Avsnitt
-
Tudtad, hogy egy csincsilla (amit már 10 ezer forintért belehet szerezni) megfelelő tartás mellett akár 6 millió forintodba is kerülhet élete 20-25 éve alatt!? És ebben még nincsenek benne az orvosi költségek! Ezt az Együtta Kisállatokért Alapítványnál számolták ki, amelynek elnöke, Vakula Tímea a Petcast adásának vendége. Ennek az epizódnak a főszereplői az egerek, a patkányok,a hörcsögök, a tengerimalacok, a deguk és a csincsillák, egyszóval a rágcsálók.
Az adásból kiderül tehát, hogy teljesen téves az a közkeletű elképzelés, miszerint csak azért, mert ezek az állatok kicsik és jellemzően olcsón beszerezhetők, a tartásuk is olcsó. Az sem igaz, hogy egy kicsi állatkátkönnyebb gondozni, mint mondjuk egy kutyát. De irreális elgondolás az is, hogy ezeket a kisállatok, csak azért, mert olyan cuki pofijuk van, tökéletes kedvencek gyerekeknek, ugyanis a rágcsálók nem szeretik, ha simogatják, babusgatják őket. Sőt, stresszként élik meg, és akár bele is betegedhetnek.
Vakula Tímea szerint rágcsálót tartani nem nehéz, csak oda kell figyelni, ő maga az Együtt a Kisállatokért Alapítvány elnökeként sajnos elég sok rossz példát is lát.
„Sok olyan gazdival találkozunk, aki imádja az állatát, és alegjobbat szeretné neki, de nagyon rossz információkat kapott, emiatt szeretetből állatkínzó gazdi lesz. De ők azok, akiket jobb irányba lehet terelni, és akkor az egy jobb élet lesz embernek is, állatnak is. És vannakolyanok, akiket nem, de ők azok, akik azt mondják, hogy ’jaj, ezek csak ketrecállatok és unalmasak, és nem is lehet velük mit kezdeni’, és rövid idő után befejezik a tartást. Igazán örömet egyébként annak fog okozni, akirengeteg energiát beletesz.”
Számos más tévhit is szóba kerül még ebben az epizódban, amiben sorra vesszük, hogy
Mi(k) a hátránya(i) és mik az előnyei az ilyenkisállatok tartásának? Mi mindenre készüljön, aki rágcsálót szeretnetartani? Hogyan kell jól tartani ezeket a kisemlősöket: mekkoraa helyigényük, milyen a számukra megfelelő tartási hely, hogyan tápláljuk őkethelyesen? Melyik fajt lehet, sőt kell párban tartani, ésmelyiket tilos? Jó ötlet-e ha a zsákmányállatok mellettragadozónk, például cicánk, kutyánk is van? Melyik faj meddig él, vannak-e speciálisbetegségeik?Beszélünk persze az Együtt a Kisállatokért Alapítvány munkájáról is, arról, hogy a COVID-19 óta sajnos havi szinten százas nagyságrendben keresik meg őket gazdik azzal, hogy szeretnék leadni a kisállatukat.
-
Egy fiatal, de annál képzettebb kutya, a 4 éves Koda találtrá egy Mezőfalván eltűnt 9 éves kisfiúra, szerencsére sértetlenül. A keresésről és erről a különleges képességekkel rendelkező belga juhászkutyáról is megtudhatsz információkat Koda gazdájától, Bérdi Furzsinától a Petcast különkiadásában. Hallgass ide!
-
Saknas det avsnitt?
-
Az eutanáziáról nem könnyű beszélni, a téma azonban napjainkban nem megkerülhető, a társállatok esetében sem, mert előbb vagy utóbb szinte biztosan minden gazdi kerül olyan helyzetbe, amikor neki kell a végső döntést meghoznia. Mert az állatorvos legfeljebb javasol, az utolsó szó mindig a gazdié – emeli ki az adás vendége, FodorKinga, az Állatorvostudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Tanszékének tanszékvezetője.
