Avsnitt
-
Fejezetek00:00 Bevezetés01:02 Restitúciós törekvések09:57 Angolok, németek és magyarok restitúciós szerepe
Fabényi Julia művészettörténész, a Baranya Megyei Múzeumok volt igazgatója. Jelenleg a Ludwig Múzeumot vezeti. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda a már mozikban futó Dahomey – Kik vagyunk? kapcsán többe között arról, milyen törekvések mutatkoznak ma a nyugati világban arra, hogy bizonyos műkincseket visszaszolgáltassanak az eredeti hazájukba.A Mozinet új bemutatója, az Arany Medve-díjas Dahomey – Kik vagyunk? című dokumentumfilm az egykori Dahomey királyságból elrabolt műtárgyak hazatérését követi a Benini Köztársaságba. A műtárgyak visszaszolgáltatása kulcsfontosságú pillanat volt az egykori gyarmati országok történetében. De hogyan fogadják a műkincseket a benini lakosok? Az Abomey-Calavi egyetem hallgatói között parázs vita zajlik arról, hogy mit jelent nekik ma az őseik örökségével való szembesülés.„A XIX. században, amikor beindult ez a gyűjteményezés, ez egy tipikusan nyugati gondolkodás volt, hogy a lexikális adatokat támasszunk alá tárgyakkal.”Fabényi a nyugati gyűjteményező kultúráról elmondja, az a 19. században alakult ki, és a célja tudományos volt, hogy a rendelkezésre álló lexikális tudást alátámasszák tárgyakkal. Ez volt a múzeumok hivatása, és ezeket a tárgyakat különböző módokon be kellett gyűjteni, sokszor pénzért cserébe engedélyezett ásatásokkal az adott ország területén, így került példuál Nefertiti büsztje Németországba.„A Humboldt Fórumot követtem, ott kiderült, hogy Észak-Amerikából indián tárgyak, és Dél-amerikából sámán tárgyak is kerültek be, és volt olyan szakember, aki azt mondta, ezek olyan kultikus tárgyak, hogy ő nem foghatja meg őket. Diplomás technográfus mondta, hogy nem foghatom meg, mert ebben varázslat van.”A restitúciós törekvésekkel kapcsolatban Fabényi elmondja, fontos feltenni a kérdést, hogy miként kerülnek vissza ezek a tárgyak. Múzeumi tárgyként, vagy kultikus tárgyként? „A britek alapvetően elhatárolódnak ettől, hogy visszaadják. Ők ezt tudományos céllal szerezték, vették is, zsákmányolták is. Szóval körülbelül ez a hozzáállás, mert különben a British múzeumot ki kéne üríteni.”A különböző országok restitúciós hozzáállásáról Fabényi elmondja, míg például a németek lelkiismeret furdalások közepette elkezdték listázni, hogy milyen tárgy hogyan került hozzájuk, és felajánlották, hogy Beninben felépítik a megfelelő infrastruktúrát a tárgyak tárolásához, bemutatásához, az angolok teljesen elzárkóztak. Ők tudományos céllal szerezték be ezeket, és továbbra is ezt a célt fogják szolgálni ezek a műkincsek.A beszélgetésben szóba kerül még:Restitúciós törekvések a világbanKülönböző országok hozzáállása a visszaszolgáltatáshozA Dahomey – Kik vagyunk? már a mozikban!A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Fejezetek :
00:00 Bevezetés
01:16 Mikortól beszéljünk a válásról a gyerekkel?
08:04 Bébiszitter és gyerek kapcsolata
11:58 Jó titok és rossz titok
15:09 Egészséges kötődés és gyerekbarát társadalomTartalom
Szakpszichológusként a legkülönbözőbb korú emberekkel foglalkozik, óvodásoktól kezdve egészen az időskorúakig, a konzultációkba pedig bevonja az érintettek családját is. Az anyák egyenjogúságának ugyanannyira a híve, mit az apák emancipációjának. Szél Dávid nem csak pszichológusként, de bloggerként is foglalkozik a családi dinamikák kérdésével. Apapara című blogján rendszeresen ír saját, családi élményeiről, és az ehhez kapcsolódó társadalmi kérdésekről. A Mozinet Nagylátószög új epizódjában vele beszélget Veiszer Alinda a február 13-án mozikba kerülő Sünvadászat című film kapcsán.
Te mennyit vállalsz? És mennyit bírsz? A Mozinet új bemutatójában a túlhajszolt Bogi (Mari Dorottya) klasszikus éneket tanul a Zeneakadémián, de vidéki lányként nehezen találja a helyét Budapesten. Az iskola mellett bébiszitterkedéssel keres pénzt: unokatestvére, Tamás (Polgár Csaba – Cicaverzum) és felesége, Zita (Jakab Juli – Napszállta) kisgyerekeire vigyáz. A házaspár kapcsolata válságban van, a kettejük közötti feszültség pedig akaratlanul átragad a gyerekekre, és végső soron Bogira is. A lány a saját jövője szempontjából rendkívül fontos énekvizsga napján elkövet egy végzetes hibát. Schwechtje Mihály, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod : -) rendezőjének legújabb filmje a túlterheltség problémáját járja körül, három főszereplőjének egyetlen napját bemutatva. Tűpontos képet ad arról, milyen áldozatok árán tudunk boldogulni a hétköznapokban.
Szél Dávid a film kapcsán elmondja, a szülők mindennapi leterheltsége, túlhajszoltsága nagyban nehezíti a gyereknevelést, amihez rengeteg odafigyelésre, rugalmasságra van szükség. Ha például egy nehéz temperamentumú gyerekünk van, akit nem egyszerű feladat megnyugtatni, ha éjszaka felsír, akkor egy túlterhelt embernek hamar elfogyhat a türelme, amivel hosszú távon csak táplálja a gyerek nehéz viselkedését.
Szél Dávid a Sünvadászatban szereplő család kapcsán megfogalmazza a kérdést, hogy ha napi szinten foglalkozik más a gyerekeinkkel, akkor kihez fog valóban kötődni a gyerek? Egy másik fontos probléma a filmben és a valóságban is, hogy nincsenek kialakítva a bébiszitter határai, és arra sincs protokoll, mit kell tennie vészhelyzet esetén. A szülők hajlamosak felelőtlenül, kellő utánanézés és megbeszélés nélkül rábízni a gyerekeiket másokra. Szél szerint a bébiszitterkedés egy bizalmi munka, válogatni, kvázi castingolni kell őket, olyan embert kell találni, akivel van közös kémia.
A Sünvadászatban a szülőpáros bevonja a gyerekeket a köztük feszülő konfliktusba, például azzal, hogy titoktartásra kötelezik őket. Szél szerint ez egyértelműen nagyon káros gyakorlat. Ezzel szemben fontos a gyerekeknek megtanítani, hogy van jó titok és rossz titok, és ezt ők maguk is érezhetik: a rossz titok belső feszültséget, szorongást okoz, míg a jó titok nem.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Hogyan érdemes a gyerekkel a válásról beszélni?
- Milyen az egészséges kapcsolat a bébiszitter és a gyerek között?
- Mik a jó és rossz titkok?
- Egészséges kötődés és gyerekbarát társadalom
A Sünvadászat február 13-ától a mozikban!
Előzetes: https://youtu.be/TG9KwlE_o88
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Saknas det avsnitt?
-
FEJEZETEK
01:53 Hogyan változott a nők helyzete a filmhez képest?
06:04 Mennyire pontos a Miénk lesz a holnap ábrázolásmódja?
12:05 Az anya-lánya és apa-fia kapcsolatok, öröklődő minták
26:28 Statisztikák ma a családon belüli erőszakról
Tartalom / sajtó
Tóth Györgyi, Ötvös Veronika és Kállay Eszter - A romantikus dalok is a birtoklásról szólnak
A január 21-i Miénk lesz a holnap című film vetítését követően Tóth Györgyivel és Ötvös Veronikával, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület önkénteseivel beszélgetett a Kállay Eszter író, költő. A Mozinet Nagylátószög legújabbb adásában ezt a beszélgetést nézhetitek meg.
A Mozinet új bemutatója, a Miénk lesz a holnap többek között olyan kérdésekkel foglalkozik, hogy lehet-e a női egyenjogúságról, sőt, a családon belüli erőszakról egyszerre szórakoztató, humoros és átélhető filmet készíteni? A film főszereplője, Delia nap mint nap teljesíti a lehetetlent – dolgozik otthon és munkahelyén, rendben tartja a családi fészket, foglalkozik a gyerekekkel és az idős családtagokkal, elviseli a háborút megjárt férje dühkitöréseit. A fáradhatatlan nő mindent megtesz, hogy férjhez készülő lánya ne jusson hozzá hasonló sorsra, de erőfeszítései hiábavalónak tűnnek. Egy számára címzett levél azonban szokatlanul bátor tettre készteti.
„Egy ilyen családban felnőve valójában újrateremtjük az erőszakot. És ezt is szépen bemutatja a film, ahogy a nagypapa átadja a tudást a fiának: nem kell sokszor megverni a nőt, elég egyszer, de akkor nagyon, és majd jobban fog félni.”
