Avsnitt
-
Számtalan publicisztika, podcast, és megszámlálhatatlan interjú is foglalkozott már napjaink egyik legvitatottabb kérdésével: az éghajlatváltozással. Ennek el- és felismerése a fenntarthatóság felé tett lépések legelső lépcsőfoka.
A klímaváltozás egyik izgalmas kérdésköre, hogy mit tudunk tenni helyben a káros hatások enyhítéséért. Beszélgetésünk során erre teszünk kísérletet:
Mitől lesz egy város fenntartható? Hogyan tud ehhez hozzájárulni az önkormányzat és miként az egyén?
A beszélgetés egyik oldalán a városi fenntarthatóságot képviselve Németh Ákos klímapolitikáért és fenntartható fejlődésért felelős tanácsnok, míg a másik végponton, a fenntarthatósági kérdések szakértőjeként Bartuszek Lilla. Velük beszélget Lutor Katalin tanácsnoki asszisztens.
-
Vendégek: László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke és Tetlák Örs, Érd LMP-s alpolgármestere.
Az akkumulátorgyárak nem csak megkeserítik a környéken élők életét, de súlyosan környezetkárosítók is. Hangosak, jelentős hőt árasztanak magukból, a működésükhöz pedig egy nagyobb város teljes vízfogyasztására van szükség, miközben ugyanennyi szennyvizet produkálnak.
A munkavállalók hihetetlen mértékben túl vannak terhelve és baleset esetén is hatalmas hiányosságok merülnek fel.
Kiket és hogyan véd a kollektív szerződés? Miért fontos a civilek kiállása a környezetkárosítások ellen? Valóban elolthatatlan az akkumulátor, ha kigyullad?
-
Saknas det avsnitt?
-
Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatóval és Takács-Sánta András humánökológussal beszélgetett Ungár Péter, az LMP társelnöke.
Mondhatunk-e biztosat a jövőnkről? Valóban elkerülhetetlen és civilizációnk működésébe kódolt az ökokatasztrófa? Vagy rajtunk múlik, hogy teret adjunk a globális problémákra reális válaszokat adó pozitív vízióknak, az ezek megvalósulását elősegítő megoldásoknak? Valós jövőképek-e a katasztrófa-forgatókönyvek, vagy csupán a pozitív társadalmi cselekvéseket bénító, önbeteljesítő jóslatok? Hogyan közelítse meg a társadalmi válság kérdését egy tudós, egy politikus vagy egy újságíró, ha a közösségét rá akarja ébreszteni a válság mélységére, ugyanakkor cselekvésre is akarja motiválni annak tagjait?
Ezekre kerestük a válaszokat.
-
Az atomenergia két piszkos végét, az uránbányászatot és a radioaktív hulladéklerakásának problémáit vizsgáljuk meg.
Vendégünk Dr. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője, Szabó M. István újságíró, a napi.hu munkatársa és Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője.
-
Perger András a Greenpeace kampányfelelőse, Bodoky Tamás az Átlátszó újságírója, valamint Keresztes László Lóránt az LMP frakcióvezetője a Paks2 beruházásról és annak veszélyeiről.
Perger András a Greenpeace kampányfelelőse elmondta, hogy csak a 80-as években jöttek rá a geologiai mérések alapján, hogy a jelenelegi blokkoktól pár száz métere egy geológiai törésvonal fut. Az újabb blokkokat pont erre a törésvonalra tervezték, és itt kezdődött el az építkezés. Számos probléma van a telephely engedélyezettési eljárás alapján. Idén meg kell újítani az engedélyezést. Ez fordulópont lehet, de a törvény csupán a közmeghallgatáson adja meg a lehtőséget a civil szervezetek számára a beleszólásra.
Bodoky Tamás (Átlátszó) magyar és nemzetközi szabályozásokkal teljesen szembe megy az, hogy aktív törésvonalra épüljön atomerőmű. A 8 miilliárd forintért elkészült geológiai vizsgálatot a magtagdott adatigénylés után csak perinditással való fenyegetésre adta át az Atomenergiahivatal, mit az Átlátszó publikált. A hatóság annyit ismert el, hogy aktív, de nem kapabilis a törésvonal. Az számít aktívnak, ha tízezer éven belül volt elmozdulás, ami elért a felszínig. Ez esetben volt. Így egy hazárdjáték az, hogy pont az a száz év be fog férni kér földrengés közé, amíg üzemel az erőmű. Az állam a kockázatokat és mellékhatásokat eltitkolja, akárcsak a gazdaságossági adatokat, és a nemzetközi biztonsági, valamint az atomszemét kockázatára vonatkozó információkat.