A tanszék munkatársai felmérést készítettek az eutanázia megítéléséről, gyakorlatáról, amiben gazdiknak és állatorvosoknak is tettek fel a témába vágó kérdéseket. Ebből nagyon sok minden kiderül, többek között, hogy a megkérdezettek az állatok esetében elfogadhatóbbnak tartják a kegyes halált, mint az embereknél. Emellett például a gazdik több mint 80 százaléka azt válaszolta, hogy mindenképp szeretne az állattársa mellett lenni, amikor megtörténik ez a beavatkozás, és ugyanennyieninkább az otthonukban adatnák be a halálos injekciót.
A beszélgetésben még több információ elhangzik az eutanázia-kutatásról, és igyekszünk minden olyan kérdésre kitérni, ami – ha tetszik, ha nem – együtt jár a kegyes halállal. Így szóba kerül, hogy
milyen esetekben engedik meg a jogszabályok egy állat életének kioltását, milyenfeltételek mellett legális jelenleg Magyarországon az eutanázia; hogyankell egy állatorvosnak halálba segítenie, hogy szakmailag szabályos ésetikailag is elfogadható legyen; mit javasol a szakember: maradjunk-e az állat mellett, ott legyen-e más, esetlegakár egy vele élő másik kisállat; milyenlehetőségek vannak ilyenkor: otthoni temetés, hamvasztás – és ezeknek, illetvemagának az elaltatásnak milyen költségeik vannak; mi a gazdik feladata az állat halálát követően.De természetesen beszélünk arról is, mi van akkor, ha egy gazdi nem biztos abban, hogy tényleg az altatás az egyetlen lehetséges megoldás? Keressen fel még másik állatorvost, állatorvosokat, és kérjen másod-, vagy akár harmadvéleményt? Mit mérlegeljen, amikor az eszével tudja, hogy az altatás az állat számára megváltás lenne, de nem képes őt elengedni.
-
A külső paraziták – a szúnyog, a kullancs, a bolha vagy az atka – sokféle betegséget terjesztenek, és akár súlyosan is megbetegíthetik kedvenceinket. Szerencsére, ma már többféle lehetőségünk van védekezni ellenük, és kell is, különösen a jó idő beköszöntével (bár, sajnos most már gyakorlatilag egész évben találkozhatunkkullanccsal is).
A külső élősködők elleni védelem a Petcast mostaniepizódjának témája, az adás vendége Sótonyi Kata állatorvos. Az ő szakértősegítségével vesszük át, hogy
melyek a legveszélyesebb/leggyakoribb külsőélősködők a kutyák, illetve a macskák esetében ezek ellen milyen módszerekkel lehet, illetveérdemes védekezni veszélyes-e a gyógyszeres megoldás, illetvealkalmasak-e a vérszívók távoltartására az olyan kíméletes szerek, amilyenekpéldául az illóolajak milyen betegségeket okozhat a bolha, a kullancsvagy a szúnyog, és hogy ezeknek milyen tüneteik és kezelési lehetőségeikvannak.Tarts velünk ebben az adásban is, mert ha csak nem mozdulsz ki a lakásból, és az ablakot sem nyitod ki, nem úszod meg a szúnyog-, de akár a kullancscsípést sem. Ráadásul a korán beköszöntött tavasz miatt idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is, ahogyan arra a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelőprogramja nemrég felhívta a figyelmet.
-
Tudtad, hogy mindannyiunknak egyedi szagnyomunk van, ami pontosan annyira jellemző ránk, mint az ujjlenyomatunk? És azt, hogy gyakorlatilag minden kutya simán azonosítani és követni tudja ezt a nyomot? Ha most hitetlenkedsz, akkor feltétlenül hallgasd meg az adást, mert a két vendég, Janovszky Gergely és Fazekas Tibor, a K9 Keresőkutyás Egyesület és a Mancs a Kézben Mentőkutyás Egyesület oszlopos tagjai téged is meg fognak győzni arról, hogy a nyomkövetésre fiatal és öreg, kifejezetten okos és kicsit gyengébb képességű kutyák is alkalmasak!
