Avsnitt
-
A banki IT-rendszerek fejlesztése sosem volt egy egyszerű történet, miközben a legacy rendszerekre épülő modern technológiai rétegek csak még komplexebbé teszi a feladatot. A hagyományos és az új technológiák ötvözése, az előbbiek kivezetése az utóbbiak javára, a szigorú szabályozási környezet és a folyamatosan változó piaci igények és verseny mind-mind kihívások elé állítják a fejlesztési osztályokat. Felmerül a kérdés, hogy miként tudjuk maximalizálni a fejlesztési hatékonyságot ebben a dinamikus környezetben?
A kerekasztalon megvitattuk azokat a tényezőket, amelyek gátolhatják a hatékony fejlesztést, és olyan megoldásokat kerestünk, amelyekkel áttörhetünk ezeken a korlátokon. Ebben a legnagyobb hazai bankok IT vezetői voltak a segítségünkre: Nagy Róbert (CTO, MBH), Ozorai Dénes (CIO, K&H), Kelemen Bálint (CIO, Raiffeisen).
-
Az esemény célja, hogy átfogó képet adjon az AI agentek szerepéről a vállalati digitalizációban. A beszélgetés során a szakértők megvitatják, hogy milyen üzleti problémák megoldásában nyújthat valós értéket egy AI agent, és miben különbözik a chatbotoktól. Szó lesz a bevezetés lépéseiről, a szükséges technológiai és szervezeti feltételekről, valamint a vállalati kultúrára és a vezetői szerepkörre gyakorolt hatásokról. A résztvevők betekintést nyerhetnek abba, hogyan érdemes kommunikálni a változást a szervezeten belül, és milyen kulcsfontosságú mérőszámok segíthetnek az AI agent sikerességének értékelésében. A kerekasztal célja, hogy gyakorlati tapasztalatokon keresztül irányt mutasson a vállalatoknak az AI technológia hatékony integrációjában.
-
Saknas det avsnitt?
-
Az elmúlt években a támadások sokkal kifinomultabbá váltak, és az elkövetők egyre kreatívabb módszereket alkalmaznak.
Ebben az adásban a nagyvállalati IT biztonság kihívásait járjuk körül Vida Tiborral, a One Identity fejlesztési igazgatójával. Megnézzük, hogy miként változott az IT biztonsági tájkép az elmúlt évtizedben, milyen új fenyegetésekkel kell szembenéznünk, és milyen védekezési stratégiákat érdemes alkalmaznunk.
Beszélgetésünk során olyan kérdésekre keressük a választ, mint: Miért olyan nehéz lépést tartani a kiberbűnözőkkel? Milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia a támadásokban és a védekezésben? Hogyan lehet felkészülni az adatvédelmi incidensekre? És milyen gyakorlati lépéseket tehetnek a vállalatok, hogy megvédjék magukat a kibertámadásoktól?
-
Vezetői példamutatás, önismeret és mentális egészség – ezekről a kulcs témákról beszélgettünk Kun Ferenccel, a LastPass platform engineering vezetőjével.
Az interjú során körbejártjuk, milyen kihívásokkal kell szembenéznie, hogyan ne magányosodjon el a vezető, hogyan ne hagyja magát kimerülni és mi mindent kell helyre tennie magában, hogy a saját példáján keresztül inspirálhassa a csapatát. Szó volt az ideális vezetői módszerről, támogató eszközökről, felelősségről, és arról, hogyan lehet megteremteni egy olyan vállalati kultúrát, amely nemcsak az eredményeket, de az embereket is értékként kezeli.
-
A modern vegyipar egyik legnagyobb kihívása a digitalizációból ered. Legtöbbször az ipar 4.0, az automatizáció vagy a mesterséges intelligencia kerül a téma kapcsán fókuszba, de a hardware és software oldal mellett ugyanakkora, ha nem nagyobb kihívás az az interdiszciplináris skill set szükséglet, amivel egy mai vegyészmérnöknek rendelkeznie kell, vagy tulajdonképpen kellene. Hiszen hogyan digitalizáljunk, automatizáljunk, tervezzük és működtessük a termelést adatalapon, ha nincsenek meg az iparban a szükséges humán képességek? Még nagyobb probléma, hogy nemcsak nem igazán tudni, hogy miként jussunk hozzá ezekhez a digitális vegyészmérnökökhöz, de az sem magától értetődő, hogy pontosan milyen képességek kellenének és azok mennyire lesznek időtállóak.
-
A modern ember számos szorongással küzd, aminek egy jelentős része a munka világából származik. Mik ezek a munkahelyi szorongások és mi a forrásuk? Miben áll egy vállalat rugalmassága és hogyan teremthető meg a munkavállalói biztonságérzet? Milyen szerepe és felelőssége van a munkavállalói jóllétben a vezetőknek és a HR-nek? Milyen eszköztár biztosított mindehez? Ezekről, és számos a témát érintő fontos kérdésről beszélgettünk Keresztfalvi László pszichológus IT vezetővel.
