Avsnitt
-
A nemzeti könyvtár égisze alatt működő, az egyházi és világi ünnepeket, évfordulókat, emléknapokat, kiemelt magyar és nemzetközi napokat bemutató tartalomszolgáltatás informatikai és arculati szempontból is megújult. Az MNMKK OSZK 30. csevejében Sudár Annamáriát, a nemzeti könyvtár irodalmi szerkesztőjét és Mann Jolán irodalomtörténészt, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportjának tudományos munkatársait Ujhelyy Attila, a könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte az egyedi online tartalomszolgáltatás részleteiről.
Tartalom
00:57 Mitől különleges a szolgáltatás?
03:30 Hatalmas tudáshalmaz a kíváncsiaknak
07:25 Mint egy kalendárium!
10:36 Ki válogatja össze a tartalmat?
15:15 „A műveltség élmény, állandó élmény, mint a napsütés” (Márai)
17:15 Kapcsolódások
20:30 Meddig bővíthető a szolgáltatás?
23:00 Kiket tekintünk felhasználóknak?
24:10 Miért vannak a névnapok?
28:30 Kortárs ünnepek
31:30 Részt vevő kollégák
https://jelesnapok.oszk.hu
-
Saknas det avsnitt?
-
Bárány Zsófia, a Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport munkatársa, tudományos kutató Lonovics József 1840–41. évi római diplomáciai útjáról írt könyvet, amelynek fő témája a pápa és a katolikus főpap tárgyalása volt a vegyes házasság intézményéről. Bárány Zsófiát Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója kérdezte. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Kérjük, hogy iratkozzanak fel csatornánkra, adásaink megtalálhatók a YouTube-on és a nagyobb podcastfelületeken.
Tartalom
01:02 Lonovics József római kiküldetésének témája az ELTE-n
02:40 Központban a keresztények közötti vegyes házasság
05:50 A hazai és külhoni latin, német és olasz nyelvű forrásokban Lonovics
07:20 Elhidegült kapcsolat: a magyar katolikus egyház és az Apostoli Szentszék közötti kapcsolatok szüneteltetése
10:30 Egy karrier kezdete: megfigyelések egy fiatalemberről
12:06 A Lonovics-pályakép egyes állomásai a melki száműzetésig
17:00 Állam és egyház ellentéte a házasság szabályozása kapcsán
21:00 A hit átadásának kérdései, női lelkiismeret, pápai aggályok
23:22 Az örökség és identitás fontosságáról, a kulturális viszonyokról
25:40 A római diplomáciai út
29:40 „Amit a törvény nem tilt, azt tenni szabad”
35:20 A 19. századi felekezeti viszonyok
42:44 A diplomáciai út sikere: egyeztetések a szabad kommunikáció, a szabad oktatás, magyarok a Collegium Germanicum et Hungaricumban stb.
46:00 Egyház és nyilvánosság, egyházi sajtó és nyilvánosság
51:00 Köszönetnyilvánítások
#CSEVEJ #podcast
-
Voltaire: Candide, vagy Az optimizmus
Fordító: Gyergyai Albert.
Felolvasó: Bodor Tibor.https://mek.oszk.hu/03900/03981
-
Irodalomterápia, könyvtárosság, még egy kis irodalomterápia. Juhász Istvánnal, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosávalMadarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Ha Istvánt keresik, másik épületben találják, hiszen helyileg az Országos Idegennyelvű Könyvtárban végzi munkáját, ahol még irodalomterápiás csoportüléseket is szokott tartani. 🙂
Tartalom:
01:19 „Időközben rájöttem, hogy én ezt annyira nem szeretem”
03:23 Az olvasószolgálati könyvtáros kulisszatitkai
07:05 „Egyre jobban éreztem azt, hogy én segíteni szeretnék az embereknek”
08:58 Irodalomterápia vagy biblioterápia? Az itt a kérdés
12:48 Bartos Éva már az 1970-es évektől dolgozott ezzel a módszerrel
13:37 Hogyan történik a szövegválasztás?
16:20 Rényi Ádám még meg nem jelent műve az irodalomterápiás foglalkozáson
18:40 „Nem irodalomórán vagyunk, nem kell kielemezni a szerzői életművet”
24:05 Emlékezetes pillanatok a csoportfoglalkozásokról
27:12 Hány zenélő szökőkút is van a Margitszigeten?