S hogy miért is érdemesneked gazdiként ezt a tevékenységet akár rendszeresen űzni a kutyáddal? Kiderülaz adásból, amelyből mindent megtudhatsz arról, hogy
- pontosan hogyan „olvassák” a kutyák a nyomot,
- hogyan tanítják nekik a nyomkövetést,
- kíván-e speciális képességeket a gazdiktól amantrailing
- milyen rendkívüli előnyei vannak a kutyák ésgazdik számára is a közös aktivitásnak,
- milyen sokat segíthet a mantrailing a félős,agresszív vagy fóbiás kutyák terápiájában,
- hol, hogyan érdemes elkezdeni a mantrailinget,és
- aki komolyabban szeretne foglalkozni anyomkövetéssel, mire számítson.
Tarts velünk, mert a mantrailing nemcsak egy a kutyássportok közül, hanem az a kutyás sport, ami négylábú társaink legősibb és legkiválóbb ösztönére, a szaglásra épít, ezáltal pedig egyedülálló élményt nyújt neki – és neked is!
-
A nyuszi nem játék, hanem tíz évre szóló elköteleződés - ezt igyekszik átvinni a köztudatba az Első NyúlmentőAlapítvány, ahová nemcsak húsvét után, de sajnos egész évben rengeteg segítségkérés érkezik megunt, elhagyott, kidobott nyuszik miatt.
Az alapítvány elnöke, Meier Krisztina a Petcast adásának vendége, akivel átvesszük egyebek mellett, hogy
- miért ne ajándékozzunk húsvétra nyuszit akkor sem, ha a gyerek ezért könyörög
- ha bármikor máskor nyuszit szeretnénk társállatnak, akkor honnan érdemes a kisállatot beszerezni, és például az Első Nyúlmentő Alapítványtól milyen feltételekkel fogadhatunk örökbe,
- mennyi ideig élnek a nyulak,
- milyen tartási körülményeket kell számukra biztosítani: hogyan óvjuk őket, illetve az otthonunkat,
- mivel kell etetni a nyulakat, mit nem szabad adni nekik,
- mekkora költség egy nyúl tartása,
- melyek a tipikus egészségügyi problémák a nyusziknál,
- milyen másik társállat mellé ajánlható nyuszi.Az adásból kiderül, hogy a nyuszitartás korántsem olyanegyszerű, amilyennek első látásra tűnik. A nyulak érzékeny kisállatok, csak felelős gazdiknak valók, akik minden szükségletük ki tudják és ki is akarják elégíteni. Hallgass ide, hogy kihozhasd magadból a legjobb nyuszigazdit!
-
A kutyák orra csodálatos kis műszer, egy olyan rendkívüli érzékszerv, amelyen keresztül könnyen lefáraszthatók négylábú barátaink a mindennapokban. Például úgy, hogyszó szerint az orruknál fogva vezetjük őket, ahogyan teszik ezt az egyik legújabb kutyás aktivitás, a nose work művelői. Az adás vendégének, Vámosi-Nagy Nóra trénernek köszönhetően sok érdekességet megtudhatunk a kutyák orráról és persze a nose workről is.
A kutyák alapvetően az orrukkal „látnak”, az ő elsődleges érzékszervük a szaglás. Az orruk érzékenysége össze sem hasonlítható az emberével: míg nekünk kb. ötmillió szaglósejtünk van, nekik – fajtától függően – 125-300 millió. A kutyák agyának 30 százaléka a szagfeldolgozást szolgálja, ez negyvenszer nagyobb terület, mint az ember esetében.
A mindennapokban is megfigyelhetjük ezt akár egy sétánál, vagy egymás szaglászásánál. De érdemes tudatosan kiaknázni a kutyák rendkívüli szaglását akkor is, ha csupán lefárasztani akarjuk őket, hiszen, ha az agyuk dolgozik, az számukra ugyanolyan megterhelő, mint amikor mi gondolkodunk. Például a nose work-kel, amit az adás vendége, Vámosi-Nagy Nóra kutyatréner honosított meg Magyarországon.
Az adásból többek között kiderül: hogyan fészbúkoznak a kutyák; miként használható ki a fantasztikus szaglásuk a nose work-ön keresztül; miért hasznos elfoglaltság gazdik és kutyák számára a nose work, vagy más szimatolós aktivitás.
