Avsnitt
-
Gazsi Zoli, az Eisberg vezérigazgatója és egyben az EmberszemlÉLET című könyv írója. Ez a podcast epizód Zoli könyvére emlékeztet. Rövid történetekből áll össze és egyben adja ki az üzenetet. Van történet salátákról, a szülés utáni biztonságról, jövő vezető képzésről, érkezésről, vezetői tudatosságról és felelősségvállalásról, önismeretről, szényenről és persze fenntarthatóságról is.
Zoli saját maga is sok változáson ment keresztül. Története azt juttatja eszembe, hogy meg kell-e várnunk a tragédiát a változáshoz?
Müpa, mint mindig, most is köszönöm a tiszta hangot. -
Neked mi jut eszedbe Zebegényről? Neked is a Natura Hill?
A Natura Hill a fenntartható turizmus egyik kiemelkedő példája. Pedig Hodik Adrienn és férje csak azt szerették volna megmutatni a vendégeknek, ahogy ők élnek, ahogy ők gondolkodnak, ahogy ők étkeznek. A Natura Hill koncepcióját minden vetületében átjárja a fenntarthatóságra való törekvés. Az épület kialakításában, a hulladékkezelésben, az italválasztékban, a beszállítói partnerek kiválasztásában. Már nem csak egy 4 csillagos vendégházuk van, hanem egy Michelin ajánlásos éttermük is. Ha ez nem lett volna még elég, egy nagy kertészeti projektbe is befektettek így hamarosan a zöldség- és gyümölcsszükségletük 85%-át a saját kertjükből és a csirkéik bio tojásaiból fogják fedezni. Adrienn elmesélte, hogy a fenntarthatóság miért és hogyan van jelen a mindennapokban és hogyan lehet ezt ilyen magas fokon fenntartani.
-
Saknas det avsnitt?
-
Kövesdi Gábor, szerény, hartai srác. Motiváló erőként hat rá a család és a közösség ereje, de az a sok igazságtalanság is, amit fiatalkorában látott. A podcastban Gábor két vállalkozását mutatom be. A MyFarm a saját családi kertből nőtte ki magát, közösségi finanszírozás támogatásával. A vevők számára ma már 5 kertből szállítják házhoz a szezonális termékeket. A Brancsközösség egy közösségi finanszírozási platform, egy keretrendszerrel, kampányokkal, jó sztorikkal és jó emberekkel.
Ebben a részben ráerősítünk a közösség erejére, a közösségi finanszírozás lehetőségeire és úgy általában a közösségépítés szépségére.
Köszönöm a Müpának, hogy a közös erővel készítjük a podcastot. -
A Környezetvédelmi Innovációs Díj nyertese volt a podcast vendége. Sakkozásban közben, már gimisként gondolkodott Gergő és Andor a világ problémáin és az üzleti lehetőségeken. Megközelítésük, hogy a legnagyobb értékteremtési lehetőség most a környezetvédelmi kérdésekben van. Üzleti megoldást is egy globális problémában találtak. Saját frusztrációjuk, az alumínium dezodor palackok jelentette veszélyes hulladékok mennyisége vezetett az újrahasználható palack és refill megoldáshoz. Ráadásul propán-bután hajtógáz helyett sűrített levegővel működik.
Te hogy emlékszel, láttad őket a Cápák között?
Köszönöm a Müpa Budapestnek a felvétel lehetőségét és élményét! -
Vendéglátás, körforgásos gazdálkodás, kívül-belül lebomló, organikus tisztítószer, nem drágább, rövid ellátási lánc - egy felsorolás éttermi menü jelleggel Juhász András és az általa megálmodott és létrehozott CleanEco, Bibo és Ecolifestyle shop történetéből. Ez a beszélgetés nagyon sokrétű - szól elhivatottságról, innovációról, kitartásról, megoldásokról, változásról, változás támogatásról, árképzésről és társadalmi felelősségvállalásról. És arról, hogy milyen az amikor ki kell várni, hogy trend utolérje az innovációt.
-
Litter Annát már 15 éves kora óta foglalkoztatja a társadalmi egyenlőség, ráadásul emellett szeret rendszerekben gondolkodni. Azt is észrevette, hogy sokan segítenének a világ és a társadalom ügyein, de nehezen találják azt, hogy hol és mikor tehetnek valamit. Ezek megalapozták a Celo platform születését, amelynek missziója a fenntarthatósági ügyek összefogása a magánszemélyek, a civil szervezetek és a vállalatok számára is.
Személy szerint imádom, hogy az ügyek a fenntartható fejlődési célokhoz vannak kötve, mert még tisztábbá teszi, hogy a tettem helyi és globális kérdést is támogat egyben.