Ötvös Veronika a film egyik fontos jelenetével kapcsolatban kifejti, a bántalmazó minták öröklődnek a férfiágon. A Miénk lesz a holnap plasztikusan bemutatja, hogy a családapa öreg, ágyhoz kötött apja abban ad neki tanácsokat, hogyan érdemes kellőképpen megverni a feleségét. Ennél jóval részletesebben foglalkozik a film az anya-lánya kapcsolatokkal és az ott öröklődő mintákkal. A rendező-főszereplő Paola Cortellesi által alakított Delia karaktere, próbálja megakadályozni, hogy fiatal lánya, az övéhez hasonló, bántalmazó párkapcsolatba kerüljön.
„Főleg fiatalokkal foglalkozó prevencióban kerül elő, hogy nézzük már meg egy pillanatra, hogy mi van, ha nem egy jóképű fiatalember negédes hangon mond ilyeneket, hogy az »enyém vagy, nem lehetsz másé, nem hagyhatsz el soha«. Ezek szoktak lenni a romantikus dalok szövegei, holott ezek birtoklásról, mozgáskorlátozásról szólnak. Az, hogy »nem lehetsz senki másé«, el szokott hangozni a hétköznapokban is, csak fenyegetésként, persze.”
Tóth Györgyi szerint a Miénk lesz a holnapnak az a formai megoldása, hogy az erőszakos jelenetek stilizálva, romantikus zenei aláfestéssel kerülnek bemutatásra, ad egy érdekes áthallást a filmnek. Többek között azért is, mert a romantikus slágerek gyakran hemzsegnek az erőszakos mondatoktól, épp csak nehéz észrevenni az érzelmes körítés miatt.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Hogyan változott a nők helyzete a filmhez képest?
- Mennyire pontos a Miénk lesz a holnap ábrázolásmódja?
- Az anya-lánya és az apa-fia kapcsolatok, öröklődő minták
- Statisztikák ma a családon beüli erőszakról
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Figyelem! A beszélgetés angol nyelvű.
A magyar feliratos verzió a Mozinet YouTube csatornáján található!
https://www.youtube.com/watch?v=fOAjXOlo4GM&ab_channel=Mozinet
Dhanya Seshan üzleti oktató, a Budapesti Nemzetközi Iskola (IBS) volt igazgatóhelyettese. Indiából származik, most Magyarországon él férjével és gyerekeivel. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda a február 6-án mozikba kerülő Minden, ami fénynek tűnik című film kapcsán többek között arról, milyen nőnek lenni az indiai társadalomban.A Mozinet legújabb bemutatója lírai gyengédséggel mesél női sorsokról az örök nyüzsgő és színes Indiában. A harmincas éveiben járó Prabha nővérként dolgozik Mumbaiban. Bár évek óta nem beszélt a Németországban dolgozó férjével, a kételyek gúzsba kötik, és nem engedik továbblépni. Lakótársa a nála fiatalabb Anu, aki hiába próbálja szerelmével megélni a szabadságot, hitbéli különbségeik megnehezítik kapcsolatuk kiteljesedését. A nagyvárost és a mindennapi élet forgatagát hátrahagyva, harmadik nőtársukkal, az özvegy Parvaty-val elutaznak egy szigetre, hogy szembenézzenek legnagyobb félelmeikkel: a gyásszal, elengedéssel és az elfogadással.„A nyelv egységesít. Előfordulhat, hogy van két ember, akinek nincs közös nyelve, és nem is értik egymást, viszont megtalálják a módját annak, hogy kommunikáljanak, hogy valahogy beszéljenek egymással. Ugyanis az indiai társadalomban nagyon erős a motiváció, hogy az emberek támogassák egymást és köteléket teremtsenek egymás között.”
Dhanya Seshan elmondja, az az India, amit a film bemutat, számára nagyon ismerős és valóságos, felismeri benne saját otthonát, és azt a kultúrákon és nyelveken átívelő összetartást, ami jellemzi az indiai társadalmat. Úgy gondolja, ez a fajta hitelesség, ami a való életet mutatja be, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a film ekkora sikereket ért el világszerte.A filmben is megjelenő elrendezett-, vagy kényszerházasság máig jelen van az indiai társadalomban. Dhanya Seshan szerint azonban ma már kisebb a nyomás a fiatalokon, hogy elfogadják a családjuk által kiválasztott partnert. Elmeséli, maga is így találkozott a férjével, bár az ő történetük szerencsésen alakult: már az első találkozás alkalmával tudták, hogy összeillenek. „Az indiai társadalom még mindig patriarchális. Például van egy olyan szokás, hogy a férfi eszik először, és csak utána ehet a nő. Ezek konvenciók, és mindenki ezeket követi, mondván, hogy ez így szokott lenni.”Dhanya Seshan elmondja, az indiai társadalom bizonyos szokásait tekintve a nők és a férfiak ma sem egyenrangúak. Azonban úgy gondolja, ezek a szokások nem a nők elnyomását szolgálják, pusztán konvenciók, amikhez hozzászoktak az emberek. Szóba kerül Dhanya két fiatal lánya, akik már Európában születtek, és mérnöknek tanulnak. Náluk hasonló szokások szóba sem kerülhetnének, és Dhanya szerint ez így van rendjén.A Minden, ami fénynek tűnik február 6-ától a mozikban!Fejezetek:00:00 Bevezetés01:28 Kicsoda Dhanya Seshan?03:20 Nyelvek és nyelvjárások Indiában07:07 Kényszerházasságok és távkapcsolat Indiában15:32 Női generációk, osztályok és kasztok az indiai társadalomban19:37 India gazdasága és nőjogi mozgalmaiműsorvezető/szerkesztő: Veiszer Alindarendező: Orzói Kristófoperatőr: Roteravágó: Láng Alexandrakreatív menedzser: Bertók Andrea, Csata Hannaproducer: Böszörményi Gáborhangmester: Lukács Péter Benjáminhangutómunka: Iszlai JózsefA Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinetSpotify: https://open.spotify.com/show/0htXZSjWZEWWbXZh1mNEaU?si=09ead5da48724bd1Apple Podcast: https://podcasts.apple.com/us/podcast/mozinet-nagyl%C3%A1t%C3%B3sz%C3%B6g/id1703103680Google Podcast: https://podcasts.google.com/feed/aHR0cHM6Ly9hbmNob3IuZm0vcy9lNzc3ZTlhYy9wb2RjYXN0L3JzcwWeboldal: https://mozinet.hu
-
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
01:23 Ki Jacques Audiard?
06:57 Az Emilia Pérez műfaj kavalkádja
12:52 Átalakulások Audiard filmjeiben
19:19 Témaválasztás és hitelesség az Emilia Pérezben
24:30 Emilia Pérez az Audiard-életműben
Tartalom:
Kolozsi László író, forgatókönyvíró és kritikus, aki Jacques Audiard filmjeinek nagy kedvelője. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért, a február 27-én mozikba kerülő Emilia Pérez című film kapcsán többek között arról, milyen kérdéseket vet fel a film témaválasztása, vagy hogy hol helyezkedik el Audiard életművében.
A Mozinet új bemutatójában a nagy cégnél tengődő, túlképzett mexikói ügyvéd, Rita (Zoe Saldana – Avatar, A galaxis őrzői) meglepő ajánlatot kap az egyik helyi kartell rettegett vezetőjétől, Manitas-tól (Karla Sofía Gascón): azt kéri tőle, segítsen lezárni kétes ügyeit, hogy visszavonulva végre azzá a nővé válhasson, aki mindig is lenni szeretett volna. Jacques Audiard eddigi legmeglepőbb filmje egyszerre könyörtelen gengszterfilm, őrült komédia és extravagáns musical.
„A nagyon erős rendezőknek - főleg egyébként a műfaji rendezőknek - mindig ugyanaz a téma kimutatható a filmjeinek a hátterében. A profiban is már a Josselin Beaumont története megelőlegezi Audiard legfontosabb történeteit: annak, hogy a hős ő jobb emberré váljon, ára van.”
Kolozsi elmondja, Jacques Audiard a karrierjét A profi című kultikus francia film egyik forgatókönyvírójaként kezdte, és már abban a filmben megmutatkozott a premissza, ami a későbbi filmjei történetének magját adja: annak, hogy kilépj a rendszerből és jobb emberré válj, komoly ára van. Ugyanez a téma az Emilia Pérezben is megjelenik.
„Az Emilia Pérez nem annyira vígjáték, mint inkább melodráma. Egy musical-melodráma: ha egy karakter érzései az elmondhatóság határát súrolják, akkor egyszerűen dalra fakadnak. Mintha kiszakadna ez a dal minden esetben a szereplőkből.”
Az Emilia Pérez véleménye szerint nem vígjáték, hanem a musical és a melodráma műfaji keveréke, amiben a legpatetikusabb érzéseket dalban fejezik ki. Az, hogy ez egy bűnügyi történet keretei között valósul meg, Kolozsi szerint egy üdítően szokatlan kontrasztot nyújt.