Hallgass ide, mert alapigazság, hogy a fáradt kutya a jó kutya! :) -
Ebben az adásban egy sokakat érintő témával foglalkozunk: a kutya- (és általában az állattartás) és a gyereknevelés örömökkel és kihívásokkal teli mindennapjairól beszélgetünk Sátori Ágnesállatorvos-viselkedésterapeutával.
Az adásból kiderül: miért hasznos, ha a fiatal pároknak előbb van kutyájuk vagy cicájuk, mint babájuk. Beszélünk arról, milyen kihívásokkal jár, ha egyszerre akar valaki kiskutyát és kisgyereketnevelni. Szóba kerül, hogy a terápiás kutya segíthet-e a speciális nevelési igényű, beteg vagy fogyatékkal élő gyerekeknél. Kitérünk arra is, ráhagyhatjuk-e a döntést a gyerekre arról, legyen-e cicája, kutyája vagy más kisállata.Szakértőnk elmondja azt is, jelenthet-e bármilyen veszélyt egy cica vagy kutya egy kisbabára, kisgyerekre, vagy hogy szerinte miért nem szabad engedni, hogy egy általános iskolás gyerek egyedül sétáltass a kutyát még akkor is, ha az szófogadó.
Hallgass ide, hogy a legjobb szülő mellett a legjobb gazdit iskihozhasd magadból!
-
A kutyák orra elképesztően fejlett érzékszerv, sok ezerszer érzékenyebb a szaglásuk az emberénél, ami segít nekik például a katasztrófa sújtotta területeken az emberek felkutatásában. A Petcastban ezért egy mini sorozatot szentelünk a témának. Első vendégünk egy olyan szakember, aki mindent tud ezekről azizgalmas, veszélyes és felelősségteljes munkát végző állatokról, mert maga is napi szinten velük dolgozik. Leczki Sarolta, a Kutyák Határok Nélkül Alapítvány elnöke az adásban beszél arról, miként zajlik a mentőkutyák kiképzése és azt is, hogyan dolgoznak össze kétlábú munkatársaikkal a bevetéseken. Szóba kerül az is, hogy milyen fajtájú, fizikai és egyéb képességekkel rendelkező kutyákalkalmasak leginkább a mentőkutyázásra.
De mivel Leczki Sarolta kutyatenyésztő is, az adásban arról is beszélgetünk, mennyire fontos a kutyafajta kiválasztása akkor is, ha csupán egy házi kedvencet szeretnénk magunk mellé. A kulcsszó pedig itt az önismeret, a tudatosság, ami az első és talán a legfontosabb lépés ahhoz, hogy azután harmonikus legyen a kapcsolat kutya és gazdi között.
Hallgass ide, ha ki szeretnéd hozni magadból a legjobb gazdit!
-
Ha szerinted sem fognak soha kiürülni a menhelyek, eltűnni a tömeges "ingyen elvihető cica, kutya" hirdetések, akkor azt is tudnod kell, hogy ehhez az egyik legfontosabb az ivartalanítás.
Ma Magyarországon a kutyáknak csak az 5-10 százaléka ivartalanított, a macskáknál pedig még rosszabb ez az arány. Ennek egyik fő oka a rengeteg hiedelem, ami körülveszi az ivartalanítást. A Petcastnak ebben az epizódjában sorra vesszük ezeket a tévhiteket Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem Tanszékvezető docense és Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke segítségével.
Szó esik arról, igaz-e hogy az ivartalanítás elhízást, elbutulást,pajzsmirigy-alulműködést, csontrákot, vagy diszpláziát okoz (NEM).
Igaz-e, hogy felborítja a hormonháztartást, eltorzítja a személyiséget, megváltoztatja a viselkedést(NEM).
Igaz-e, hogy a műtét kockázatos, előtte egyszer ellenie van egy legalább tüzelnie kell a szukának, hogy ezzel egy örömforrástól fosztjuk meg a cicát, kutyát (NEM).