Szavazzatok ti is bizalmat a Celonak! -
Vendégem a Munch társalapítója, Wettstein Albert. A csapat tagjai mind 26 év alattiak, de a közönség már Forbes címlapot szavazott meg nekik. Hogyan jutottak el az early adapter sarki gyrosostól odáig, hogy ma már több ezer helyen lehet muncholni, határainkon innen és túl?
Ebben a podcast epizódban érintjük az ételmentés témakörét is, de inkább arról beszélgetünk hogyan jön létre és fejlődik egy olyan vállalkozás, amely a fenntarthatóság egy problematikáját orvosolja. Hogy áll össze az élelmiszergazdálkodási piramis egy kis szegmenséből egy működőképes üzleti modell a fenntarthatóság három pillérére építve?
Sok mindent érintünk, beleértve a különböző motivációkat, amely csatlakozásra bírja a résztvevőket. De betekintést kapunk a belső folyamatokba is, mint például a Fuck up and learn megközelítésbe is.
Te már muncholtál? Tehát használtad már azt a mobilalkalmazást, amellyel jó minőségű ételekhez tudsz hozzájutni jutányos áron és még ételt is mentesz?
Köszönöm a Müpának a tiszta hangot, amelyen hozzátok szólhatok. -
A 4. évad a fenntarthatóságra való átállásról szól. Elméletben beszéltünk róla az előző részben, most jöhetnek a gyakorlati megvalósítások. Vendégem Posta Donát a SMAPP LAB társalapítója és egyben vezetője. Donát még nincs 30 éves, de a vállalatával már 17 országban van jelen, nemzetközi befektetői vannak és elég komoly céljaik vannak a jövőre nézve is. Konkrétan az, hogy legjobban értsék a kártevők rajzását és az ellenük való védekezési módok lehetőségeit, globális szinten. Óriási utat tettek meg onnan, hogy egy versenyre bevittek egy problémát odáig, hogy ma már a megoldásuk világélelmezési szinten kritikus kérdéssel foglakoznak. Szerintem a történet és Donát hozzáállása igazán példaértékű.
Müpának köszönhetően tiszta hangon szólunk hozzátok. -
A negyedik évad a fenntarthatósági átállás kérdését járja körbe, olyan szereplőkkel, akik a gyakorlatban is tesznek ezért. Mielőtt azonban a konkrét cselekvés mezejére lépnénk Zlinszky János segítségével átnéztük az elméletet. Miért kell fenntarthatósági átállásról beszélni? Miért vagyunk kutyaszorítóban? Mit tudunk tenni? Miért fontos a pozitív megoldások modelljén keresztül ránézni a kérdésre? Tartsatok velem, Tomaj Zsófival! Köszönöm a Müpának, hogy tiszta hangon beszélhetek hozzátok.
-
Február második felében újra indul a Körforgásban podcast! Hangolódjatok rá a februári 2-i pódiumbeszélgetésen készült podcast felvétellel. A Zöld Egyenlítő, a Telex Kisbolygó és a Körforgásban közös közönségtalálkozója lehetőséget adott arra, hogy 4 zöld podcaster (Köves Alexandra, Gébert Judit, Nagy Réka és Tomaj Zsófi) nézők előtt mesélhessen a kezdetekről, a folytatásról, a nyomásról, a feloldozásról, felelősségről, lehetőségekről és feltöltődésről. Köszönöm kedves Körforgásban podcast hallgatók, hogy Ti is ott voltatok.
-
Mezőgazdaságról szóló évadunk ráadás epizódjában egy olyan programot ismerhettek meg, mely a talajmegújító mezőgazdaság előmozdítására törekszik: ez a LENs program (Landscape Enterprise Networks), melyet a világ legnagyobb élelmiszeripari nagyvállalata, a Nestlé Hungária Kft. támogat.
A Nestlé felelősségének érzi, hogy előmozdítsa a megújuló élelmiszer-ellátási láncok széles körű elterjesztését. Ahogy azt a sok-sok mezőgazdasággal foglalkozó epizód során mi is “megtanultuk”, a talaj egészségének javításán, a vízkörforgás helyreállításán és a biodiverzitás növelésén keresztül hatalmas potenciál rejlik az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén is! A program egy független, üzleti alapú kezdeményezés, mely összeköti a környezet megóvásában érdekelt üzleti, de akár önkormányzati, állami szereplőket, a közös érdekek mentén teremtve beruházási lehetőségeket számukra.