„Végignézve azt, hogy milyen kritikák érték ezt a filmet, sokan felvetik azt a problémát, hogy egy francia filmes képes lehet-e hitelesen beszélni a mexikói dorgkartellről, vagy hogy nem hamis-e ez a nézőpont.”
Sok kritika kérdőjelezi meg azt, hogy Audiard hitelesen tud-e szólni a transzneműség, vagy a mexikói drogkartellek témájában. Kolozsi szerint ezek fontos felvetések, de szem előtt kell tartani, hogy ez egy zsánerfilm, ami nem törekszik a realitásra, viszont ezek a témák megmozgatják a rendező műfaji érzékét, ezért foglalkozik velük.
Az Emilia Pérez február 27-étől a mozikban!
Előzetes: https://youtu.be/OSsE3S3l660
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Az Emilia Pérez műfaj kavalkádja
- Átalakulások Audiard filmjeiben
- A témaválasztás és hitelesség kérdése az Emilia Pérezben
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
00:51 Dokumentum és fikció formai keveredés egykor és most
12:10 A magyar dokumentumfilm alakulása
17:48 Traumafeldolgozás és dokumentumfilm
18:04 Az új dokumentumfilmes hullám
23:37 A dokumentumfilm és a technikai fejlődés
Tartalom:
Almási Tamás filmrendező, forgatókönyvíró, az SZFE Dokumentumfilm-rendező szak vezetője. Pályafutása során több mint negyven egész estés dokumentumfilmet készített, amelyek közül kiemelkedik az 1987 és 1998 között forgatott, nyolc részből álló ózdi sorozata. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus a január 30-án mozikba kerülő Dahomey – Kik vagyunk? című film kapcsán többek között arról, hogyan keveredett a dokumentarizmus egykor és most.
A Mozinet új bemutatójában, az Arany Medve-díjas Dahomey – Kik vagyunk? című dokumentumfilm az egykori Dahomey királyságból elrabolt műtárgyak hazatérését követi a Benini Köztársaságba. A műtárgyak visszaszolgáltatása kulcsfontosságú pillanat volt az egykori gyarmati országok történetében. De hogyan fogadják a műkincseket a benini lakosok? Az Abomey-Calavi egyetem hallgatói között parázs vita zajlik arról, hogy mit jelent nekik ma az őseik örökségével való szembesülés.
„Én azt látom, hogy a dokumentumfilm és a játékfilm mindinkább közeledik egymáshoz. A magyar és külföldi kollégák játékfilmesként dokumentumfilmes erősségeket mutatnak, és a dokumentumfilmesek meg inkább fikciós elemekkel gazdagítják, díszítik a filmjüket.”
Almási úgy látja, ez egy trend mostanában, hogy a játékfilmek dokumentarista jelleget kezdenek mutatni, míg a dokumentumfilmek egyre több játékfilmes elemet viselnek. A Dahomey is két, élesen elkülönülő részre oszlik: egy fikciósra és egy dokumentumfilmesre. Almási úgy véli, ennek az oka az lehet, hogy a streamingnek köszönhetően egyre több emberhez el tud jutni akár egy dokumentumfilm is, így fel kell venniük a versenyt a játékfilmekkel is, formai szempontból és befogadhatóság tekintetében is. A néző hasonló struktúrát, drámát, csúcspontokat vár el egy dokumentumfilmtől, mint egy játékfilmtől.
„Én azt gondolom, a múlt traumáinak a kibeszélése egyáltalán nem ért véget.”
Almási szerint a kortárs dokumentumfilm-rendezőknek rengeteg téma adott, ugyanis a múlt traumái még mindig nincsenek teljes egészében kibeszélve. Az azonban, hogy ezek a traumák milyen témák mentén kerülnek kifejezésre, az függ az alkotótól, de egyéb feltételektől is, például az anyagiaktól.
„Én nem tudom, hogy tudják-e, hogy ebben vesztenivaló is van, de soha nem érzem rajtuk ezt, inkább rendkívül elszántan, és nagyon céltudatosan csinálnak filmeket.”
A fiatal magyar dokumentumfilmes generációról elmondja, tanárukként sokat tanult tőlük, és abból a számára már kísérleti hozzáállásból, amit ők képviselnek a filmkészítésben. Említi többek között Zurbó Dorottya A boldogság ügynöke című filmjét is.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- A magyar dokumentumfilm alakulása
- Traumafeldolgozás és dokumentumfilm
- Az új dokumentumfilmes hullám
- A dokumentumfilm és a technikai fejlődés
A Dahomey – Kik vagyunk? január 30-ától a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=OQ16FiySyuw&t=19s
A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Fejezetek
00:00 Bevezetés
00:23 El lehet táncolni a családon belüli erőszakot?
04:46 Nők elleni erőszak és a jog
22:20 Társadalmi szemléletformálás és a metoo
29:01 Különböző generációk szemlélete
31:15 Az elmúlt évtizedek fejlődése
Tartalom:
Dr. Spronz Júlia ügyvéd, kiemelt szakterülete a partnerkapcsolati, családon belüli erőszak áldozatainak védelme. Több évtizedes ügyvédi tapasztalata mellett a PATENT egyesület alapítója is, amely az egyetlen hazai civil szervezet, ami a nemi alapú erőszak áldozatai számára nyújt jogi tanácsadásra szakosodott. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda a már mozikban futó Miénk lesz a holnap kapcsán arról, mennyire segítik a jelenleg létező jogszabályok a nők elleni erőszak áldozatait, és van-e mód társadalmi szemléletformálásra.
A Mozinet új bemutatója többek között olyan kérdésekkel foglalkozik, hogy lehet-e a női egyenjogúságról, sőt, a családon belüli erőszakról egyszerre szórakoztató, humoros és átélhető filmet készíteni? Delia nap mint nap teljesíti a lehetetlent – dolgozik otthon és munkahelyén, rendben tartja a családi fészket, foglalkozik a gyerekekkel és az idős családtagokkal, elviseli a háborút megjárt férje dühkitöréseit. A fáradhatatlan nő mindent megtesz, hogy férjhez készülő lánya ne jusson hozzá hasonló sorsra, de erőfeszítései hiábavalónak tűnnek. Egy számára címzett levél azonban szokatlanul bátor tettre készteti.
„Azért nagyon sok évig kampányoltunk, hogy a családon belüli erőszakot ne monoklis nőkkel, meg emelkedő ököllel ábrázolják ezekben a képi megjelenésekben, mert az nagyon traumatizálja az érintetteket.”
Spronz a Miénk lesz a holnap kapcsán elmondja, szerencsésnek tartja, hogy a film az erőszakot stilizáltan, zenés-táncos jelenetek formájában ábrázolja, így anélkül képes diskurzust indítani, hogy a traumatizálná az érintetteket. Az erőszak élét elveszi a film, de teret hagy a hétköznapi agresszióknak is, amik, mint búvópatak, átszövik a főszereplők párkapcsolatát.
„Egészen 1997-ig Magyarországon szabad volt a házastársi kapcsolaton belül nemi erőszakot elkövetni a feleség sérelmére. De ez most már orvoslódott. Ami viszont nem, hogy ezek a szexuális bűncselekmények továbbra is csak akkor büntetendőek, hogyha a sértett megindítja az eljárást, és erre egy hónapja van a cselekménytől kezdve.”
A jelenlegi jogszabályi lehetőségekről Spronz elmondja, meglehetősen szűkre szabottnak tartja őket az erőszak áldozatai számára. Más bűncselekményekkel szemben, hivatalból nem, csak akkor indul eljárás, ha az áldozat megindítja azt, és erre összesen 1 hónapja van a cselekmény után. Ez nagyon kevés idő, tekintve, hogy sok áldozatnak évekre van szüksége, hogy olyan lelki állapotba kerüljön, hogy neki tudjon állni egy ilyen procedúrának.
„Nagyon kézzelfogható, gyakorlati hatása van ennek a jogalkalmazásnak, de valóban, az üzenet az, hogy a családon belüli erőszak nekünk, államférfiaknak, nem annyira érdekes, hogy ugyanolyan vehemenciával lépjünk fel ezzel szemben, mint bármilyen más bűncselekménnyel szemben.”
A beszélgetésben szóba kerül még:
- El lehet táncolni a családon belüli erőszakot?
- Hogyan formálta a társadalom szemléletét a metoo?
- Hogyan változnak generációról generációra az abúzusról alkotott általános vélemények?
- Volt fejlődés az elmúlt évtizedekben?
A Miénk lesz a holnap január 2-ától a mozikban!
https://www.youtube.com/watch?v=ladQ5zs-u9w&t=6s&ab_channel=Mozinet
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Fejezetek
00:51 Milyen traumafeldolgozást mutat be a Kincs a múltból?
06:05 Első, második és harmadik generációs túlélők feldolgozása
10:53 Generációk együttélése
19:00 A harmadik generáció megélése
24:20 Meddig öröklődik a trauma?
25:56 Izrael és a traumafeldolgozás
28:38 Megszakítható a trauma örökítése?