Meg beszélünk arról is, hogy mindezekkel szemben milyen előnyei vannak a műtétnek, aminek – ha egyszeri kiadásként megterhelő is lehet –, bele kell férnie a felelős állattartásba.
-
Civil hang címmel új rovat indult 2024-ben a Petcast-on, hogy teret és megszólalási lehetőséget adjunk olyan ismert vagy kevésbé ismert civil szervezeteknek, amelyek hozzánk hasonlóan elkötelezettek a felelős állattartás mellett. Ebben az adásban egy fővárosi alakulat, a ZöldEb Kutyás Érdekvédelmi Egyesület mutatkozik be. Elnökük, Hirbek Edina a vendég, aki elmondja, hogyan, milyen módokon próbálják meg edukálni az új kutyásokat és főleg a gyerekeket annak érdekében, hogy minél többen megértsék, milyen felelőséggel jár a kutyatartás. Hogy kutyások és nem kutyások békésen tudjanak együtt élni, hogy kevesebb legyen a konfliktus (aminek még mindig főleg a fel nem szedett kutyagumi az okozója), és a kutyások se érezzék magukat másodrendű állampolgárnak. Például azért, mert nem mehetnek be minden parkba, miközben az olyan, amúgy egyáltalán nem kutyázásra való helyek, mint a plázák, egyre inkább kutyabarátként hirdetik magukat.
-
Kutyások, figyelem! Eljött az idő, hogy leszámoljunk a kutyák etetésével kapcsolatos leggyakoribb tévhitekkel, hamis vagy félinformációkkal. Ebben ezúttal is egy szakértő lesz a segítségünkre: Fodor Kinga állatorvos, kisállattáplálási szakértő, aki könyvet is írt a témában Mit egyen a kutyám címmel.
Az adásból kiderül, mi igaz abból, hogy
1. A tápok, konzervek egészségtelenek, természetellenes ezekkel etetni a kutyát.
2. A kutya ragadozó, nyers hússal kell etetni.
3. A házi koszt a legjobb a kutyának.
4. A kutyának teljesen jó az asztali maradék, ilyenen éltekévszázadokig.
5. A csirkés tápok allergiát okoznak.
6. A bárány hipoallergén
7. Aki táppal etet, időnként váltogassa azt.
8. A gabonamentes tápok jobbak.
9. Naponta többször kell etetni.
10. Egy héten legalább egyszer kell koplaló napot tartani.
11. A válogatós állat is ráfanyalodik az ételre, ha éhes!
Hallgass ide, és minden állítással kapcsolatban megtudod az igazságot!
-
Ha cicád van, ezt az adást ki ne hagyd, mert most leszámolunk egy sor, a macskák etetésével kapcsolatos tévhittel, hamis vagy félinformációval. Fodor Kinga állatorvos, kisállattáplálási szakértő lesz ebben a segítségünkre, aki könyvet is írt a témában Mit egyen a macskám címmel. Az adásból kiderül, mi igaz abból, hogy 1. A macska húsevő, nem kell neki mást adni 2. Minden táp szemét, nem szabad száraztáppal vagy konzervvel etetni 3. A tápoktól, főleg a konzervektől finnyásak lesznek a macskák 4. Ne kapjon a cica száraztápot, mert húgyköves lesz 5. A cicáknaktejet és tejtermékeket kell adni 6. Fokhagymát kell adni a macskának, akkor nem lesz férges, bolhás 7. A macskáknak is lehet koplaló napot tartani (SOHA!) Az adásban szóba kerül, milyen ételekre tudnak rákattanni a macskák, mi lehet az oka annak, ha nem isznak eleget, meg az is, hogy mitől lesznek válogatósak. Hallgass ide!
-
Bár a madarak egy része nyár végén, ősszel elrepül tőlünkmelegebb égtájakra, még így is sok marad itt télre is. A vadmadarak etetése nem létkérdés a számukra. Sokan örömüket lelik azonban a látványukban, és kihelyezett eleséggel a kertbe vagy az erkélyre, ablakpárkányra szoktathatók. Ha szeretnéd,hogy cinegék, ökörszemek, vörösbegyek vagy őszapók rendszeres vendégeid legyenek, etesd (és itasd) őket! Hogy mivel és mikor helyes a vadmadarak etetése, arról hallgasd meg Máté Lilla állatorvos tanácsait!