-
Mintegy 2500 olyan vállalat van Magyarországon, ami a NIS2 szabályozás hatálya alá esik és 2025 december 31-ig le kell folytatnia az első kibervédelmi auditját. Mindeközben a szabályozás több ponton is irreális elvárásokat fogalmaz meg, lassan jönnek ki a kapcsolódó rendelkezések, a rendelkezésre álló szakértői és intézményi erőforrások korlátozottak, a jogbizonytalanságok száma végeláthatatlan.
Kérdések és kétségek bőven akadnak: Hogy navigáljanak ilyen jogi környezetben a vállalatok? Mik a reális elvárások? Mik a valós kockázatok? Mire támaszkodhatnak? Mik a lehetőségeik? Ezekre a kérdésekre adunk választ Dr. Bereczki Tamás és Rónaszéki Péter, a terület szakértőinek a segítségével.
A beszélgetés elsődleges célja, hogy megértsük a NIS2 buktatóit, és ahol lehet, ott gyakorlati tanácsokkal tudjunk szolgálni a magyar szabályozás bizonytalanságaira.
-
Az aviatika egy kellően komplex és szerteágazó iparág, ami tökéletes terepe az AI számtalan verziójának.
Ez alkalommal Dr. Bozsik József, a Lufthansa Systems Hungária belső megoldások üzletág vezetője volt a vendégünk, akivel az AI szerepéről, helyéről és fejlesztési kihívásairól beszélgetünk az aviatika iparágban.
Amikről a beszélgetésben szó volt:
az AI potenciális célterületei technológiai alapok: DNN, CNN, LLM, GenAI, Computer Vison, Reinforcement Learning a Lufthansa Systems Hungária fejlesztési projektjei, azok céljai, működése, kihívásai -
A sikeres AI bevezetése a vállalatoknál nem csak technológiai, hanem kulturális szemléletváltással is jár. Filó Angéla generatív AI szakértővel arról beszélgettünk, hogy milyen fájdalompontokkal jár egy szervezet életében a mesterséges intelligencia eszközök bevezetése és milyen szemléletbeli szükségletei vannak a sikeres adaptációnak.
-
Az ipari termelés során számos célszoftver áll rendelkezésre, ami segít átlátni és menedzselni a gyártás komplex működését. Modellezhetjük a céljainkat, ezzel látva a jövőt. Eszközök sokasága biztosítja, hogy menedzseljük a termelési folyamatokat, szenzorok tucatjai, hogy valós időben lássuk mi történik a gyárban. Temérdek mennyiségű adattal rendelkezünk, de mégsem mondhatjuk el, hogy teljesen uralnánk a termelés folyamatát és egyszerre tudnánk megmondani, hogy mi történik és az alapján mi fog történni. Mi a megoldás? Hogyan tereljünk egy platformra minden információt, hogy ne külön-külön lássuk a múlt, a jelen és a jövő folyamatait?
Ebben a beszélgetésben Német Istvánnal, az Enterprise Group automatizálási menedzserével beszélgetünk a termelésszimulációról és a termeléskövetésről, hogy miként lehet összekapcsolni a különböző eszközöket, hogy mind a terepen dolgozók, mind pedig a head-officeban lévő vezetők a maximálisan elérhető információkkal rendelkezzenek a jelen operatív és a jövő stratégiai döntéseinek meghozatalához.
-
A 2020-as évek állítása, hogy adatalapú gazdaságot építünk. Amit lehet AI-osítani és automatizálni kell, a döntéseket pedig adat alapon kell hozni. Ezzel szemben a vezetők 80%-a nem bízik a saját vállalata adataiban, így nem mer fontos döntéseket azok alapján meghozni, nem alakult ki egységes adatpiac, a mai napig nem tudni, hogy a vállalati folyamatokban alkalmazott AI milyen elvek alapján ad javaslatokat, amikor pedig egy vállalat AI-osítani akarná a folyamatait, elrettentő erővel hat a meglepődés, hogy mennyire nincsenek rendben a meglévő adatbázisok és mi minden teendő van velük.
A piac döntő hányada a mai napig nem ismerte fel, hogy cégmérettől függetlenül minden iparágban elkerülhetetlen az adathitelesség megteremtése, különben könnyen belső és külső hitelességi válságba kerülhetünk.
Ezen a beszélgetésen Rab Árpád és Solymos Gyula segítségével először bemutatjuk, hogy miként fogja vissza a vállalatok lehetőségeit ha nem bízhatnak a saját adataikban és milyen valós fenyegetést jelent az adatmanipuláció bármelyik vállalat számára, majd felvázoljuk és támpontokat adunk az adathitelesség megteremtésének főbb teendőihez, lépéseihez.