30:44 Irodalomterápiás tervek az OIK-ban
Linkek:
Az olvasás hatása az egészségre: szemletanulmány (Juhász István a magyar nyelvű bibliográfiai gyűjtésben működött közre):
https://ki.oszk.hu/sites/default/files/hirfajlok/olvasas_es_egeszseg_szemletanulmany.pdf
Juhász István az Országos Idegennyelvű Könyvtárban zajló biblioterápiás munkájáról az OIK blogján:
https://blog.oik.oszk.hu/category/biblioterapia/
Juhász István adatlapja a Magyar Irodalomterápiás Társaság honlapján:
https://www.irodalomterapia.hu/tagjaink/juhasz-istvan.php
-
A nemzeti ünnepen Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Hangodi Ágnes, a Könyvtári Intézet képzésekért felelős igazgatóhelyettese. Az orosz nyelv és az orosz könyvkultúra kapcsolatáról, a könyvtári szakma csúcsszervében, a Könyvtári Intézetben végzett munkáról beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója Hangodi Ágnessel. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom: 02:00 „Voltam csúcsvezető is, de középvezető maradok, mert így komfortos” 03:45 A balassagyarmati városi könyvtárban indult minden 06:00 Az ELTE-s orosz szakhoz illett a könyvtár szak08:59 „Az oroszt csináltam, a könyvtárt élveztem”10:20 Péter cár mint egyetemi szakdolgozati téma, az orosz nyelv és a könyvtár kompromisszuma13:17 Könyvkupacból könyvtárat alkotni az ELTE-n15:04 Tanársegédségből adjunktus, 12 év alapozás a könyvtárképzésben16:20 Az első díjban is benne volt Péter cár, a titokzatos magyar kapcsolat20.02 Kovács Máté Alapítvány: a szerelemprojekt 23:12 Álláskeresés 2000-ben: Könyvtári Intézet27:30 Hamvas Béla és Szabó Ervin könyvtári kölcsönzései 32:25 Vissza a tanításhoz és a képzésszervezéshez a Könyvtári Intézetben 36:16 Legfontosabb felnőttképzési kompetencia a precízség 38:24 A képzések legjobb része sem titkos42:00 Kiváló könyvtáros oktatók az egész országból44:45 Díjak, díjak és díjak, egyszer csak jött egy telefon49:40 Péter cárról még egy bőr: az amatőr fogász és könyvkiadóLinkek:Könyvtári Intézet: https://ki.oszk.hu/ Kovács Máté Alapítvány: http://www.kovacsmatealapitvany.huEgy megbízott igazgató emlékei: https://epa.oszk.hu/00100/00143/00361/pdf/I. Péter könyvtára https://www.ponticulus.hu/rovatok/hidverok/peter-great.htmlA Vedomosti és a Mercurius Veridicus https://epa.oszk.hu/00900/00904/shell/bckgr/cikk/hun/hangodi1996.htmA „habent sua fata libelli" tétel igazságának vizsgálata egy könyvtártudományi gyűjteményrészben https://epa.oszk.hu/00100/00143/00039/pdf/Díjak, kitüntetések: 1989 OTDK Pro Scientia aranyérem;2002 Könyvtári Figyelő-nívódíj2008 MKE-emlékérem 2010 Szinnyei József-díj2024 Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetés
-
2012-ben vendégünk volt Csorba László történész, egyetemi docens, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori főigazgatója. Az érdeklődők Kossuth és Széchenyi vitája – 170 évvel később címmel hallhattak előadást.Fogadóórák az OSZK-ban – Vendég-szaktájékoztatók az olvasótermekben címmel 2011-ben programsorozat indult az Országos Széchényi Könyvtár Tájékoztató Osztályán, melynek keretében heti rendszerességgel jeles egyetemi oktatókat, szakembereket kértünk fel egy-két órás irodalomtudományi, történettudományi, nyelvészeti, társadalomtudományi, néprajzi és művészettörténeti szaktájékoztatásra.
-
Tartalom:
01:20 Mit kutathat egy kutató? Hogyan lettek csoporttagok a középkorászok?
05:19 Kutatótársak közösen, vagy önállóan?