Keresztes László Lóránt (LMP) rávilágít arra, hogy a telephely geológia felmérését tartalmazó részletes tanulmány bebizonyítja, hogy aktív törésvonal húzodik a tervezett telephely alatt. A z engedélyezetési eljárás során a teljes tanulmányból készítettek egy kinoatot, ami ezt az állítást nem tartalmazza. Az eljárásban nem teljes tanulmányt, vagy csak a kivonataot vették figyelembe. Nem csak a magyar és az európai, hanem az.orosz törvények is kizárják azt, hogy aktív törésvonalra épüljön atomerőmű. Ha a hatóságok komolyan veszik a dolgokat nem kaphetja meg az engedélyt a projekt. A földmunkáltok elkezédése óriési hiba volna. a gödör kiásásával újabb geológia vizsgálatokat lehetetlenít el.
A Duna vize hűti az atomerőművet. Perger András szerint a fő kérdés, hogy mekkora az a bizonyos mérték, aminél nem melegítheti fel jobban a Duna vizét. Már most is problémák vannak, ha Paks 2 is bekapcsolódna a kétszeres hőtermelés súlyos ökológiai kockázatokat rejt. Egy atomerőmű élettartamában a klímaváltozást is érdemes számításba venni, hogy melegedni fog a Duna. 2018-ban brutálisan alacsony vízszint volt, ez már most is problémát okozott.
-
Paks2 az évszázad legrosszabb üzlete volt eddig is, a háborús szankciók miatt fenntarhatatlanná vált.
A #StopPaks2 podcast legújabb adásában Jávor Benedekkel, Budapest Főváros Brüsszeli Képviseletenek vezetőjével, és Szabó M. István újságíróval elemezzük az orosz háborús agresszió Paks2 beruházással kapcsolatos hatását. S
-
A PAD Alapítvány elsődleges célja, hogy helyben, terepen a rászorulók, a szolgáltatók, valamint az önkormányzatok között egyfajta párbeszédet alakítsanak ki és így törekedjenek társadalmi problémák megoldására.
Az előadó kifejtette, hogy a WHO ajánlása szerint az ideális fogyasztás 100 liter/fő/nap lenne, de a minimális 15 liter/fő/nap - ezt egyébként a mai magyar jogszabályok 40 liter/fő/napban határozza meg. Jelenleg Magyarországon kifejezetten régiós probléma az ivóvízhez való elérhetőség, ami a minőség, a hozzáférhetőség és megfizethetőség kérdésével függ össze, de a prezentációból az is kiderült milyen további egyenlőtlenségeket lehet felfedezni.
Sajnos ma is sok helyen az egyetlen vízvételi lehetőséget a közkutak kihelyezése biztosítja, mivel szegregátumokban elenyésző számú háztartásba van csak az vízhálózat bevezetve.
Az alapítvány terepen végzett kutatásairól, a legszegényebb települések helyzetéről és megoldások lehetőségéről Papp Gergely, a PAD Alapítvány kutatásvezetője beszélt.
-
Az ENSZ Közgyűlése 2015-ben fogadta el a fenntartható fejlődés 2030-ig megvalósítandó programját, mely 17 Fenntartható Fejlesztési Célt (SDG) tartalmaz.
Az Ökopolisz Alapítvány a célrendszer magyarországi megvalósításának lehetőségeit vizsgáló sorozatot indított, melynek hatodik alkalmán a tiszta vízhez és az alapvető köztisztasághoz való hozzáférés hazai helyzetét vesszük górcső alá.
Előadó: Dr. Szöllősi-Nagy András - egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Vízpolitikai és Környezetpolitikai Tanszék, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának korábbi vezetője, a World Water Council alapító tagja
-
Az ENSZ Közgyűlése 2015-ben fogadta el a fenntartható fejlődés 2030-ig megvalósítandó programját, mely 17 Fenntartható Fejlesztési Célt (SDG) tartalmaz.
Az Ökopolisz Alapítvány a célrendszer magyarországi megvalósításának lehetőségeit vizsgáló sorozatot indított, melynek hatodik alkalmán a tiszta vízhez és az alapvető köztisztasághoz való hozzáférés hazai helyzetét vesszük górcső alá.