Milyen módszertanra épül ez a program? Miért úttörő hazánkban? Kik a partnerek? És úgy általánosságban mit tehet egy nagyvállalat a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság előmozdítása terén?
Visszatért hozzánk Kökény Attila, akivel már a jövő megoldásai epizódban is beszélgettünk és Hőgyész Annát, a Nestlé fenntarthatósági vezetőjét is kifaggattuk a részletekről!
Hallgassátok szeretettel - zoomon készült - ráadás-epizódunkat! -
Mezőgazdasággal foglalkozó évadunk során egyértelművé vált, hogy a szemléletformálás, edukáció és a generációs különbségek milyen meghatározó jelentőséggel bírnak a szektor jövőjére vonatkozóan. Ahogy a fejlett országok társadalma öregszik, úgy csökken az agrárszektor utánpótlása is, hiszen egyre kevesebb fiatal választja a gazdálkodást, mint karrier opciót.
Mi vár ránk? Ki veszi át a családi gazdaságot? Vajon a jövő generációja hajlandó lesz a mezőgazdasággal foglalkozni? Hol tart most a magyar mezőgazdaság utánpótlása, digitális agrárstratégia ide vagy oda? Mely tényezők nehezítik meg az új tudás, szemlélet, gondolkodás beáramlását és fiatal gazdálkodók térnyerését? Milyen szerepet vállalnak a nők a mezőgazdaságban?
Vendégünk Őry Barnabás biokertész és Mészáros Zoltán szociológus, biogazda, akik nemcsak a statisztikai adatok értelmezésében segítenek (mint például a 14 éves gazdaságvezetők statisztikai szerepének megfejtésében), de mesélnek biogazdálkodásra való átállásukról és arról, hogyan lehetne vonzóvá tenni a mezőgazdaságot a fiatalabb generáció számára és megtanítani bennünket újra kapcsolódni a természethez!
A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában december 19-én hallhatjátok Barnabást A podcast létrejöttéért ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!
-
Pici, édes, piros, hosszan eltartható és D-vitamin is van benne, mi az?
Ebben az epizódban rendesen belecsapunk a biotechnológiába: növénynemesítés, keresztezés, hibridek, génszerkesztés és GMO - szó lesz mindenről, ami itthon még tilos, de az USA-ban már bevett gyakorlat! Emellett nemcsak az derül ki, hogyan zajlik az EU-s jogalkotási folyamat mezőgazdasági (és génszerkesztési) kérdésekben, hanem az is, hogy emlékszel-e ki az a Gregor Mendel, miért ilyen rossz a génmódosított növények PR-ja, és vajon piros füled nő-e a GMO élelmiszerektől?
Vendégünk Pogány G. Éda, a Syngenta Fenntarthatósági vezetője, aki segít eligazodni a biotechnológiai és mezőgazdasági fogalmak tengerében. Mesél arról, milyen kísérletbe kezdtek a Plótár gazdasággal, - amelyet nekünk is szerencsénk volt meglátogatni - hogyan zajlik a termékfejlesztés a Syngentánál, mit “fogyasztanak” a gazdák, és mi az az inputanyag, amit annyiszor emlegettünk már. A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában december 12-én hallhatjátok Édát!
-
Epizódunkban a városba költözik a növénytermesztés: szó lesz balkonkertészkedésről, ökopiacokról, közösségi kertekről és a vertikális farmok adta lehetőségekről is! A nem is olyan távoli jövőben, 2050-ben ugyanis várhatóan tízből hét ember városban fog lakni. Mit tehetünk városlakóként most, hogy egyre inkább kiszolgáltatottak vagyunk a klímaváltozásnak és az alulteljesítő mezőgazdasági rendszereinknek? Hogyan biztosíthatjuk saját élelmiszer-ellátásunkat a betondzsungelben és tehetjük zöldebbé városainkat? Hallottál már a szingapúri vagy a párizsi városzöldítő kezdeményezésekről?
A nyolcadik epizód vendégei Králl Attila biológus, ökológus és Dr. Kuslits Béla orvos, szociológus, környezetgazdász, akik az AgriKulti révén a vidék és város kapcsolatának újraértelmezésén, a termelők és a fogyasztók összekapcsolásán dolgoznak. A piacozástól indulva körbejárjuk az élelmiszerlánc minden láncszemét: Mitől más egy termelői piac, mint egy átlagos piac? Hol tart a hazai termelői és fogyasztói szcéna összehangolódása? Mi az a rövid ellátási lánc? Mennyire keresik a hazai fogyasztók (vagy akár a csúcsgasztronómia képviselői) az egészséges, hazai termelők által megtermelt, fenntarthatóbb élelmiszereket?