06:21 Az írásbeliség fehér foltjai
07:31 Kódextöredékek jelentkezését várjuk
09:40 Látványos töredékektől a széthullott kötéstábláig
11:50 Középkorász-fogalommagyarázat
13:40 Újkori számadáskönyv kötésében talált töredékek
18:20 Konferenciás kérdések
22:12 Doktori védésről is beszéljünk, egy kiszivárgott jelentés megsemmisítendő könyvekről
24:50 A kolduló rendek rivalizálása
30:43 A történetírás története a kora újkorban
37:38 A mesterséges intelligenciát sem hagyhattuk kiAz 1994 óta minden évben a University of Leeds szervezésében megrendezett International Medieval Congress idén is több mint kétezer középkorászt szólított meg a világ minden tájáról 2024 júliusában. A fennállásának ötvenedik évét ünneplő kutatócsoport, amelynek 2002 óta könyvtárunk ad otthont, a harmincadik, jubileumi kongresszuson első ízben képviseltette magát.
Hende Fanni, a kutatócsoport tudományos főmunkatársa, Bolyai-ösztöndíjas kutató előadásában egy olyan töredékcsoportot mutatott be, amely a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, a Magyar Kamara Archívumában őrzött két, kora újkori számadáskönyv kötéstáblájából került elő.
Orsós Julianna, kutatócsoportunk tudományos munkatársa előadásában a Domonkos-rend késő középkori válságáról, a rendtartomány felbomlásáról és Teutonia tartományba történő beolvadásáról beszélt.
Tomkó Zoltán, kutatócsoportunk szerződéses munkatársa, a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája Neolatin irodalom alprogramjának doktorandusza, az SZTE Kulturális Örökség és Digitális Társadalom Kutatócsoport, illetve az OSZK–SZTE Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport tagja egy diplomácia- és kommunikációtörténeti szekcióban mutatta be kutatási eredményeit.
-
A Fragmenta et Codices Kutatócsoport középkori kódexek és kódextöredékek vizsgálatával foglalkozik, hozzájárulva ezzel középkori írásbeliségünk és könyvkultúránk, valamint általában a magyar irodalom- és művelődéstörténet jobb megismeréséhez. Miért lehetnek fontosak a töredékesen fennmaradt kódexek is? Vannak-e híres kódextöredékek? Mennyiben sajátos a Corvina könyvtár? Az OSZK 25. csevejében a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport tudományos kutatóit, Lauf Juditot és Zsupán Edinát Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte a középkori kéziratos könyvek vizsgálatáról.
Tartalom:
01:23 A kutatócsoport története
01:58 Papirusz, pergamen, papír
03:50 Híres magyar kódexek
04:40 Az OSZK-ban őrzött kódexek
08:30 Feltáratlan kódextöredékek
12:04 A kódextöredékek tartalma
16:15 Az OSZK legfontosabb kódextöredékei
19:16 Elveszett kódexek – meglévő töredékek
21:26 Stíluskülönbségek a középkori írásban
28:58 Mikor készült?
30:47 Ismertebb szkriptorok (másolók)
34:11 Kódexek tudományos feldolgozása, katalogizálása
38:20 Fizikai vizsgálat
39:40 Hogyan kell tárolni a kódexeket?
42: 17 Kálmáncsehi Domonkos kódexeiről
44:21 Hunyadi Mátyás budavári könyvtára
50:00 Bibliotheca Corvina Virtualis
-
Az OSZK 24. csevejében Török Máté előadóművész, fotográfus, grafikus volt vendégünk, akivel arról beszélgettünk, hogyan fér össze három különböző művészeti terület egy életútban. Török Mátét nehéz lenne röviden bemutatni, hiszen egy reneszánsz emberhez hasonlóan sokoldalúan tehetséges.
Arról beszélgettünk, hogyan fér össze ennyi minden egy életútban. Aki kérdez, Ujhelyy Attila, az OSZK kommunikációs munkatársa, a felvételt Solymosi Ákos hangmérnök segítette.