Tartalom:
Richter Júlia szakpszichológus még egyetemi évei alatt kezdett el érdeklődni a traumatikus eseményeken átesett személyek és családjaik pszichológiai segítségnyújtása iránt, később pedig alapítója lett a Traumaközpontnak. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda a már mozikban futó Kincs a múltból kapcsán többek között arról, mi a különbség az első, a második és a harmadik generációs holokauszttúlélők megélései között.
A Mozinet új bemutatójában a holokauszt-túlélő Edek (Stephen Fry) negyvenöt éve Amerikában él és esze ágában sincs visszalátogatni gyerekkora helyszínére, Lengyelországba. Lánya, Ruth (Lena Dunham) a rendszerváltás után viszont rábírja apját, hogy együtt szembenézzenek a családi múlttal. Ruth titkos célja, hogy eljussanak Auschwitzba és megértse Edek érzelmi zárkózottságát. Az egész országot átszelő utazás lehetőséget biztosít a párosnak, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz.
„Volt az a fajta stratégia, hogy „ne nézzünk hátra”, így a múltjukat, az identitásukat szinte teljesen megtagadták, nem beszéltek róla a lányuknak. És azt gondolták, hogy ennek nem lesz benne lenyomata. És ez a film megmutatja azt, hogy mégiscsak lesz lenyomata.”
Richter elmondja, az első generációs túlélők afféle gyakorlata, hogy lezártnak tekintik, nem néznek vissza a múltra, és ezzel akarják megóvni a gyerekeiket, tipikusnak tekinthető. De fontos kiemelni, hogy ennek ugyanúgy meglesz a lenyomata a következő generációban. Elmesél egy konkrét történetet is egy zsidó családról, ahol két generációval a második világháború után is egy sajátos szabály volt, hogy szombaton nem porszívóznak, mert az a keresztény pihenőnap. És aki aznap dolgozik, lelepleződhet, mint zsidó.
„Ebben a filmben azt látni, hogy ez a lány valahogy el van akadva az életében, és hogy azt a fajta identitást, saját jogon létezést addig nem tudja megengedni magának, amíg nem tudja valahogy ezt a folytonosságot megteremteni. Hiányzik neki az a fajta folytonosság, amit nem tud a családjáról, csak azt tapasztalja, hogy van egy eszméletlen fájdalom otthon, és nem tudja, hogy ez miért van.”
A generációk együttéléséről azt is elmondja Richter, hogy a szülők kifejezetten nehéz helyzetben voltak a gyereknevelést illetően. Egyrészről a poszttraumás stressz miatt az idegrendszerük folytonosan ki volt élezve a túlélésre, másrészről a múltjuk elzárásával próbálták megóvni a gyerekeiket. Ezeket a kapcsolódási mintákat gyakran a második generációsok is továbbvitték, úgy, hogy sok esetben nem is tudták, mi is pontosan a családjuk óriási traumája.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Milyen traumafeldolgozásokat mutat be a Kincs a múltból?
- Hogyan élnek együtt a túlélők különböző generációi?
- Meddig öröklődik a trauma?
- Izrael és a traumafeldolgozás
Támogassátok a Traumaközpontot, hogy segíteni tudjanak traumafeldolgozásban azon rászorulóknak, akik nem engedhetik meg maguknak a terápiás ellátást. Vállalati partnereknek is számos témában nyújtanak képzéseket, tréningeket, legyen szó a mentális egészség fontosságáról, stresszről vagy kiégésről, melynek bevételét szintén a fenti célra fordítják. Nonprofit szervezetként örömmel veszik ha célkitűzéseikhez Ti is hozzájárultok – a Traumaközpontról és a támogatási lehetőségekről weboldalukon találtok bővebb információt: https://traumakozpont.hu/tamogatas/
A Kincs a múltból már a mozikban!
Előzetes: https://youtu.be/vjxBqhWfuZI
A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
December 2-án este a Művész Moziban közönségtalálkozóval egybekötött És mi van Tomival? vetítést tartottunk. A beszélgetés után a film rendezőjével, Till Attilával Pándi Balázs beszélgetett, a film témája kapcsán többek között arról, hogyan ismerték be maguk és mások előtt is azt, hogy alkoholfüggők, és milyen utakat találtak a leszokáshoz.
A Mozinet új bemutatójában Sanyi (Thuróczy Szabolcs) az alkoholbeteg bábművész és Pali (Polgár Tamás) az alkoholbeteg liftszerelő együtt keresik a haverjukat, Tomit, aki már több anonim alkoholista gyűlést kihagyott. Próbálnak józanok maradni, ami nem könnyű egy olyan országban, ahol az ivászat széles körben elfogadott napi gyakorlat. Sanyit öt éve a függősége miatt hagyta el a felesége és a lánya, azóta új életet kezdett és nem iszik, Palinak viszont elég egy kis lökés, hogy újra igyon. Tominak valószínűleg már ennyi se kell. A két barát Budapest utcáin versenyt fut az idővel, hogy megtalálják és megmentsék Tomit.
„Azt gondolom, hogy ha valaki elkezd leszokni - nem inni, nevezzük bárminek - tehát megváltoztatja az életét, akkor szerintem a társaság elképesztően fontos. Az erősebb és hasznosabb, mint egy pszichiáterrel vagy pszichológussal történő terápia, mert a közösség ereje, ami ebben a filmben is megjelenik a végén, ez a fajta furcsa, láthatatlan testvériség összeköt minket.”
Tilla többször kifejti, számára elképzelhetetlen lett volna a leszokás egy egymást segítő közösség nélkül, amire az Anonim Alkoholisták gyűlésein talált rá. Pándi a közösség negatív erejére is rámutat: amióta ő leszokott, sokszor előfordult, hogy egy buliban csalódottan fogadták a hírt, amikor megérkezett, hogy „nincs nála semmi”.
„A legszélsőségesebb esetben is mindig keverik az emberek a viccet, a drámát, meg a tragédiát. Csak műfajilag ezt a filmeknél el szokták különíteni, mert úgy szabályosan felismerhetőbb, de lehet azért ezt keverni szerintem.”
A film stílusával kapcsolatban Tilla elmondja, számára természetes a tragikumot és a humort keverni, szerinte az ember alaptermészete, hogy jelen van a humor akár egy temetésen is.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Hogyan élte meg Pándi és Tilla a leszokást?
- Hogyan gurult le Thuróczy a lépcsőn a forgatáson?
- Mennyire fikció és mennyire önterápia a film Tilla száméra?
Az És mi van Tomival? már a mozikban, a Mozinet forgalmazásában!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=d6rJ_Q8HyM4&t=31s&ab_channel=Mozinet
A film hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/esmivantomivalInstagram: https://www.instagram.com/esmivantomival/A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
00:36 Sorrentino világa
04:49 Sorrentino színészi szemmel
14:58 Színészvezetés és bizalom
16:20 Trokán Nóra nemzetközi tapasztalatai
Tartalom:
Trokán Nóra színésznő, aki számos független és kőszínházi szerepe, televíziós és filmes munkái, és a Magyarországon forgó külföldi produkciókban kapott szerepei miatt vált ismertté. Egyszer még Paolo Sorreintinonál is castingolt. Vele beszélget a december 26-án mozikba kerülő Parthenopé – Nápoly szépe című film kapcsán Kovács Gellért, többek között arról, miért nem merte megszólítani az olasz sztárt, Luisa Ranierit, miután szerepeltek egy filmben közösen.
A Mozinet új bemutatója az Oscar-díjas A nagy szépség, az Ifjúság és Az ifjú pápa rendezője, Paolo Sorrentino legújabb alkotása. A legendákkal, érzelmekkel és élettel teli, mitikus Nápoly évezredek óta csábítja magához a hajósokat, turistákat, művészeket. A város egyik villájának tengeröblében, a vízben születik meg Parthenopé – a már újszülöttként is gyönyörű kislány Nápoly ókori nevét kapja a keresztségben. Az ő epizodikus, évtizedeken átívelő élettörténetét követve olyan helyekre és emberekhez jutunk el, ahová a hétköznapi halandók soha, saját magán áll vagy bukik, hogy mit kezd a meglesett titkokkal, ezek közelebb viszik-e a vágyott boldogságához.
„Szerintem nagyon nagy dolog, hogyha rendezőként elértél odáig, hogy valaki akár csak egy filmkockából meg tudja mondani, hogy kinek a filmjét nézi.”
Trokán egyik kedvenc rendezője Paolo Sorrentino, többek között azért, mert nagyon jellegzetes képi világot és karaktereket alkot meg a filmjeiben. Szerinte óriási dolog az, hogy egyetlen képkockából felismerhető a stílusa, ha az ember akár egy Sorrentino-filmet is látott már korábban.
„Egy magyar színésznek abszolút zavarba ejtő az a pozitív visszaigazolás, amit egy nemzetközi produkcióban kap.”
Trokán több Magyarországon forgó külföldi produkcióban is kapott már szerepet, többek között egy Johnny Depp által rendezett filmben is. Elmondása szerint nem a csak a költségvetés miatt érzékelhető komoly különbség a magyar és a külföldi munkák között. Színházi színészként zavarba ejtő számára, ha mindent megtesznek a színészek kényelméért, és ha pozitív visszaigazolást is kapnak.