A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában december 5-én hallhatjátok Bélát. A podcast létrejöttéért ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának
-
Környezettudatos táplálkozás címszó alatt terítékre kerül minden: flexitáriánusok, paleók, ételpazarlás, a húsfogyasztás, okos tányérok, Torgyán József “chilei cseresznyéje”, ételeink ökológiai lábnyoma, piacra járás és ételkészítési szokásaink is! Azt már látjuk, milyen erős kapcsolat van a Föld egészsége és ételeink egészsége között. Hogyan táplálkozzunk, hogy az fenntartható legyen és nekünk is jó legyen? Mi az egyén felelőssége és miért vesszük mindig ugyanazt a tizenkét dolgot?
A hetedik epizód vendége Kiss-Tóth Bernadett dietetikus, a fenntartható táplálkozás szakértője. Berni szerint hazánkban kifejezetten rossz a helyzet: nagyon sok a táplálkozásból fakadó megbetegedés és borzasztóan egészségtelen étkezési szokásaink vannak. Mit kellene és nem kellene ennünk? Tényleg jók-e napjaink felkapott divatétrendjei? Beszélgetünk arról is, hogyan kellene kinéznie egy egészséges tányérnak, mi befolyásolja egy adott élelmiszer ökológiai lábnyomát és mi várható élelmiszerfogyasztási szokásainkkal most, hogy duplájára emelkedtek az élelmiszerárak! A kókuszzsír pedig kész átverés.
A Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorában Bernit november 28-án hallhatjátok! A podcast létrejöttéért ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!
-
Mit keres egy ex-informatikus “kocafarmer” és egy ex-pénzügyes a földeken?
Kökény Attilával és Szabadka Péterrel a jövő megoldásairól beszélgetünk és közben számos roppant fontos témát járunk körbe: milyen mezőgazdasági adottságai és lehetőségei vannak hazánknak a jövőre nézve? Mit prognosztizál e két szakember a klímaváltozás tekintetében? Lehet-e gázolaj nélkül gazdálkodni és mi lesz, ha elfogy?
Tisztázunk jó pár olyan alapfogalmat, mely már a korábbi epizódok során is felmerült, mint például a talajmegújító mezőgazdaság alapelveit, a no-till fogalmát, a regeneratív mezőgazdaságot, de a mostanában oly népszerű digitalizált és precíziós mezőgazdaságot is górcső alá vesszük csakúgy, mint az állattartás létjogosultságának kérdését. Vajon jó-e egy teljesen húsmentes étkezés elterjesztése a mezőgazdaság szempontjából? Az epizódból kiderül!
A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában november 14-én hallhatjátok Kökény Attilát talajmegújítás témában nyilatkozni, Szabadka Pétert pedig a biogazdálkodásokról kérdezi majd Mihálovits gazda november 21-én. A podcast létrejöttéért ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának! -
Mezőgazdaság nélkül nincs klímaváltozás. A teljes üvegházhatású gázkibocsátás mintegy ⅓ része a földhasználatból származik - ezzel szemben azonban továbbra is abban a hitben élünk, hogy a repülés az egyik legnagyobb kibocsátó, mely csak 2%-kal járul hozzá ehhez az értékhez. Hogyan hat a klímaváltozás a mezőgazdaságra és az vissza? Ebben az epizódban nemcsak arról beszélgetünk, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a mezőgazdaság az egyre inkább szélsőséges és kiszámíthatatlan időjárás hatására, hanem arról is szó esik, hogy hol tart az ezzel kapcsolatos szemléletváltás, mit gondolnak a gazdák, és szabályozói oldalról milyen ösztönzők születnek egy környezetbarátabb gazdálkodás megteremtésére és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.
Vendégünk Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője, akivel egy kicsit el is kalandozunk, hiszen borzasztóan érdekes dolgokat mesél a vadvilág védelmével kapcsolatos tapasztalatairól ― tudtátok, hogy a panda egy zászlóshajó faj? A beszélgetés során viszont egyetértünk abban, hogy mennyire függünk a vidék élelmiszertermelő képességétől és a nem túl ésszerűen működő élelmiszerellátó rendszereinktől, és végül abban is, hogy rendszerszintű változást csakis a szemléletváltás hozhat.
A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában november 7-én hallhatjátok Dedák Dalmát. A podcast létrejöttéért pedig ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!