-
2025 június 28-al hatályba lép az európai akadálymentességi törvény, azaz az EU 2019/882 irányelv a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről. Valószínűleg a hallgatóság felét már most elvesztettük a jogi nyelvezet miatt, mégis húsbavágó témáról van szó. Minden digitális felülettel rendelkező szolgáltatónak kevesebb, mint egy éve maradt arra, hogy a felhasznáók számára egyelő hozzáférést biztosítson a felületeihez és termékeihez, különben számszerűsíthető következményekkel számolhat.
Mindeközben az egyenlő hozzáférés követelménye egy rettentő kusza környezetben kerül számonkérésre, legyen szó a jogi vagy a kivitelezési oldalról. Számtalan kérdés merül fel onnantól kezdve, hogy mik a pontos elvárások, kire mi vonatkozik és milyen következményekkel, vagy éppen melyik verziót tekintsük irányadónak, amikor a magyar törvény csak részben felel meg az EU-s irányelvnek, egészen odáig, hogy projekt oldalról hogyan kell felépíteni a folyamatot, mit jelent a megfelelés és milyen szereplőkre és erőforrásokra lesz szükség?
Hogy rendet vágjunk a káoszban, Velegi Dorottya jogi szakértőt és Tóth Péter legal engineer-t hívtuk segítségül.
-
Miközben a csapból is az AI folyik, a vállalatok többségének kevés a tapasztalata arról, hogy pontosan milyen területeken lehet és érdemes is a mesterséges intelligenciát bevezetni. Még kevesebb a tapasztalat arról, hogy hogyan néz ki egy ilyen, szinte a teljes vállalati spektrumot érintő projekt, annak minden kihívásával és szükségletével.
A Mapei, a magyar piac egyik meghatározó vegyipari gyártóvállalata azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az összes üzleti területen bevezeti a mesterséges intelligenciát, ahol annak létjogosultsága lehet a vállalat életében. Az itt felhalmozott tudást pedig szívesen meg is osztják a Protechtor hallgatóságával.
A vendégeink: Markovich Béla, a Mapei ügyvezető igazgatója, és Vargáné Szőke Edina, az informatikai fejlesztések vezetője.
-
A developer experience napjainkban kulcsfontosságú a fejlesztők munkahelyi elégedettsége, produktivitása és elkötelezettsége szempontjából. A mai beszélgetés során Berecz Dániel (Head of Engineering @ Lufthansa Systems Hungária) segítségével feltárjuk, hogy milyen elemekből épül fel a DevX, mik a főbb dimenziói és hogyan mérhetjük hatékonyan. Megvizsgáljuk az üzleti jelentőségét is, mivel a hatékony DevX kiemelt hatással lehet az üzleti hatékonyságra és eredményességre. Mindemellett gyakorlati tanácsokat adunk arra vonatkozóan, hogy miként javíthatjuk a DevX minőségét a különböző felelősségi szinteken, valamint megnézzük, hogy milyen szerepe lesz az AI a jövőben ezen a területen.
-
Az IT csapatokban a stresszkezelés és reziliencia kiemelkedő fontosságú téma, különösen a modern élet növekvő munkahelyi stresszintje mellett. Mindez nem csak a munkavállaló számára kihívás, de az iparágra jellemző fluktuáció és toborzási nehézségek, vagy a versenyképességre kiható csökkenő teljesítményszint miatt a vállalatok számára is létfontosságú beavatkozási pont.
Hogy jobban megértsük a munkahelyi stressz természetét és a reziliencia kialakítása érdekében tehető egyéni és vállalati lehetőségeket és eszközöket, Barta Bea tréner, fejlesztési szakemberrel beszélgettünk.
A beszélgetés során többek közt olyan területeket elemezzünk, mint:
A stressz tudományos háttere, mi történik a testünkkel amikor stresszhelyzetbe kerülünk? Mit értünk pontosan reziliencia alatt és miért fontos, hogy tudatosan foglalkozzunk vele? Mit tehet egy vállalat a munkahelyi stressz csökkentése és a reziliencia kialakítása és fenntartása érdekében? Hogyan támogassuk a home officeban lévő kollégákat? Mit tehet az egyén a stresszkezelés és a reziliencia érdekében? Hogyan változott a vállalatok hozzáállása a stresszkezeléshez a pandémia óta? -
Miközben a globális low-code piac értéke 2024-ben 22,5 Mrd USD, 2027-re már legalább 65 Mrd USD-re becslik a növekedését. Nem véletlenül. A vállalati digitalizáció nem csak az egyik leginkább forrásigényes terület, de egy korszakban, ahol már nem a nagy hal eszi meg a kis halat, hanem a gyors a lassút, minden olyan eszköz, amivel csökkenteni lehet a fejlesztési költségeket és jelentősen növelni a gyorsaságot, aranyat ér. A low-code platformok pontosan ezt ígérik és biztosítják.