„Luisa Ramierivel most találkoztam egy filmbemutatón, és annyira féltem tőle, hogy nem mertem odamenni.”
Mindezek ellenére sem kerüli el Trokánt az, hogy az idoljai közelségében zavarba jöjjön. Luisa Ramierivel – aki a Parhenopé – Nápoly szépe egyik fontos karakterét is alakítja – például nem mert beszélgetést kezdeményezni, pedig mindketten szerepeltek a már korábban említett Johnny Depp-filmben. És hogy miért? Mert számára Ramieri maga a nagybetűs nő!
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Miért ennyire izgalmas Sorrentino világa?
- Milyenek Sorrentino karakterei egy színész szemével?
- Hogyan tud kialakulni a bizalom színész és rendező között?
- Mit tanácsol Trokán Nóra a színész társainak?
A Parthenopé – Nápoly szépe december 26-ától a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=_EmChdw7O-A&ab_channel=Mozinet
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Ginelli Zoltán földrajztudós, történész, fő kutatási területei közé tartozik a gyarmatosítás és a posztkolonializmus kelet-európai vonatkozásainak vizsgálata, illetve Kelet-Európa kapcsolata a globális déllel. Schleicher Vera etnográfus, a Néprajzi Múzeum muzeológusa. Velük beszélgetett Böszörményi Gábor, a Mozinet vezetője a 14. Mozinet Filmnapok novemberi Dahomey – Kik vagyunk? vetítése után, többek között arról, mik az ellentmondások, amik egyes műkincsek eredeti hazájukba való visszaszolgáltatását övezik.
A Mozinet új bemutatójában, az Arany Medve-díjas Dahomey – Kik vagyunk? című dokumentumfilm az egykori Dahomey királyságból elrabolt műtárgyak hazatérését követi a Benini Köztársaságba. A műtárgyak visszaszolgáltatása kulcsfontosságú pillanat volt az egykori gyarmati országok történetében. De hogyan fogadják a műkincseket a benini lakosok? Az Abomey-Calavi egyetem hallgatói között parázs vita zajlik arról, hogy mit jelent nekik ma az őseik örökségével való szembesülés.
„Rengeteg a dilemma azzal kapcsolatban, hogy kié az örökség. Ha visszaszolgáltatom, kinek szolgáltatom vissza?”
Schleicher, mint a Néprajzi Múzeum muzeológusa maga is szembesült már a visszaszolgáltatást övező dilemmákkal. Ugyan első ránézésre egyértelműnek tűnhet, igazából ez egy rendkívül komplex kérdés. Elmondta például, hogy a Néprajzi Múzeum őriz fejvadász trófeákat, de mivel a nemzetközi megállapodások nem teszik lehetővé emberi maradványok tárolását, így célszerű lenne visszaszolgáltatni. De vajon kié a tárgy? Azé, aki levadászta, vagy azé, aki az áldozat törzsébe tartozott?
„Egy gyarmatosító - gyarmatosított ellentétpárba szoktak illeszkedni ezek az emlékezetpolitikák. Magyarországon is nagyon szívesen tanították ezt az eurocentrikus képet, hogy a fehér ember fölfedezi a világot.”
Ginelli Zoltán szerint a magyar felfogás is illeszkedik abba az a nyugati képbe, amiben a fehér ember a történelem során expedíciókkal felfedezte a világot. De ezeknek az expedícióknak a kritikus újraértelmezése fontos lenne a gyarmati múlt feldolgozásához, főleg, hogy Xantus János, a Néprajzi Múzeum alapítója is a felfedezők közé tartozott.
„Ezeknek a nyugat-afrikai államoknak - többek között Dahomey-nek is – a létrehozása a rabszolgakereskedelemre alapult, és ezek később centralizált katonaállamokká váltak. Tehát az az érdekes, hogy ezek a királyok, akiknek a szobrait visszaszolgáltatják, ők voltak a fő rabszolgakereskedők.”
Ginelli szerint az a tény is nehezítheti egy egységes nemzeti emlékezetpolitika kialakulását Beninben, hogy a szobrok történelmileg terhelt időszakból származnak, és feltéphetnek sebeket. Többek között a Dahomey királyság rabszolgakereskedő múltja sem került feldolgozásra sem itt, sem a nyugaton.
A beszélgetésen szóba kerül még:
Hogyan reagál a Néprajzi Múzeum a posztkoloniális diskurzusokra?
Miért komplex kérdés egyes műtárgyak visszaszolgáltatása?
Gyarmattörténelem és a nemzeti emlékezetpolitika
Műkincs, műalkotás, vagy rituális tárgy?
A Dahomey – Kik vagyunk? január 30-ától a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=OQ16FiySyuw&ab_channel=Mozinet
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet -
Fejezetek:
00:49 Bevezetés
01:06 A szépség ajtókat nyit?
09:24 Szépség és kihasználás
14:10 Szépség és bullying
16:32 Hogyan lett Pataki Ágnesből filmproducer?
19:10 Lehet a szépség hátrány a karrierben?
22:20 Komolyan veszik a férfiak a szép nőket?
24:39 Irigység a szép emberek életében
26:15 Szépség és fiatalság
Pataki Ágnes először modellként vált ikonikussá a 70-es években, majd évtizedekig az egyik legismertebb arca volt a hazai reklámiparnak, többek között a Fabulon kozmetikai termékek reklámkampányainak köszönhetően. Később a filmproducerként ért el jelentős sikereket, férjével, Kovács Gáborral együtt. Nevükhöz fűződik több tucat nagyjátékfilm létrejötte az elmúlt évtizedekből. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda a december 26-án mozikba kerülő Parthenopé – Nápoly szépe kapcsán többek között arról, milyen ajtókat nyit meg a jó külső, vagy hogy a szépség és a fiatalság valóban kéz a kézben jár-e.
A Mozinet új bemutatója az Oscar-díjas A nagy szépség, az Ifjúság és Az ifjú pápa rendezője, Paolo Sorrentino legújabb alkotása. A legendákkal, érzelmekkel és élettel teli, mitikus Nápoly évezredek óta csábítja magához a hajósokat, turistákat, művészeket. A város egyik villájának tengeröblében, a vízben születik meg Parthenopé – a már újszülöttként is gyönyörű kislány Nápoly ókori nevét kapja a keresztségben. Az ő epizodikus, évtizedeken átívelő élettörténetét követve olyan helyekre és emberekhez jutunk el, ahová a hétköznapi halandók soha, saját magán áll vagy bukik, hogy mit kezd a meglesett titkokkal, ezek közelebb viszik-e a vágyott boldogságához.
„Nekem a legfrappánsabb a filmben az volt, amikor az arcát már nem vállaló letűnt díva azt mondja, hogy a szépségre ne számíts, mert a szépség 10 percig érdekes, és a következő 10 évben viszont már halálosan idegesítő. És akkor én még hozzátenném azt is, hogy a következő évtizedekben már nincs is, mert már elillant.”
Azzal kapcsolatban, hogy egy kiemelkedően szép nőt hogyan kezel a környezete, Pataki Ágnes elmondja, a jó külső megnyithat ajtókat, de az egyénen múlik, hogy mit kezd ezekkel a lehetőségekkel. Azt viszont mindenképpen érdemes szem előtt tartani, hogy a társadalom szemében a szépség nagyon hamar elillan.
„Aki szép, arról feltételezik, hogy kapható is, vagy hogy könnyebben kapható.”
Pataki szerint, aki szép, azt nem feltétlenül csak a modellszakmában érik visszaélések. Minden területen vannak olyan, hatalommal bíró emberek, akik megpróbálnak visszaélni a helyzetükkel, és akár szexuális előnyöket kicsikarni egy szép nőből. Maga is tapasztalt már hasonlót, de karakán attitűdjének köszönhetően ezeket a közeledéseket hamar rövidre tudta zárni.
„A szépséghez azért a fiatalságot is párosítják. Én úgy gondolom, hogy a szépség kortalan, és létezik 100 éves szépség is. Van egy kedvenc fotóm, amit egyszer a Paris Photo-n láttam, egy csodálatos 90 feletti, nagyon ráncos nőről, aki beégett az emlékezetembe, olyan gyönyörű volt.”
Pataki szerint a társadalom nagy része a szépséget a fiatalsággal egyértelműen párosítja, ezzel szemben ő úgy gondolja, a szépség kortalan. Nem csak külsőségeken múlik, és akár egy 100 éves ember is lehet szép. Maga is igyekszik ebben a szellemben inspirálni az embereket, de elfogadja azt is, ha valaki nem ért vele egyet.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Mennyire függ össze a szépség és a bullying?
- Hogyan lett Pataki Ágnesből filmproducer?
- A szépség előny, vagy hátrány a karrierben?
- Komolyan veszik a férfiak a szép nőket?
- Irigység a szép emberek életében
A Parthenopé – Nápoly szépe december 26-ától a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=_EmChdw7O-A&t=2s&ab_channel=Mozinet
A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
-
2024 november 11-én a Bem Moziban tartotta meg a Száraz Novembert megalkotó Kép Pont Alapítvány a Száraz Filmklub egyik tematikus eseményét. Az És mi van Tomival? vetítését egy interaktív kerekasztal-beszélgetés követte, amin és Thuróczy Szabolcs színésszel és Kapitány-Fövény Máté addiktológússal, a film forgatókönyvírójával a Kék Pont munkatársa beszélgetett, és a közönség is tett fel kérdéseket.