Tartalom:
01:30 „Minden belefér az időmbe”03:40 Zenész gyermekkor 😊
04:50 Grafika, OSZK, borító
06:50 Kedvenc projektek
08:20 Az idő arcai kiállítás: világos terek, logotípia, verziók
12:15 A Jeles napok tartalomszolgáltatás aktualizálása
15:10 Misztrál együttes: „A gondviselés a verséneklés felé vitt”
19:30 „Maradtunk azon az úton, amit kitűztünk.” Siker és Kossuth-díj
21:22 Versénekmondó program
24:04 Pálos-projekt
26:10 Közeljövő: Petőfi-összeállítás
-
2024. május 16-án az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapítói terében tartott sajtótájékoztató alkalmával mutatták be a Bibliotheca Corvina Virtualis oldalon legújabban közzétett corvinákat.
Az OSZK mint a magyar írott kulturális örökség őrzője, kiemelt figyelmet fordít Hunyadi Mátyás király (1458–1490) szellemi örökségére, a Corvina könyvtár kódexeire és ősnyomtatványaira; fontos feladatának tekinti a nagy hírű reneszánsz uralkodói gyűjtemény emlékezetének ápolását. Több mint húsz évvel ezelőtt indult meg a fennmaradt és a világ könyvtáraiban szétszórva őrzött kódexek szisztematikus, részletes újrafeldolgozása, amely folyamat azóta már rendkívül sok új eredményt hozott. 2022 tavaszán a projekt új lendületet kapott, amikor az OSZK a teljesség igényével fordult a külföldi őrzőgyűjteményekhez, és azóta folyamatosan gyarapítja a hiányzó corvinák digitális másolatait.
-
Lewis Carroll: Alice csodaorszégban
fordító: Kosztolányi Dezső
felolvasó: Bereznay Éva
MVGYOSZ hangoskönyvek
"Lábánál megzizzent a fű, s a fehér Nyuszi surrant el, a közeli tóban a riadt Egér a hullámokat kavarva úszkált, s hallotta, hogy csörög a csésze-kanál Április Bolondjának meg a társainak soha véget nem érő lakomáján, hogy rikácsol a Királynő, aki szerencsétlen vendégei fejét leütteti..."
-
Kiválthatja a katarzist egy kiállítás? Tényleg vége van az időnek, ha „lemegy” a nap? Évezredek óta az időről gondolkodunk, ami sosem áll, a múltból jelen lesz, és a jövőből megint csak múlt. Jó hír: A budai Várban egy fantasztikus kiállításon meg tudják állítani az időt a látogatók!Az OSZK 23. csevejében Varga Bernadett-tel, a Régi Nyomtatványok Tára vezetőjével és két munkatársával, Túri Klaudiával és Szovák Mártonnal beszélgetett Az idők arcai kiállításról Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését.00:00 A Jeles napok tartalomszolgáltatásból indult a közös munka02:28 Khronosz és Kairosz a kiállítás két vezetője04:30 Demokratikus osztályértekezleten alakult a koncepció05:35 A fából készült, fémnek tetsző időbáb08:35 A műtárgykölcsönzés kulisszatitkai10:40 Vidám és világos kiállítás, tehát sárga13:43 17. századi holland éggömbön a változó égbolt17:44 A sárga ovális iroda, vagyis a középső kiállítótér20:04 Okosóra helyett gomblyukban hordható óra ketyeg a tárlóban22:00 A feladatorientált időfelfogás 24:20 A nap körében a pompásan díszített Pannonhalmi Hóráskönyv26:36 Remete Szent Antal fametszetei, ó, Jézusom, hol vagy?28:11 A tárcsás asztronómiai csodakönyv31:11 Hol van kinyitva a nürnbergi Biblia?35:00 Liszt Ferenc elfoglalt volt 1876 februárjában, a naptára a tárlóban38:00 Magántulajdon a katarzisos teremben41:20 Időkút és a pontszerű idő
Az említett kiállított művek:
Perc szolga Budapest Bábszínház: https://babkatalogus.budapestbabszinhaz.hu/7-allami-babszinhaz-1949-1992/480-perc-szolgaLatin nyelvű éggömb, Amsterdam, 1630. OSZK Zirci Műemlékkönyvtár: http://terkeptar.elte.hu/vgm/2/?lang=hu&show=globe&id=6