-
Giliszták, sár vagy egy marék föld? Neked mi jut eszedbe a talajról? Nagy valószínűséggel nem egy élettől hemzsegő, létezésünket is fenntartó komplex rendszer…
Ebben az epizódban megvizsgáljuk, miért van ekkora jelentősége a talajnak, hogyan kötődik hozzá minden szinten a jólétünk és mi történik, ha ‘kirántjuk a lábunk alól’, ugyanis ez is hamarosan bekövetkezhet! Napjaink mezőgazdasági gyakorlatai nagymértékben befolyásolják azt is, hogy mennyi ideig lesz még egyáltalán termés: az ENSZ becslései szerint ugyanis már csak 40-50 évig számíthatunk a mostanihoz hasonló terméshozamra, azután súlyos élelmiszerhiány várható, mely éhezést, népvándorlást, háborúkat hoz majd magával.
A remény (és a talaj) persze továbbra is a lábunk alatt van: vendégünk Pecze Rozália növényorvos, aki mindamellett hogy elmeséli, mit csinál egy növényorvos, a dióskáli gazdaság tapasztalatain és kutatásain keresztül ismerteti a talajkímélő művelés előnyeit. De szó lesz mikroorganizmusokról, gilisztákról, gombákról és a talaj szervesanyag tartalmának köszönhető kiváló szénmegtartó képességéről, melynek hála továbbra is reménykedhetünk - amennyiben időben cselekszünk! Termőföldjeink helyreállítása ugyanis hozzájárulhat a klímaváltozás megfékezéséhez és az ökoszisztéma helyreállításához is.
Pecze Rozália médiapartnerünk, a Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában is hallható lesz október 24-én délelőtt, a podcast létrejöttéért pedig ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!
-
“A mezőgazdaság azért van, hogy együnk.” - harmadik epizódunkban ehhez az alapvetéshez térünk vissza. De mit is eszünk, milyen minőséget és mennyiséget, és mit jelent mindezt előállítani és eljuttatni az asztalunkra? Sokan a mai napig nem vagyunk tisztában ezzel. Az már az előző epizódokból is kiderült, hogy a ma ismert mezőgazdasági gyakorlatok nem fenntarthatóak, 2050-re pedig két milliárd emberrel többet kell etetnünk a bolygón úgy, hogy közben a talaj termőképessége egyre csökken!
Vendégünk Szöllősi Réka, élelmiszerpolitikai elemző, az élelmiszer-kereskedelem nemzetközi szabályozási hátterének szakembere. Réka rendszerszinten foglalkozik az élelmiszer-ellátás kérdésével és évek óta testközelből figyeli az élelmiszer-előállítás fenntarthatóbbá tétele körül zajló vitákat.
Mit jelent az élelmezés szempontjából a fenntarthatóság? Mely résztvevők vannak a legnagyobb befolyással globális élelmiszer-rendszereink fenntarthatóbbá tételére? És vajon miért ekkora tabu még a mai napig is az élelmiszerről beszélgetni, milyen kulturális-társadalmi előítéletek kapcsolódnak hozzá? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a harmadik epizódból!
Médiapartnerünknek, a Jazzy Rádiónak köszönhetően Szöllősi Rékát a Millásreggeli október 17-i adásában is hallhatjátok, a podcast létrejöttéért pedig ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!
-
A harmadik évad második epizódjában Gyulai Iván ökológussal beszélgetünk a fenntartható mezőgazdaságról, aki a környezetvédelem és a fenntarthatóság területén kidolgozott alternatív javaslatairól, gondolatairól ismert. Gyönyörű birtokán sétálgatva - ahol a diófa árnyéka alatt még a 40°C is elviselhető - alternatív mezőgazdasági megoldásokat ismerhetünk meg; megtudjuk, mi az a mulcsozás és a “no till”, miért kontraproduktív a szárzúzás és miért tartja az emberiség öngyilkossági kísérletének a biomasszából előállított biogázt. Az epizód második részében, a kertben sétálva pedig szóba kerülnek alapvető biológiai és ökológiai folyamatok: a növény- és élővilág közötti szimbiózis, a kártevők/ jótevők szerepe, illetve az is, mit hogyan kellene csinálnunk ahhoz, hogy létezésünk és élelmezésünk fenntartható legyen. Még a tetükre is másképpen nézünk ezután. A vele való diskurzus nemcsak a talajról és növényzetről vagy a fenntartható mezőgazdaságról szól, hanem az ember e világban betöltött szerepéről is: saját létezésünkről és boldogulásunkról is alapvető igazságokat tárunk fel.
Médiapartnerünknek, a Jazzy Rádiónak köszönhetően Gyulai Ivánt a Millásreggeli október 10-i adásában is hallhatjátok. A podcast létrejöttéért pedig ezúton is köszönet a Syngentának, az évad támogatójának!
- Visa fler