„Nagyjából azt mondom, hogy ez a film annyiból készült, mint a Hunyadi-film három napnyi cateringje.”
Thuróczy Szabolcs a beszélgetés elején elmondta, nagyon nagy szó, hogy Till Attila És mi van Tomival? című filmje független formában elkészülhetett. A kultúrpolitika olyan irányokat vett, amiben nem jöhetnek létre olyan szerzői filmek, amik a való élettel foglalkoznak. Thuróczy a személyes környezetében is számtalan alkohollal kapcsolatos tragikus eseményt tud felsorolni, érthetetlennek tartja, hogy miért nem kaphat finanszírozást egy film, ami ezzel a témával foglalkozik.
„Tillával egyetértettünk, hogy a végén legyen valami reménykeltő, hogy aki érintett vagy hozzátartozó, az tudjon mibe kapaszkodni.”
Kapitány-Fövény Máté a forgatókönyvírás folyamatával kapcsolatban elmondja, ő és Till Attila rendező is reménykeltő befejezést szerettek volna adni a történetnek, több verzió is létezett, de ő mindenképp szerette volna, hogy jelezzék: az alkoholfogyasztás mindig körbevesz minket.
„Szeretem az olyan hősöket, ami nem olyan, mint egy kartonpapír.”
Miután egy néző megosztja a saját élményét, ami egybeesik a film legtragikusabb pontjával, Thuróczy az adott jelenetről elmondja, a karakter mélységének a felfedezése nagyon fontos volt ahhoz, hogy pontos legyen a játéka. Kapitány-Fövény elmondja, az a jelenet legalább annyira szól a hozzátartozókról, mint a függőkről.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Miért nem diadalmenet a felépülés sem?
- Az Anonim Alkoholisták a filmben és a valóságban
- Hogyan fedjük el saját alkoholfüggőségünket?
- Hogyan éljük túl a sóvárgást?
Az És mi van Tomival? már a mozikban, a Mozinet forgalmazásában!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=d6rJ_Q8HyM4&t=31s&ab_channel=Mozinet
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
A Kék Pont hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/kekpont
Honlap: https://kekpont.hu/
Adományos oldal: https://adomanyozas.kekpont.hu/
A film hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/esmivantomival
Instagram: https://www.instagram.com/esmivantomival/
A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Radó Péter oktatáskutató, aki elsősorban az oktatás minősége, a pedagógiai innovációk és az oktatáspolitikai elemzések területén végzett kutatásairól ismert. Munkáiban a társadalmi egyenlőtlenségek és az iskolai teljesítmény közötti összefüggéseket is vizsgálja. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Veiszer Alinda, a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, milyen volt az oktatás 50 éve és ma, és hogy szükség van-e radikális reformokra.
A Mozinet új bemutatójában a Berlinből hazaköltözött tízéves Palkó (Paul Mátis) csodálkozva szemléli egy átlagos magyar iskola mindennapjait: ájuldozó gyerekek és végeláthatatlan beszédek az ünnepélyes tanévnyitón, finomfőzelék és hipós felmosóvíz jellegzetes szaga a menzán. Egyedül Juci néni (Mészöly Anna), a pályakezdő tanárnő érti őt meg igazán, aki szintén elszenvedője a házmester-kultúrában megragadt intézményi rendszernek. Szimler Bálint helyenként groteszkbe hajló, örkényi hagyományokat továbbvivő nagyjátékfilmje számos hazai producer együttműködésében, független alkotásként valósult meg.
„Olyan elképesztő tehetetlenségi ereje van azoknak a megszokott működési módoknak, hagyományoknak, rituáléknak, irányítási módszereknek, kommunikációs mintáknak, a pedagógusok és a vezetők fejében lévő gyerekképnek, hogy borzasztó nehéz ebbe a rendszerbe bármit belevinni.”
Radó szerint azóta, hogy ő maga is általános iskolába járt, nem igazán figyelhető meg fejlődés a magyar közoktatásban. A Fekete pontot nézve is saját gyermekkori szorongásai köszöntek vissza. Az iskolai dolgozók beidegződései pedig nagyon megnehezítik az oktatási rendszer fejlesztését. Ennek az első lépése az lenne, hogy az iskolák visszakapják az autonómiájukat.
„A generációváltások hatásának beszűrődése az iskolák belső világába normális körülmények között egy egyszerű folyamat, merthogy folyamatosan cserélődnek a pedagógusok, és nagyjából legalább akkora arányban vannak a fiatalok, mint amekkora arányban mondjuk a nyugdíj előtti évtizedben lévő pedagógusok.”
Radó elmondja, az oktatási rendszer fejlődése normális esetben organikus módon is megtörténhetne, pusztán azért, mert egy folyamatos generációváltás zajlik a tanári körben. Jelenleg Magyarországon viszont az átlagéletkor nagyon magas a pedagógusok között, és alig érkeznek pályakezdők az iskolákba.
„Az iskolának semmi köze nincs manapság a gyerekek valóságos életéhez, mert a gyerekek legnagyobb része még ma is úgy éli meg az iskolát, hogy vége az utolsó órának, kijön az iskolából, és elkezdhet élni, akármit is jelentsen ez.”
Az iskola szerepének a relevanciája a gyerekek életében Radó szerint egyre kisebb, ennek a pozícióvesztésnek az oka pedig az, hogy nem az intézmények elég nyitottak az alternatív pedagógiára, aminek a segítségével a gyerekek értelmes módon, aktívan be tudnának kapcsolódni a saját tanulásukba.
„A mai iskolarendszerben senkinek sem jó. Tehát nem jó a pedagógusoknak, nem jó egyetlen iskolai alkalmazottnak, még a portásnak se jó, és nagyon rossz a gyerekeknek. Hogyha a szülők tényleg tudnák, hogy mit tesz az iskola a gyerekeikkel, szerintem már felgyújtották volna az összes állami iskolát, de nem tudják.”
A beszélgetésben szóba kerül még:
- A társadalom csinálja az iskolát, vagy az iskola csinálja a társadalmat?
- Hogyan függ össze a tanárok generációváltása az oktatás fejlesztésével?
- Radikális reform vagy organikus folyamatok?
- Lehetséges a személyre szabott közoktatás?
A Fekete pont már a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=WNCUvjY-mNI&t=6s&ab_channel=Mozinet
Fejezetek:
01:06 Az oktatás 50 éve és ma
05:10 Társadalom, nemzettudat és iskola
09:08 Generációváltás és iskolafejlesztés
15:32 Radikális reform vagy organikus folyamatok?
19:01 Személyre szabott oktatás – lehetséges?
24:30 Etikai kérdés - Mindenki fenntartja a rendszert?
A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
-
Vincze Teréz filmkritikus és egyetemi oktató, az ELTE Filmtudomány Tanszékének munkatársa. Foglalkozik a szerzőiséggel, a kelet-ázsiai művészfilmmel, illetve a női és a feminista filmekkel. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus a 14. Mozinet Filmnapok decemberi filmjével, a Miénk lesz a holnappal kapcsolatban többek között arról, lehet-e vicces egy feminista történet.
A január 2-án a Mozinet forgalmazásában mozikba kerülő Miénk lesz a holnap Rómában játszódik, 1946-ban. Delia nap mint nap teljesíti a lehetetlent – dolgozik otthon és munkahelyén, rendben tartja a családi fészket, foglalkozik a gyerekekkel és az idős családtagokkal, elviseli a háborút megjárt férje dühkitöréseit. A fáradhatatlan nő mindent megtesz, hogy férjhez készülő lánya ne jusson hozzá hasonló sorsra, de erőfeszítései hiábavalónak tűnnek. Egy számára címzett levél azonban szokatlanul bátor tettre készteti. A film egyik nagy kérdése, hogy lehet a női egyenjogúságról, sőt, a családon belüli erőszakról egyszerre szórakoztató, humoros és átélhető filmet készíteni.
„Mi a különbség a feminista film és a női film között. Nagyon sok mindent lehet női filmnek nevezni, például, hogyha az alkotók dominánsan nők, vagy mondjuk női főhős van benne. Feminista attól lesz, hogyha valamilyen női ügyet, vagy kifejezetten a nők életét érintő fontos témát vesz elő és arról valamilyen kritikai állítást fogalmaz meg.”
Vincze elmondja, egy film lehet női film, de ez nem teszi még automatikusan feminista filmmé is. A Miénk lesz a holnap szerinte egyértelműen feminista film, mert a nőnek a férfiak uralta patriarchátusban elfoglalt helyéről fogalmaz meg kritikát, méghozzá sajátos módon, humoros formában. A film 1946-ban játszódik ugyan, de absztrakt módon a nőket ma is érintő, globális témákat boncolgat.
Ha elmúlik bizonyos mennyiségű idő, Vincze szerint akár a traumatikus eseményekről is el lehet kezdeni absztraktabban beszélni, az ilyen módon mitizálódó történeteket pedig ezután akár humorral is lehet kezelni.