Biblia, Nürnberg, 1483. febr. 17.: https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2769802 Digitalizált másolat (München): https://www.digitale-sammlungen.de/en/view/bsb00025544?page=18,19
Regiomontanus naptáblája, 16–17. század MMKM Műszaki Tanulmánytár, https://epa.oszk.hu/00300/00342/00313/pdf/EPA00342_fizikai_szemle_2017_01_17-20.pdf
Székely István, Chronica ez vilagnac yeles dolgairol..., Kraków, 1559. https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2830488 Digitalizált másolat (OSZK): https://link.oszk.hu/uri/uri.php?URI=http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-151284
Liszt Ferenc zsebnaptára OSZK SZZT, ZH 3.5
Johann Lichtenberger, Prognosticatio, Ulm, 1488. https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2767465
Digitalizált másolat (Wolfenbüttel): http://diglib.hab.de/inkunabeln/1-quod-3/start.htm, A műről: https://www.oszk.hu/sites/default/files/virtualis_kiallitasok/cimeliak/hun/kincsek/cimeliak/osnyom/osnyom_39_hu.html
Horae Beatae Mariae Virginis (Pannonhalmi Hóráskönyv), 1500 körül. Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár, 118 I 43 https://konyvtar.osb.hu/hu/hirek/rejtett-kincseink-pannonhalmi-horaskonyv
Gomblyukba való óra, Svájc, 1910–1915. MMKM Műszaki Tanulmánytár
Dante Alighieri, La Commedia, Venezia, 1491. OSZK RNyT, Inc. 1241 https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2740336 Digitalizált másolat (Róma): http://digitale.bnc.roma.sbn.it/tecadigitale/libroantico/VEAE131887/VEAE131887/1
Lüszipposz Kairosz-reliefjének másolata Magántulajdon https://hu.wikipedia.org/wiki/Kairosz#/media/F%C3%A1jl:Kairos-Relief_von_Lysippos,_Kopie_in_Trogir.jpg
Kairoszt, a lehetőséget nyújtó időistent sok formában láthattuk felvillanni, ez a csonka kő a legkorábbi klasszikus ábrázolása. Keressük vonásait a mindennapi életben – és az ünnepiben is –, ha meglátjuk üstökét, ne habozzunk megragadni!
-
Miért fontos a kiadókat jellemző jelvények gyűjtése és bemutatása? Milyen szándékkal készültek ezek? Melyik korszakban, milyen technikát alkalmaztak az elkészítésükhöz? Hogyan változtak a jelvények az évszázadok során? Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1921–1940 címmel jelent meg a témát feldolgozó könyvsorozat negyedik része.
Az OSZK 22. csevejében a könyvsorozat szerzőjét, Simon Melindát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusát, nyomdászattörténészét, kultúrtörténészét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte.
Tartalom:
01.21 Könyvenként bővülő tartalom
01.50 Író és a téma találkozása
02.44 Hogyan zajlott a jelvények gyűjtése?
05.40 Miben hasonlítanak a lisztkereskedők és a kiadók?
07.30 Ősnyomdászat
08.50 Típusok és osztályok
09.54 Idővel változó technika
13.00 Miért fontos a nyomdászjelvények megőrzése a jövő számára?
15.30 Mi a hasonlóság vagy különbség az ex librisekhez, a cégérekhez, a pecsétekhez, logókhoz képest?
18.50 Az európai adatbázis kutatása
21.00 Stíluskövetés, fejlődés, ikonográfia
23.45 Jelképek, elemek divatja
25.15 Csere, módosítás, újratervezés
27.10 A legutóbbi kötet tartalma
30.30 Jövőbeli tervek
32.30 Speciális terület
-
A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több mint ezer XIX. századi fotográfia, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak hozzáférhetővé a nemzeti könyvtár Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában.
Az OSZK 21. csevejében a XIX. század közepének fotókincseiről kérdezte Sárközy Rékát, az OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár vezetőjét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését.
Tartalom:
