hatnak ma a párválasztásra, elköteleződésre a szülői minták? Milyen elvárások befolyásolnak bennünket? Mit jelent a mikromegcsalás? Mit tehetünk a kapcsolatunkért? Hogyan beszéljünk erről a párunkkal? Életünk derekán, ha épp még mindig társat keresünk, mit kezdhetünk a tapasztalatainkkal? -
Mindenki annyi terhet kap, amennyit elbír – tartja a mondás. Amikor azonban egy traumatikus életeseménnyel szembesülünk, gyakran érezzük, hogy na „ez már túl sok”, ezt már nem tudjuk elviselni. Aztán telnek a napok, és még mindig talpon vagyunk, mozgósítjuk a belső rejtett erőforrásainkat, megküzdünk, felépülünk, és kisebb-nagyobb sebekkel, de folytatjuk az életet. Vajon igaz, hogy a boldogság pusztán döntés kérdése, hogy csak rajtunk áll, hogy félig tele-e az a bizonyos pohár? Lehet egy küzdelmes élet is szerethető? Hogy fordítsuk a nehézségeinket a javunkra úgy, hogy fejlődjünk, növekedjünk, bölcsebbek legyünk általuk? Németh Szilvia vendégei ezúttal Balla Eszter színész és Bolyki László zenész, lelki segítő, akik kendőzetlen őszinteséggel mesélnek életük legnehezebb pillanatairól és arról, hogy „csakazértse” hagyják magukat letéríteni a boldogság felé vezető útról.
A tartalomból:
– Örömök és nehézségek Laci és Eszter életében;
– Meghökkentő tragédiasorozat Laci életében;
– Eszter első gyermekének születése utáni sokk;
– Laci és Eszter megküzdési stratégiái;
– Azt is őszintén megosztják velünk, hogy érzik magukat a podcast beszélgetés idején.
-
Kreativitás, játékosság, önfeledtség, intuíció: csak néhány tényező, amely a bennünk élő gyermekből fakad. Ezek visznek minket előre, és ezek segítenek átvészelni a nehezebb időszakokat. De az is előfordul, hogy a gyermekként megélt traumák, veszteségek gátolnak minket a boldogulásunkban. Kinek érdemes foglalkoznia a belső gyermeki énjével? Hogyan kerülhetünk közel hozzá? Milyen hozadékai vannak a belső gyermek gyógyításának? A Spiritusz következő adásának vendége dr. Piczkó Katalin pszichiáter, párkapcsolati mentor, coach, a Szeretetkert program ötletgazdája, megalkotója.
A tartalomból:
Szakértőnk az adás folyamán rávilágít arra, mit jelent a szabad gyermek, a dacos gyermek és az alkalmazkodó gyermek; Milyen kapcsológombjaink vannak, és mit indítanak be bennünk? "Minisérüléseinken keresztül meg tudunk küzdeni a problémáinkkal." – mondja szakértőnk. De pontosan mit is jelent ez? Hogy függ össze a belső gyermek, az elakadások és a függőségek? A belső gyerek és a felnőtt énem közötti kapcsolatról, gyakorlati útmutatókkal; Az időzített krízisekről, és az ösztönökről; Mi a siker? Ebből a kontextusból is rávilágítunk. Hogy viszonyuljunk a belső munka és a felismerések után a szülőkhöz? Podcastunkban gyakorlati jó tanácsokat is kapunk szakértőnktől. -
A magány nem válogat. Fiatalokat, időseket egyaránt kínoz hosszabb vagy rövidebb ideig. Az élet természetes velejárójának is nevezhetjük, bizonyos életszakaszokban jó eséllyel előre jelezhető a felbukkanása, ami általában ahogy jött, úgy el is múlik. Komoly problémát, egészségromlást a tartós magányosság okoz, ezért fontos komolyan venni és küzdeni ellene. Vannak olyan lelki tényezők, gyerekkori sérülések, amelyek felnőttként hajlamosíthatnak a magányosságra? A Spirituszban beszélgetünk kötődési sebekről, önértékelési nehézségekről, minőségi emberi kapcsolatokról, osztatlan figyelemről, a virtuális világ szülte magányosságról, arról, hogy a közösségi média hogyan idegeníti el egymástól az embereket – és a lehetséges kiutakról. Németh Szilvia vendégei Mráz Kata pszichológus és Dr. Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakembr. Tartsanak velünk!