-
Civil hang címmel új rovatot indít 2024-ben a Petcast, hogy teretés megszólalási lehetőséget adjon olyan ismert vagy kevésbé ismert civil szervezeteknek, amelyek hozzánk hasonlóan elkötelezettek a felelős állattartás mellett. Első alkalommal a 18. kerületi Felelős Kutyabarátok Egyesülete mutatkozik be, akiket azért választottam, mert a kerület jellegénél fogva egyfajta „állatorvosi ló”. Egyaránt megtalálhatók itt lakótelepek, kertvárosi negyedek vagy erdős részek, így sokféle probléma előfordul, amire civil szervezetként maguk is igyekeznek megoldásttalálni. A kutyások körében, de főleg a kutyások és kutyátlanok között számtalan konfliktusforrás akad az össze nem szedett kutyagumitól a „tömeges” kutyasétáltatáson át a kutyafuttatók nem megfelelő használatáig. Vida Ági, a 18. kerületi FelelősKutyabarátok Egyesületének elnöke az adásban nemcsak ezekről beszél, de a megoldási lehetőségek közül is megoszt jópárat. Például, hogy mindenütt érdemes a kutyásoknak összefogniuk, és egyfajta önszabályozással elsimítani vagy akár megelőzni a konfliktusokat. Így közelebb kerülhetünk ahhoz, amit az egyesület szlogenje is hangsúlyoz: a békés együttéléshez harmóniában a természettel. Hallgass ide!
-
Embereknél, állatoknál is teljesen normális, ha a váratlan, erősebb hanghatásokra összerezzennek, megijednek. De ha egy kutya (vagy macska) bizonyos zajok hallatán reszketni, szorongani kezd,vagy akár retteg, rombol, netán pánik- vagy akár epilepsziás rohamot kap, arra minden rendes gazdi odafigyel, és igyekszik megoldást találni. Muszáj is, hiszen nem csak a tűzijáték vagy a petárdázás, de akár a nagyobb vihar is rendesen megtépázhatja a kutyánk és ezzel a mi idegeinket. Különösen, ha egyolyan kutyáról van szó, aki magában vagy akár másokban is képes ilyen helyzetekben kárt tenni. A zajszorongás és a zajfóbia a Petcast podcast ezen adásának a témája, a vendég pedig Hirbek Edina kisállatpszichológus.
Szakértőnk elmondja, hogy 2016-hoz képest mostanra tovább emelkedett mind a természetes (például a vihar okozta), mind pedig a mesterséges zajoktól való fóbia (amilyenpéldául a tűzijáték). Ha az állat megriad egy váratlan hanghatástól, az természetes, és onnan tudható, hogy az nem vált ki belőle szorongást vagy főleg pánikot, hogy nem menekül a hangtól, hanem ha tisztes távolságból is, de érdeklődve figyeli, keresi a forrását. Ha azonban azonnal menekülőre fogja, ha leesik egy tál a konyhában, és elrohan a lakás legtávolabbi pontjára, vagy akanapé alá bújik szűkölve, az már fontos jelzés a gazdinak, hogy itt más problémák is adódhatnak. Például szorongás is kapcsolódhat az egyes zajokkal szembeni túlzott érzékenységhez vagy fóbiához – magyarázza a szakember –, aki szerint viselkedésterápiával – és persze a gazdi hosszú távú elkötelezettségével – akár egy évek óta fennálló problémát is meg lehet oldani, és ezzel a kisállatot egy óriási nyomás, stressz alól felszabadítani. De előfordulhat, hogy gyógyszeres kezelésre is szükség van ahhoz, hogy egy zajszorongó vagy zajfóbiás kutyánál, macskánál egyáltalán el lehessen kezdeni a viselkedésterápiát, olyan mélyen gyökerező is lehet a probléma. Ehhez pedig minden esetben állatorvosi konzultáció szükséges – hangsúlyozza Hirbek Edina, aki óva int attól minden gazdit, hogy az interneten, baráti társaságban vagy a saját házipatikájában keresse a megoldást, mert azzal csak tovább ronthat a helyzeten. Minden állat és minden probléma egyedi, ezért a megoldások sem lehetnek univerzálisak. Ahogyan azt is minden esetben a gazdinak kell tudnia, hogyan tud hatékonyan segíteni a dörgéstől, villámlástól vagy éppen a tűzijátéktól riadt kedvencének megnyugodni.