De mindezt hogyan? Mit jelent a bevezetés üzleti és technológiai oldalról? Mire lehet használni és mire nem érdemes? Ha már el akarunk indulni vele, akkor hogyan válasszuk ki a vállalat számára legmegfelelőbb megoldást?
Ezekről és számtalan egyéb, az üzleti és IT döntéshozói oldalon felmerülő kérdésről beszélgetünk a Siemens piacvezető low-code platformja, a Mendix szakértőjével, Mieke Bekkers Andersennel.
-
A vállalati digitalizáció két legforróbb témája a mesterséges intelligencia és a low-code. Mind a két technológia azt ígéri, hogy drámaian csökkenti kiadásokat és az erőforrásigényt, miközben sokszorosára növeli a hatékonyságot. De mi történik, ha ötvözzük a két megoldást, és milyen üzleti előnyöket ígér mindez a gyakorlatban?
A vendégeink ezúttal Amir Piltan és David Hartveld, Siemens piacvezető low-code platformja, a Mendix szakértői, akikkel olyan témákról beszélgetünk, mint:
Mit tudunk üzletileg elérni az AI és a low-code társításával, ami eddig nem volt lehetséges? Milyen üzleti kihívásokra ad megoldást a technológia? Milyen formában jelenik meg pontosan az AI a low-code alapú applikációfejlesztésben és miért lesz ez jó mindenkinek? End-to-end megoldások az AI x low-code segítségével? Mit jelent a munkaerőigény szemszögéből, ha már AI is támogatja a citizen developerek és a hagyományos fejlesztők munkáját? -
Az ipar 4.0 bő 10 éve van jelen a technológiai közbeszédben. Az idea szerint úgy kellene egységesíteni a folyamatokat, hogy a végén egy olyan öntanuló mechanizmus jöjjön létre, ami segíti a döntéshozatalt és az automatikus precíz folyamatmenedzsmentet a termelés teljes vertikumában.
Ezzel szemben mára a közepesnél nagyobb cégek eljutottak a CAD/CAM rendszerek és az ERP-k bevezetéséig, viszont a temérdek digitalizálásra váró terület mellett a meglévő megoldások is jellemzően szigetszerűen működnek, és a különböző osztályok fájlokat tologatnak egymás között, amikor információt kell cserélni. Az industrial digital thread megvalósítása, ami az ipar 4.0 ígérete, pedig továbbra is vár magára.
Amikor még mindig előfordulnak a késések, váratlan leállások, sok a selejt, folyamat- és munkaerő-optimalizációs problémák vannak, vagy a termelés a lehetségesnél magasabb költségen történik, akkor felmerül a kérdés, hogy miért?
Kovács Imrével, a Siemens képviselőjével egyrészt ezeket a miérteket fogjuk feltérképezni, másrészt megoldási lehetőségeket keresünk a feldolgozóipar digitális kihívásaira.
-
Digitalizációs szempontból a vegyipart gyakran hivatkozzák a legnehezebben digitalizálható és automatizálható iparágként. Ezen a kerekasztalon azt próbáljuk feldolgozni, hogy miben áll a vegyipar összetettsége, milyen külső és belső adottságok és folyamatok határozzák meg, amik nehezítik a digitalizációs célok elérését, és milyen válaszok adhatóak ezen akadályokra.
Mindebben a piac két meghatározó szereplőjének képviselői, Finta Zoltán, az EuroAPI Digitális Igazgatója, és Györe Márk, a Soneas IT Managere lesznek a segítségünkre.
Témák amikről biztosan szó lesz:
A vegyipari digitalizáció sajátosságai Standardizáció és automatizációs kihívások Indsutrial Digital Thread és integrációs kérdések GMP és gyakorlati akadályai a digitalizációban Beavatkozási pontok és megoldási lehetőségek Machine Learning és egyéb haladó technológiák alkalmazása -
Beszélgettünk már arról, hogy mi alapján válasszuk ki a számunkra megfelelő felhőstratégiát, és arról is, hogy ha már a hibrid felhő mellett tettük le voksot, akkor hogyan csináljuk azt jól. Ezúttal még tovább merülünk a nyúlüregbe, és Rubóczky György, a Magyar Bankholding felhőszolgáltatások terület vezetőjével beszélgetünk arról, hogy milyen gyakorlati kihívásokat jelentett egy ekkora óriásvállalat felhőbe migrálása?
Az interjú során nem elsősorban a szállítás kerül a fókuszba, sokkal inkább azokat a kérdéseket járjuk körbe és tapasztalatokat adjuk át, amelyek gyakran fel sem merülnek a tervezés során, viszont alapvetően határozzák egy ilyen komplex projekt sikerességét.
- Visa fler