A tartalomból:
A lét legmagányosabb pillanatai; Vannak magányos férfiak is, vagy csak a nők kérnek segítséget, ha egyedül érzik magukat? Mi a különbség az egyedüllét és a magány között? Szó lesz két ide vágó kutatásról is, amelyet óvodások és a Z generáció körében végeztek. Az elmagányosodás és az izoláció fogalmáról. Miért alakultak ki ezek? A gyerekkori lelki sérülések, traumák vezethetnek-e felnőttkori elmagányosodáshoz? A minőségi emberi kapcsolatok jellemzőiről, a figyelem jelentőségéről, a sebezhetőségről; A be real jelenségről és a mainstream trendekről; Miért fontos ebben a kérdésben is az önszabályozás és az önismeret? A társas magányról is beszélgetünk; Meg kell-e tanulni társalogni? Mik a kulturális elvárásaink? Mik a magány ellenszerei? Mi lehet a magány pozitív hozadéka? -
7 tipp, ha a párod nárcisztikus, 5 jel, hogy nárcisztikus szülők gyermeke vagy, 3 bizonyíték arra, hogy nárcisztikussal élsz együtt: ha az interneten rákeresünk, se szeri, se száma a tanácsoknak, diagnózisoknak, látszólag percek alatt választ kapunk a minket foglalkoztató kérdésekre. A közbeszédben is egyre többet használjuk a kifejezést: nárcisztikus. Vajon valóban hiteles infókat ad a világháló? Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a környezetünkben nárcisztikus személy él, és mit tehetünk érte, illetve magunkért? Erről szól a következő Spiritusz, amelyben Üveges Anna pszichológussal, a Mindset Pszichológia munkatársával beszélget Bóna Judit.
A tartalomból:
Mit jelent a "jó nárcizmus"? A neurobiológiai háttérről; A traumakulcsokról, az idealizált szeretetről; A hatalomról, a féltékenységről és irigységről; A bántalmazó kapcsolatokról; Nárcizmus a párkapcsolatban; Mit lehet tenni megbélyegzés helyett? A szakértő személyes érintettségéről. -
A fóbia kifejezés a görög phobosz szóból ered, jelentéserettegés, félelem, menekülés. A fóbiás betegek közös jellemzője, hogy adotthelyzetekben intenzív, irracionális szorongást élnek meg. Szinte bármi kiválthatja ezt az érzést, a legismertebb fóbiák között atér- és víziszonyt, a pókfóbiát, a repüléstől vagy a szerepléstől valórettegést tartják számon, de vannak, akik a leüléstől, a csillagos égbolttólvagy éppen a hidakon való átkeléstől viszolyognak. Az elkerüléstegy ideig hatásos megküzdésnek tekintik az érintettek, de ha a félelem márannyira eluralkodik, hogy a mindennapi életükbenakadályozza őket, fontos segítséget kérni. Hova fordulhatunk, milyenterápiás módszerekkel lehet úrrá lenni a fóbiákon? Mit tehet a szülő, hogy agyerek minél kevesebbet „örököljön" ezekből? Németh Szilvia vendégeZinner-Gérecz Ágnes, klinikai szakpszichológus, kognitív viselkedésterapeuta.