A kortárs magyar fiatal női rendezők Vincze szerint kiemelkedő minőségű filmeket készítenek mostanában. Méltatja többek között Szilágyi Zsófit, Szilágyi Fannit, Zurbó Dorottyát, Kis Hajnit. De szóba kerül Kocsis Ági és Mészáros Márta is, aki a magyar női filmtörténet egyik legfontosabb alakja, és aki még az utolsó, 2017-es filmjében is tabukat döntött.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Mi a különbség a feminista és a női film között?
- Készíthet férfi feminista filmet?
- Lehet közönségbarát egy feminista film?
A Miénk lesz a holnap január 2-ától a mozikban, de már decemberben országszerte megtekinthető lesz a 14. Mozinet Filmnapokon!
A film előzetese: https://www.youtube.com/watch?v=ladQ5zs-u9w&t=2s&ab_channel=Mozinet
FEJEZETEK
00:00 Bevezetés
01:20 Feminista vagy női film a Miénk lesz a holnap?
03:16 Neorealizmus és feminizmus a Miénk lesz a holnapban
07:43 Lehet vicces egy feminista történet?
10:53 Készíthet férfi feminista filmet?
16:05 Lehet közönségbarát egy feminista film?
24:44 Kiemelkedő magyar kortárs női rendezőkA Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Virág Anita Anna természetfilmes fókuszú televíziós szerkesztő. Korábban a Duna televíziónál, most az MTVA berkein belül válogat a világ természetfilmes terméséből, hogy azok tv-s adásba kerülhessenek. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért Filmszerész a hamarosan mozikba kerülő Változó vadon – Az én Északom című film kapcsán többek között arról, hogyan változtak a természetfilmek az elmúlt évtizedekben, vagy hogy mennyire meghatározó téma a klímaváltozás ezekben az alkotásokban.
A Mozinet új bemutatójának alkotója és szereplője is Török Zoltán, a nagy sikerű Vadlovak – Hortobágyi mese és a Vad Magyarország készítője, aki évek óta Svédországban él párjával, két lányával és kutyájával. Rendszeres túráik során felfedezik az átalakulóban lévő vadon színes állatvilágát, és legizgalmasabb kirándulásaikhoz most a nézőket is útitársul hívják. A látványokban gazdag utazás közben lenyűgöző tájakra barangolunk, a tengertől a gleccserekig, a messzi észak vadállatainak társaságában.
„A nagy pénzek sohasem a természetfilmesekhez mennek, pedig azért ez is egy technikai sport részben. De van az a fajta magyar képesség, hogy kreativitással, ötletességgel pótolni tudják a pénz nélküliséget. Török Zoltán is Magyarországon kezdte a filmezését, el tudom képzelni, hogy ezzel a magyar jelleggel érvényesülhetett, hogy nagyon szívós és nagyon ötletes.”
Török Zoltán legújabb filmjét már Svédországban forgathatta, Virág szerint ez a tehetségén túl annak is köszönhető, hogy megvan benne a magyar (természet)filmesekre jellemző szívósság, ötletesség és kreativitás, ami segít a pénz hiányát kompenzálni.
„Az igazán komoly minőségű természetfilmeknél szinte azt lehet mondani, hogy minden egyes kép olyan, mint egy természetfotó.”
Virág szerint természetfilmből is van kiemelkedő és silány alkotás is, amiket egy egyszerű ötletre felhúzott blöffként határoz meg. Ezekkel ellentétben Török filmjeire egyszerre jellemző az, hogy vizuálisan lenyűgözőek, a fényképezés a természetfotókra emlékezet, a narráció pedig igényes, és elmesél egy kerek történetet.
„Húsz évvel ezelőtt még az egzotikus állatokat akartuk látni, hogy olyat mutasson meg, és úgy mutassa meg, amit egyébként mi hétköznapi halandók nem látunk. Most ott tart a történet, hogy a sertésekről, a birkákról, a tehenekről minden további nélkül lehet természetfilmet készíteni. Amikről 20 évvel ezelőtt fel nem merült volna, hogy főszereplője legyen egy természetfilmnek. És végtelenül érdekesek ezek a filmek.”
Virág elmondja, amióta elkezdte a szakmát, nagyot változott a természetfilmek fókusza. Míg 20 éve mindenkit csak az egzotikus állatok és tájak érdekeltek, most már tehenekről, sertésekről, birkákról készülnek filmek, és ezek a hétköznapi állatok is rendkívül érdekes témát tudnak szolgáltatni. A másik megkerülhetetlen téma a klímaváltozás, mert ma gyakorlatilag lehetetlen a természetről beszélni anélkül, hogy a globális felmelegedés hatásairól beszélnénk.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Mit tud Török Zoltán, amit más természetfilmes nem?
- Mitől jó vagy rossz egy természetfilm?
- Hogyan fejlődött a természetfilm az elmúlt évtizedekben?
- Hogyan jelenik meg a klímaváltozás a természetfilmekben?
A Változó vadon – Az én Északom november 14-étől a mozikban!
FEJEZETEK:
00:00 Bevezetés
00:33 Virág Anita Anna, az MTVA természetfilm-felelőse
03:11 Mit tud Török Zoltán, amit más természetfilmes nem?
04:31 Mitől jó vagy rossz egy természetfilm?
08:33 A természetfilm fejlődése az elmúlt évtizedekben
13:47 Mitől lesz természetfilm moziba való?
16:14 Klímaváltozás a természetfilmekben
19:07 Több természetfilm készül ma, mint régen?
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
A beszélgetés SPOILEREKET tartalmaz!
A Pánik és a Tiszta szívvel után, eddigi legszemélyesebb filmjével tér vissza a mozikba Till Attila. Az És mi van Tomival? gyógyulóban lévő alkoholbeteg hősei Budapest utcáit járják, hogy megtalálják az eltűnt társukat.
Veiszer Alinda a 14. Mozinet Filmnapok premier előtti vetítése után, alkoholhoz fűződő viszonyukról, a témáról való egyre nyíltabb párbeszédről és az egymást segítő anonim közösségek fontosságáról beszélgetett Till Attila rendezővel, Thuróczy Szabolcs és Tóth Zsófia színművészekkel, valamint Gáborral, aki „régi motoros”, sok éve az AA-csoportok rendszeres látogatója.
A rendező nyolc éve mondott le az alkoholról, az utóbbi években, és most az És mi van Tomival? kapcsán is nyíltan mesél a problémás időszakról, ami végül az absztinencia irányába terelte őt.
„Az alkohol és én jóban vagyunk, de ez nem igaz, mert borzalmas a viszonyunk. Valójában nem gyűlölöm, sőt egy nagyon jó dolognak tartom, miközben nyolc éve egyáltalán nem iszom. Nagyon mélyre el van rakva, de azt nem gondolom, hogy ki kéne irtani a világból. Kénytelen vagyok szembesülni azzal, hogy van aki ihat, de az történetesen nem én vagyok. Az ivásnak annyi árnyalata, univerzuma van.
- mondta Tilla
Sanyi (Thuróczy Szabolcs) bábművész és alkoholbeteg. Pali (Polgár Tamás) liftszerelő és alkoholbeteg. Együtt keresik a haverjukat, Tomit, aki már több anonim alkoholista gyűlést kihagyott. Próbálnak józanok maradni, ami nem könnyű egy olyan országban, ahol az ivászat széles körben elfogadott napi gyakorlat. Sanyit öt éve a függősége miatt hagyta el a felesége és a lánya, azóta új életet kezdett és nem iszik, Palinak viszont elég egy kis lökés, hogy újra igyon. Tominak valószínűleg már ennyi se kell. A két barát Budapest utcáin versenyt fut az idővel, hogy megtalálják és megmentsék Tomit.
Előzetes: https://youtu.be/d6rJ_Q8HyM4
És mi van Tomival?
Már a mozikban!
A film hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/esmivantomivalInstagram: https://www.instagram.com/esmivantomival/A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Palya Tamás a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanított matekot és kémiát, mielőtt elbocsátották volna 2022-ben. A kirúgásának oka az volt, hogy részt vett a pedagógusok jogaiért és a közoktatás minőségéért folytatott tüntetéseken, amelyek keretében több tanár polgári engedetlenség formájában tiltakozott az oktatási rendszer állapota ellen. Palya és társai elbocsátása nagy felháborodást váltott ki mind a tanárok, mind a szülők és diákok körében. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Veiszer Alinda a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, hogyan élte meg Palya a kirúgást, vagy hogy milyen valós történettel járult hozzá Szimler Bálint filmjének a történetéhez.
„Én sosem bántam meg a tiltakozást. Ugyanakkor meg azt látom, hogy megtörtént pénteken a kirúgásunk, és ha utána hétfőn az összes iskola bezár, akkor már rég nem itt tartanánk.”
Palya elmondja, a tiltakozást a későbbi kirúgás fényében sem bánta meg, sőt, úgy gondolja, hogy sokkal erőteljesebben és szélesebb körben kellett volna kiállnia a pedagógusoknak az őket érintő ügyekben, és ezzel komolyabb változásokat is elérhettek volna. Ehhez képest mostanra beállt egy új status quo, amit szépen lassan mindenki elfogadott.