02.20 Nemzetközi érdeklődés – izgalmas tartalomszolgáltatás
04.00 A magyar portréfotózás kezdetei: a dagerrotípiák
05.14 Miért van minden fellelt dagerrotípia nagy becsben?
06.00 Az Egressy család dagerrotípiái
07.35 Egressy Gábor, a neves színész mint amatőrfotós?
09.53 A Petőfi-dagerrotípia
11.22 Milyen céllal készülhettek Egressy különös képei?
16.15 A korabeli képek készítésének körülményei
17.30 Sópapírfelvételek az OSZK-ban
19.55 Felajánlás, hagyaték és guberálás
22.47 Aktuális kiállítás: A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években
26.00 Az OSZK Fotótér további érdekességei
Fotótér: https://fototer.oszk.hu/
XIX. századi fotográfia: https://fototer.oszk.hu/kereso/#kulcsszo=portr%C3%A9f%C3%A9nyk%C3%A9pez%C3%A9s
Egressy család dagerrotípiái: https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-gabor-ulo-kepmasa/ és https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-akos-es-arpad-kepmasa/
A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években: https://oszk.hu/kiallitasok/magyar-portrefenykepezes-kezdetei-az-1840-50-es-evekben
-
A 2017 novemberi rendezvényünk a fordítás témakörét járta körül: a fordító és a nyelv kapcsolatáról valamint a fordítás révén játékra alkalmat adó nyelvről hallhatott a közönség.Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, aki az Arany János-emlékévhez kapcsolódva Arany Shakespeare fordításairól, elsősorban az 1864-es Szentivánéji álom átültetéséről beszélt. Nádasdy úgy vizsgálta Arany fordítói eljárását tartalmi és formai szempontból, hogy maga is újrafordította a darabot.
-
Zajlik a kozterkep.hu scrapingje, gereblyézése, amelyben majdnem félmillió fotót és adatot mentettek az OSZK webarchiválási robotjai, ezek szolgáltatásáról is beszélgetünk, és a webarchiválás legújabb tapasztalatairól is szól a csevej egy nemzetközi konferencia kapcsán. Az OSZK 20. csevejében Kalcsó Gyulával, a Digitális Bölcsészeti Központ Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom:01:08 Webarchiválás gereblyézéssel – scraping04:04 Célzott tartalmi elemek mentése, webarchiválás light06:00 Közel félmillió gereblyézett kép scriptekkel08:20 A webes szerzői jog11:20 Hol vannak a bezárt weboldalak adatai? 13:40 Az OSZK-robotok legálisan gereblyéznek15:30 Etikus felhasználói lopás az interneten17:10 Digitális köteles példányok18:30 A mentett dokumentumok kutathatósága, a weboldal nyers szövegének adatvizualitása21:08 A nyelvek szerepe a webarchiválásban24:08 Kutatófelületet fejleszt az OSZK26:29 A közösségi oldalak mentése a legújabb kihívás OSZK-webarchívum: https://webarchivum.oszk.hu/Scraping: https://matebalazs.hu/scraping.htmlWebscraping: https://en.wikipedia.org/wiki/Web_scrapingVideón a gereblyézés: https://www.youtube.com/watch?v=dlj_QL-ENJM
-
A 20. századi horvát irodalom egyik legjelentősebb alkotója valójában magyar költő-író szeretett volna lenni? A magyarul tudó horvát klasszikus, Miroslav Krleža, a magyar irodalom bennfentes kívülállója műveinek jó része a horvát és a magyar közös történelem fordulópontjairól szól, ezért tekinthetjük tiszteletbeli magyar költőnek, írónak is.Az OSZK 19. csevejében Mann Jolán irodalomtörténésszel, Krleža-kutatóval, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportjának munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom:00:44 Hogyan ejtsük ki Krleža nevét?03:47 Lázadásból kezdtem el kutatni Krležát08:00 Nehéz magyar szerzőnek megfeleltetni a horvát írót09:20 Krleža magyarországi pályafutása12:26 A kicsapott hadiapródból lett kettős kém16:42 Kosztolányi és Ady konfliktusa18:36 A bennfentes kívülálló20:29 Hungarica, Germanica és Krleža23:10 Krleža, az analóg wikipédista27:11 Márai Sándor-párhuzamok az életműben30:20 Közösségi emlékezet, hogyan emlékszünk ugyanarra másként?36:30 Alternatív életmű, a zárolt hagyaték feldolgozása41:19 Csuka Zoltán fordításában olvasható a nonszensz groteszk versA magyarul tudó horvát klasszikus: https://mek.oszk.hu/kiallitas/krleza/Mann Jolán az ELTE oldalán: https://www.btk.elte.hu/munkatarsak/1732/mann-jolan
-
Tanár úr kérem [Hangoskönyv] / Karinthy Frigyes
felolvasó: Bakonyi Orsolya
URL: https://mek.oszk.hu/19100/19144
- Visa fler