A tartalomból:
Mit jelent szakmailag a fóbia kifejezés? Mikortól nevezzük fóbiának azt, amikor valamitől félünk, szorongunk? A szociális fóbiákról (kialakulásról, elkerülésről); Az agorafóbiáról; Pánikrohamról; Túlféltésről, mintakövetésről, evolúciós háttérről; Mit tehet a szülő? Speciális fóbiákról (cápafóbiáról, pókfóbiákról, közlekedési fóbiákról, stb.) Hogy áll a fóbiákhoz a társadalom? Milyen fóbiákat hozhat egy járvány? Terápiákról, fóbiák kezeléséről; Hova fordulhatunk segítségért? -
Elhagyottságérzés, magány, szuicid hajlam, instabil önkép, változó emberi kapcsolatok, önpusztítás: csak néhány a borderline személyiségzavar tünetei közül. Egyik előző adásunkban általánosságban beszélgettünk a személyiségzavarokról, ebben a beszélgetésben ezt a konkrét, különálló, de más személyiségzavarokkal együtt is jelentkező zavart részletezzük.
A Spiritusz vendége Prof. Dr. Unoka Zsolt, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának Pszichoterápiás Osztályának vezetője, aki pszichiáter, pszichoanalitikus, sématerápiás konzulens, pszichoterapeuta. A műsorvezető Bóna Judit.
-
A Spirituszban a megfelelési kényszerről beszélget Mogyorósi Rebeka tanácsadó szakpszichológussal Németh Szilvia. Az érintett személyek kedves, alkalmazkodó, empatikus embereknek tűnnek egészen addig, amíg ki nem robban belőlük a felgyülemlett feszültség, amit évekig igyekeztek elnyomni magukban azért, hogy elfogadják és szeressék őket. A túlzott alkalmazkodás, a saját igények és vágyak figyelmen kívül hagyása egy idő után tarthatatlanná válik. Meg kell tanulniuk nemet mondani mások vélt vagy valós elvárásaira és igent önmagukra, hogy a megfelelési kényszer levetkőzésével végre lehetőségük nyíljon azt az életet élni, amire mindig is vágytak. A felismerés az első lépcsőfok – de vajon hogyan tovább?
A tartalomból:
- Gyermekkor: alkalmazkodás, kapcsolatok kialakítása. Ki vagyok én?
- Mikortól és milyen környezetben alakul ki a megfelelési kényszer?
- Hogyan szeressünk jól? Tévhitek a tökéletességről.
- Megfelelés a családban gyerekkortól fiatal felnőttkorig.
- Megfelelési kényszer a munkahelyen és a baráti kapcsolatokban.
- Milyen jelek mutatják meg, hogy már nem komfortos számunkra az alkalmazkodás?
- Tudunk nemet mondani?
- Milyen kommunikációt használjunk? Hogyan segíthetünk magunkon? Megoldásokat is kínálunk.
-
Nárcisztikus, borderline és elkerülő – ez a három, hazánkban a leggyakrabban előforduló személyiségzavar. A sort pedig folytathatjuk: antiszociális, dependens, skizoid... Sokszor az érintett észre sem veszi, miközben a környezete szenved tőle. Többen érintettek, vagy tudatosabbak vagyunk, netán a tudomány tett hatalmas lépéseket a közelmúltban? Miért lett központi téma mostanában a személyiségzavar? Mikor gyanakodjunk, és van-e kiút belőle? Minderről beszélünk ebben a Spirituszban, amelynek vendége Üveges Anna, pszichológus, integrál pszichológusjelölt, a Mindset Pszichológia munkatársa, ultrarövid terápiás konzulens, a SzomatoDráma® hatásosságának első kutatója.
Műsorvezető: Bóna Judit
A tartalomból:
- Szakértőnk mindenki által érthetően beszél a személyiségzavarokról, és azok kategorizálásáról, csoportosításáról.
- Beszélünk arról, hogy miből áll a személyiség, és mit jelent az individualista kultúra.
- Szó lesz a sérülésekről, stigmákról, minősítésekről, megküzdésekről.
- Feltesszük a kérdés, hogy vajon észrevesszük-e, ha valaki személyiségzavarral küzd?
- Megnézzük a család és a környezet "feladatát" és "szerepét" egy ilyen helyzetben.
- A megoldások sem maradhatnak el: beszélünk a terápiás lehetőségekről.
- Visa fler