„Most anyagilag sokkal jobban élek, ami olyan szempontból nagyon elszomorító, hogy most abból élek, hogy a magyar oktatási rendszer ilyen.”
Magántanárként helyezkedett el, ami elmondása szerint stabilabb anyagi bázist jelent, ami egyúttal szomorú látlelet is arról, amilyen állapotban az oktatási rendszerünk van. Elit iskolákból is fogad diákokat, akikről gyakran az benyomása, hogy az iskolában nem kapnak megfelelő oktatást.
„Kiesett egy ablaktábla, mire a tankerület úgy reagált, hogy adtak pénzt gittre, és ez nem vicc. Az az ablaktábla egy gyereket megölhetett volna, vagy egy felnőttet, ha ráesik. De hát ez volt a reakció, hogy akkor adnak pénzt gittre. És végül egy szülő ajánlott fel pénzt a rendes javításra.”
A Fekete pont egyik ikonikus jelenetében magától kizuhan az iskola egyik ablaka az udvarra. Palya elbüszkélkedik, hogy ezt az ötletet ő adta Szimler Bálint rendezőnek, amikor egy beszélgetésük során elmesélte neki, hogy a Kölcseyben is történt egy nagyon hasonló eset, amit végül csal szülői hozzájárulással tudtak megoldani.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Mi történt Palyával a kirúgása óta?
- Megérte tiltakozni?
- Mit gondol a mobiltelefonok tiltásáról az iskolákban?
- Merre tart és merre kéne tartania az oktatásnak?
A Fekete pont már a mozikban!
A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
00:20 A kirúgás évfordulója
03:46 Megérte kiállni?
05:07 Mobiltelefon az iskolában
06:10 Hírnév és talpra állás a kirúgás után
08:09 Tanárhiány és pedagógiai módszerek a Fekete pontban
14:07 Az igazgató, mint politikai végrehajtó
18:52 Hogyan élte meg Palya Tamás a kirúgást?
22:49 A kieső ablak igaz története
24:10 Merre tart és merre kéne tartania az oktatásnak?
-
Dr. Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus és addiktológus szakértő, szenvedélybetegekkel terápiás ellátásban és kutatói szinten is foglalkozik, illetve interaktív prevenciós programokat is szervez fiataloknak, ilyen például a Tudat-törő szabadulószoba. Számos publikáció és könyv szerzője a függőség témájában, köztük a Függőben - Az alkoholizmus lélektana és az Ezerarcú függőség című kötetek. Vele beszélgetett a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda az október 31-én mozikba kerülő És mi van Tomival? című film kapcsán.
A Mozinet új, Till Attila rendezésében készült bemutatójában Sanyi (Thuróczy Szabolcs) az alkoholbeteg bábművész és Pali (Polgár Tamás) az alkoholbeteg liftszerelő együtt keresik a haverjukat, Tomit, aki már több anonim alkoholista gyűlést kihagyott. Próbálnak józanok maradni, ami nem könnyű egy olyan országban, ahol az ivászat széles körben elfogadott napi gyakorlat. Sanyit öt éve a függősége miatt hagyta el a felesége és a lánya, azóta új életet kezdett és nem iszik, Palinak viszont elég egy kis lökés, hogy újra igyon. Tominak valószínűleg már ennyi se kell. A két barát Budapest utcáin versenyt fut az idővel, hogy megtalálják és megmentsék Tomit.
Kapitány-Fövény az És mi van Tomival? egyik forgatókönyvírója volt. Az írás folyamatáról elmondja, fontos volt neki egy megtartó közeg bemutatása, és a pozitív végkifejlet. Elmondása szerint a függők 90%-a nem kér segítséget, mert megbélyegzettnek érzi magát a problémája miatt. Szerinte a film alkalmas lesz arra, hogy motiválja az érintetteket a segítségkérésre.
Kapitány-Fövény nagyon káros társadalmi jelenségnek tartja azt, hogy míg az alkoholfogyasztás nagyon is bátorított tevékenység, az alkoholbetegség ezzel ellenben megbélyegzéssel jár. Ki van kövezve az út az ember előtt, hogy függővé váljon, ám amint ez megtörténik, és csökken a társadalmi az egyén haszna, a társadalom egésze hátat fordít neki és kitaszítja.
„Magyarországon is, Oroszországban is, egyébként a skandináv országokban is nagyon sok érték társul az aloholfogyasztáshoz. Mondjuk az, hogy ki férfias. Az a férfias, aki bírja a piát. Ilyen típusú összekapcsolás azért nincs minden országban. És például pont a kamasz fiúknak - akik az élbolyba tartoznak sajnos az elfogyasztott mennyiséget tekintve - egy beavatási rítussá is válik a piálás.”
Magyarország Kapitány-Fövény szerint azok közé az országok közé tartozik, ahol az alkoholfogyasztáshoz rengeteg érték társul, míg az alkoholbetegség tabu, így nincs róla megfelelő társadalmi diskurzus. Míg például a mediterrán országokban is sok alkohol fogy, de az nem egyszerre, inkább vacsora mellé egy-két pohár bor formájában, míg a teljes lerészegedés kevésbé támogatott, de tabusításról és tiltásról nincsen szó.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Hogyan vett részt Kapitány-Fövény Máté a forgatókönyv megírásában?
- Mik a visszaesés kiváltó okai?
- Milyen lehet az alkoholbetegek családi élete?
- Hasznos, ha közszereplők nyilvánosan vállalják függőségüket?
- Miért fontos a preventív szemlélet?
- Mire jó a száraz november?
Az És mi van Tomival? október 31-től a mozikban!
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
00:29 Hogyan vett részt Kapitány-Fövény Máté a forgatókönyv megírásában?
06:01 A visszaesés kiváltó okai
07:01 Alkoholfüggők családi élete
09:54 Az Anonim Alkoholisták közössége és a spiritualitás
14:23 Hasznos, ha közszereplők nyilvánosan vállalják függőségüket?
16:39 Alkoholfüggő nemzetek különböző jellemzői
20:44 Preventív szemlélet
23:29 A fogyasztói kultúra és a függőség viszonya
26:58 Száraz november
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Gyöngyösi Lilla újságíró, filmkritikus, a filmtekercs.hu főszerkesztője. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért a Kristen Stewart főszereplésével készült Kivérző szerelem kapcsán többek között arról, hogyan lett Stewartból LMBTQ ikon.
A film már elérhető a Cinegón, itt: https://cinego.hu/filmek/kiverzo-szerelem-18A Mozinet új, morbid humorú erotikus thrillerében a visszahúzódó konditeremvezető Lou (Kristen Stewart) első látásra beleszeret Jackiebe (Katy O’Brian), a Vegasba tartó ambiciózus testépítő nőbe. A két lány szenvedélyes viszonya veszélybe kerül, amikor maguk ellen fordítják a város erőszakos kiskirályát, Lou apját (Ed Harris).
„Ez biztos, hogy egy folyamat egy színésznő számára, hogy egy adott korszakban mit engedhet meg magának, vagy mennyire távolodhat el egy stúdió által előírt nőideáltól. És Christine Stewart pedig ebben ment a legtovább a megjelenését, vagy azt a szereptípust képviselve, amit ezelőtt kevesen vállaltak fel.”
Azzal kapcsolatban, hogyan vált Kristen Stewart LMBTQ ikonná, Gyöngyösi Lilla elmondja, a coming outja óta a szerepvállalásaival folyton ráerősít a biszexuális identitására, és ezt önazonosan, következetesen teszi, nem csak a vásznon, hanem a való életben is. És ezzel a hiteles kiállással a fiatalabb generáció könnyen tud azonosulni.
„Nekem egyébként Katherine Hepburn jutott eszembe ilyen klasszikus színésznők közül. Ő is játszott egy ilyen nagyon furcsa transzszerű karaktert még a harmincas években Sylvia Scarlett című filmben, ahol férfivá kell maszkíroznia magát, hogy elrejtőzzön, és aztán idővel elkezd azonosulni ezzel a férfi szereppel.”
Kristen Stewart nem egy klasszikus nőideált képvisel kinézetét, szerepválasztásait és társadalmi kiállását tekintve sem, de Hollywood számára nem idegen dolog az aktivizmus és a queer identitás vászonra vitele sem, ilyen volt például Brigitte Bardot és Jane Fonda poltikai aktivizmusa és Katherine Hepburn egyik queer karaktere is.
„Talán még mindig kevesen tudják ezt úgy csinálni, hogy önazonosnak tűnjön, és ne provokációnak, vagy egy felvett szerepnek. És pont emiatt különleges a Kristen Stewart, mert úgy tűnik, hogy neki belülről jön minden ilyen gesztusa.”Fejezetek:00:00 Bevezetés01:16 Hogyan lesz valakiből ikon?03:33 Kristen Stewart és a klasszikus nőideálok09:23 Társadalmi szerepvállalás – Stewart mint LMBTQ ikon18:54 Meddig maradhat a csúcson Kristen Stewart?
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
- Visa fler