„Meg szokták tőlem kérdezni, mi a jó megoldás, hogy megnyugtassam a kutyámat: ha simogatom, vagy ha békén hagyom. Én azt mondom erre, hogy amit a kutya igényel. Ha ő keresi a társaságunkat, akkor az rendben van, de ha el szeretne távolodni, bebújni valahova, akkor adjuk meg neki a lehetőséget erre.”
-
Mire figyeljünk karácsonykor, ha kutyával, cicával élünk – erről beszélgetek Fodor Kinga állatorvos, táplálásiszakértővel, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető docensével. Az adásból kiderül, hogy a kutyák számára az egyik legnagyobb veszély a karácsonyi ünnepi időszakban a csokoládémérgezés. A kakaóbabban lévő teobromin mérgező a kutyák számára, így minél sötétebb a csokoládé, annál inkább. A tünetek az emberi koffeinmérgezéshezhasonlóak: a kutya túlpörög, liheg, rengeteget iszik, nyálzik, iszonyatosan erős a szívverése, és mindezek miatt azonnali állatorvosi ellátást igényel! A kutyákra a csokoládénál is veszélyesebb azonban a nyírfacukor, vagy másnéven xilit, amimár nagyon kis mennyiségben halálos, és sajnos nem mutat olyan látványos tüneteket, mint a csokoládé. Amikor a kutya elájul, sokkot kap, akkor már nagy a baj, azonnal rohanni kell az állatorvoshoz. A macskákra a hagymafélék veszélyesek,vérképzési zavart okozhatnak náluk, és bár önmagában nem eszik meg a hagymát, figyeljünk arra, hogy például a pörköltszaftban is van hagyma! Az adásból az is kiderül, hogy a macskák szeretik az alkoholt, sőt rá is tudnak szokni! A macska finnyás, ellopkod ugyan dolgokat, de nem eszi meg, ezért rájuk kevésbé kell odafigyelni ilyenkor is, mint a kutyákra, akik viszont élvezettel kukáznak, ami szintén komoly veszélyt rejt magában, például, ha megeszik a nyers hal maradványokat vagy a xilites sütimaradékot. Fodor Kinga állatorvos az az ünnepi készülődés veszélyeiről is beszél ebben az adásban, a csomagolóanyagoktól a lakásdíszekig. Azt is elmondja, miért ne adjunk soha, semmilyen körülmények között embernek való gyógyszert az állatoknak. Lehet kapni kutyás, macskás elsősegélycsomagot, ez legyen otthon alapfelszerelés! „Ha baj van, semmiképpen ne kezdjünk el otthon orvosost játszani!” – hangsúlyozza a szakértő.