-
Nagyon izgalmas beszélgetést folytatott szeptember 13-án, hétfőn Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, miniszterelnök-jelölt, a Párbeszéd elnöke, Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke és Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke, Újpest alpolgármestere a budapesti Madhouse-ban.
-
Az Ökopolisz Alapítvány átfogó kutatást készített a szociális szféra helyzetéről, mostoha körülményeiről. A kutatás eredményeit pedig egy online konferencián mutatták be nekünk. Az Alapítvány célja a kutatás eredményeinek közreadásán keresztül a szociális szféra problémáinak ismertetése, megoldási lehetőségek felvázolása volt. Nagyon röviden összegezve: a szociális szféra helyzete rossz, de van megoldás. De ezért a kormánynak tennie is kéne valamit.
A fent említett kutatást Gyarmati Andrea, szociológus készítette 2021. január 28 és február 8 között. A kérdőívét 1280 szociális szférában dolgozó személy töltötte ki.
-
35 éve ezen a napon történt a csernobili atomkatasztrófa. A Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű balesete - az 1957-es majaki Kistim-tragédia után - a legsúlyosabb katasztrófa volt. A baleset következtében radioaktív felhő lepte el Európát, a sugárzás 70 százaléka Fehéroroszország területén összpontosult. A balesetet megelőző nap a kezelőszemélyzet kikapcsolta a reaktor vészhűtési rendszerét, majd a reaktor diszpécseri utasításra még fél napig vészhűtés nélkül üzemelt. A 4-es blokknál ezért következhetett be a gőzrobbanás. A világ svéd tudósoktól szerzett tudomást a balesetről.
Az évforduló alkalmából Kóbor József, biofizikussal beszélgettünk.
Az előadás képpel megtekinthető az Ökopolisz Alapítvány YouTube csatronáján.
-
Az Ökopolisz Alapítvány és az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazin közös rendezvénysorozatának következő részében Gébert Judit, ökológiai közgazdász, Fejes Ferenc, zöld vállalkozó és Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese arra keres választ, hogy
• Mit értünk zöld kereskedelem alatt?
• Mekkora a magyar zöld kereskedelem? Mikorra lehet teljesen az?
• Kik a meghatározó szereplők?
• Az ország melyik részén vannak?
• Milyen szakpolitikák alakítják?
• Milyen szakpolitikák segítenék a gyorsabb átállást?
-
Hogyan lehet fenntartható az energiaipar?
Az Új Egyenlőség magazin és az Ökopolisz Alapítvány tavaly novemberben közös rendezvénysorozatot indított a hazai zöld gazdaság kérdéseiről.
Minden alkalommal egy zöld gazdaságban tevékenykedő vállalkozót, egy fenntarthatóságot kutató egyetemi tanárt és egy zöld politikust szólaltatunk meg arról a kérdésről, hogy hogyan alakul a hazai fenntartható vállalkozások sorsa, a szektor mérete, miről szól a magyar zöld politika.
A beszélgetésen
- Schmuck Erzsébet, az LMP - Magyarország Zöld Pártja társelnöke,
- Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa, a Corvinus Egyetem tanára és
- Horváth Levente zöld vállalkozó, a CarbonReporting.eu tulajdonosa válaszolt
- Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztőjének kérdéseire és a közel száz érdeklődő sok és érdekes felvetésére.
-
Mi a zöld gazdaság alapja? Létezhet-e államtól független zöld gazdaság? És vajon, amit zöldnek nevezünk, az valóban az?
Köves Alexandra, ökológiai közgazdász, Fejes Ferenc, zöld gazdálkodó és Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke beszélgetett ezekről a kérdésekről. A vitát Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője moderálta.
-
Van olyan önkormányzat, amely a járványhelyzetben 90 százalékkal csökkenti a vendéglátóhelyek bérleti díját. Másik polgármester a nagy cégek vezetőivel közösen dolgoz ki gazdasági csomagot. Mit csinálnak másképp azok a polgármesterek, akik a legjobban kezelték a koronavírus okozta válsághelyzetet? Mitől más az ő politikájuk? Hogy élte meg regnálása első évét
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere
Kanász-Nagy Máté, Újpest népjóléti alpolgármestere
Dr. Nemény András, Szombathely MJV polgármestere
Soproni Tamás, Terézváros polgármestere?
Az Ökopolisz Alapítvány és a Törésvonal Intézet a 2019-es önkormányzati választások első évfordulója alkalmából látta vendégül a városvezetőket.
- Visa fler