-
„Én egyáltalán nem szeretem azt, amikor állatot ajándékbaadunk, mindegy, hogy milyen fajú állatról beszélünk. Az állattartás felelősség.” Ez a summás véleménye az állatajándékozásról Sátori Ágnes pszichológus, állatorvos, viselkedésterapeutának, aki ebben az adásban meg is indokolja, miért nem tartja jó ötletnek élőlényt adjunk bárkinek is ajándékba. „Én abban hiszek, hogy amikor egy élőlényt magamhoz veszek, legyen az akár állat, akár mondjuk egy fa, amit betelepítek a kertembe, az felelősség, és nem egy hónapra gondolkozom, hanem évekre előre. Ebben a Petcast podcast epizódban beszélgetünk arról is, miért kell(ene) tudatosan dönteni, amikor egy állatot magunkhoz veszünk, és arról is, hogy milyen következményekkel járhat – az állatra és ránk nézve is – ha mégis elgyengülünk, és mondjuk, a gyerek nyaggatásának engedve viszünk haza bármilyen kiskedvencet. „Ha az ember nem önként vállal felelősséget, akkor a nehéz időszakokban nehezebb kitartani” – mondja Sátori Ágnes. Erre gondolni kell akkor is, amikor egy idős és/vagy egyedülálló rokonnak, barátnak szeretnénk az életét egy kisállattal gazdagabbá, színesebbé tenni. Az idősek sokszor nem azért nem vesznek magukhoz cicát vagy kutyát, mert nem szeretnének, hanem mert már számolnak azzal, hogy bármikor érheti őket baj, és akkor nem biztos, hogy lesz, aki gondoskodni tud a szeretett kisállatukról. Cicát, kutyát ajándékba adni azért sem jó ötlet, mert fontos (lenne) minden szempontból felkészülni egy állat fogadására, az azzal járó nehézségekre, kihívásokra, ez pedig ilyen esetben végképp nem lehetséges. Ha tehát cicát, kutyát, vagy akár „csak” egy hörcsögöt ajándékoznál bárkinek, inkább hallgass ide!
-
Aki túlzabáltatja és malaccá hizlalja a kutyáját, macskáját, ugyanúgy állatkínzást követ el, mint aki éhezteti, és az állat csontsoványra fogy – szögezi le az adás vendége, Fodor Kinga kisállattáplálási specialista állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője. Márpedig az elhízás az állatoknál is népbetegség: hazai felmérések szerint a családtagként tartott cicák és kutyák körében a 60 százalékot eléri a túlsúlyos, illetve 45 százalékot a kifejezetten elhízott kisállatok aránya. Ők, hasonlóan a kövér emberekhez, döntően csak akkor kerülnek állatorvoshoz, amikor valamilyen betegség kialakult az elhízás következtében: ízületi problémáktól kezdve a cukorbetegségen át a pajzsmirigy problémákig. Az adásból kiderül, hogyan tudjuk objektíven megállapítani, hogy cicánkon, kutyánkon van-e súlyfelesleg, és az is, melyek azok a fajták, amelyek hajlamosabb az elhízásra vagy épp ellenkezőleg. Fodor Kinga beszél arról is, hogyan érdemes hozzáfogni a fogyókúrához, mikor kell feltétlenül állatorvost bevonni, de ami a legfontosabb, hogyan NE hizlaljuk el kutyánkat, cicánkat. Hallgass ide!
-
Egy társállat halála ugyanolyan fájdalmas lehet, mint egy emberé. Akinek halt már meg cicája, kutyája, madara, vagy akár aranyhörcsöge, akit szeretett és aki része volt a mindennapjainak, pontosan tudja, hogy egyáltalán nem túlzás ilyen esetben is a gyászt, mint kifejezést használni. Ilyenkor nem csak őt magát kell elgyászolnunk, de azt az életformát, rutint is, amit megszoktunk az együtt töltött időben, ami akár évtizedeket is felölelhet. Erről a nehéz, de fontos témáról szól ez a Petcast-epizód, amelynek Kerekes Anikó gyász- és veszteségfeldolgozó szakember a vendége. Vele beszélgetek többek között arról, hogy vajon a kisállatok esetében is ugyanúgy zajlik-e le a gyászfolyamat, mintamikor egy barátunkat, családtagunkat veszítjük el, és hogy enyhíthet-e a fájdalmunkon, ha magunkhoz veszünk egy másik kisállatot. Vendégem tanácsot ad a szülőknek is azzal kapcsolatban, hogyan beszéljenek a kisgyerekekkel a halálról, akár éppen egy kis kedvenc halála kapcsán. Szóba kerül az eutanázia, ami a gazdik számára az egyik legsúlyosabb teher sok esetben még jóval azután is, hogy a döntést meghozták, és a szeretett állatukat örökre elaltatták. És természetesen beszélünk arról is, mikor érdemes szakemberhez fordulni segítségért.Hallgass ide ezúttal is!
- Visa fler
