Avsnitt

  • A 16. zsoltĂĄr PĂ©ter apostol pĂŒnsködi beszĂ©dĂ©ben jelenik meg, mint a keresztĂ©ny SzentĂ­rĂĄs-magyarĂĄzat pĂ©ldĂĄja. Olvassuk el ennek a kontextusĂĄt, nĂ©zzĂŒk meg a zsoltĂĄr Ă­vĂ©t, s vigyĂŒk haza az ĂĄldĂĄsokat, amelyeket ez a zsoltĂĄr kĂ­nĂĄl szĂĄmunkra. Bizalom, Ă©letöröm.

    MielƑtt LĂĄzĂĄrt feltĂĄmasztja: AtyĂĄm, hĂĄlĂĄt adok neked, hogy meghallgattĂĄl. 42Tudom, hogy mindig meghallgatsz. Csak a köröttem ĂĄllĂł nĂ©p miatt mondtam, hogy higgyĂ©k: te kĂŒldtĂ©l engem.”

    Ravasi: „Az egĂ©sz ember lĂ©tĂ©t – minden szenvedĂ©lyĂ©t, az embersĂ©gĂ©t, Ă©rzĂ©keit Ă©s Ă©rzelmeit, valamint a testĂ©t – ĂĄthatja egy folyam, ami az Ă©let Ă©s az öröm folyama.”

  • Ebben az epizĂłdban a Jn 4 alapjĂĄn szeretnĂ©k beszĂ©lni arrĂłl, hogy mit jelent dicsƑíteni az Istent. Istent LĂ©lekben Ă©s igazsĂĄgban kell imĂĄdni. Mit Ă©r az ember, ha Ă©nekeivel magasztalja az Istent, de szĂ­vĂ©vel Ă©s Ă©letĂ©vel kicsĂșszik a dicsƑítƑ Ă©letbƑl? Isten a teljes kĂ©pet "dicsƑítƑvĂ©" szeretnĂ© formĂĄlni.

  • Saknas det avsnitt?

    Klicka här för att uppdatera flödet manuellt.

  • A HDK imamodell gyakorlati mƱhelye, ahol az Istenre figyelĂ©s mellett gyakorlati instrukciĂłkat is kap a hallgatĂł az imĂĄdsĂĄgba valĂł belehelyezkedĂ©sre. Az imamodellhez nem szĂŒksĂ©ges feltĂ©tlen dicsƑítƑ hangszer, Ă©nekhang vagy szĂ­vbĂ©li hĂĄlaadĂĄs is megfelel. A hangsĂșlyos az Isten jelenlĂ©tĂ©be helyezkedĂ©s Ă©s a SzentlĂ©lek vezetĂ©sĂ©re valĂł figyelem. A kĂ©sƑbbiekben csendes vezetett imĂĄval is lesz egy mƱhely.

    Dalok: Ó, a szĂ­vem kincset talĂĄlt, Minden Ășj nap veled kezdƑdik el, Ó LĂ©lek jöjj

    Igevers: Mt 13

  • ZsoltĂĄrok 100,4 szerint minden kapun, ami az imĂĄdsĂĄghoz vezet, hĂĄlaadĂĄssal kell bemenni. HĂĄlĂĄt adni azonban nem tudunk erƑvel, csak Isten SzentlelkĂ©nek segĂ­tsĂ©gĂ©vel. A mai epizĂłdban feltesszĂŒk a kĂ©rdĂ©seket: Kinek fontos a hĂĄlaadĂĄs? Meddig kell hĂĄlĂĄt adni? Milyenek a hĂĄla fajtĂĄi? Melyek a hĂĄla gyĂŒmölcsei? Tarts velĂŒnk! KovĂĄcs Zoli atya

  • A HDK imamodell a hĂĄlaadĂĄs, dicsƑítĂ©s Ă©s közbenjĂĄrĂĄs hĂĄrom pontjĂĄbĂłl Ă©pĂŒl fel. Egy szabad, SzentlĂ©lekre nyitott, gyĂŒmölcsözƑ imamĂłd, amely ĂĄltal teljes IGEN-t lehet mondani Isten szeretetĂ©re Ă©s tervĂ©re. Ez az imamodell segĂ­t bennĂŒnket egy olyan Ășton, amely növekedĂ©shez vezet az Isten Ă©s emberek irĂĄnti szeretetben.

    IGERÉSZEK

    HĂĄlaadĂĄs

    LĂ©pjetek be kapuin hĂĄlaĂ©nekekkel, elƑudvarĂĄba dicsƑítƑ Ă©nekkel! Adjatok hĂĄlĂĄt Ă©s ĂĄldjĂĄtok nevĂ©t, 5mert jĂł az Úr, irgalma örökkĂ© megmarad, Ă©s hƱsĂ©ge nemzedĂ©krƑl nemzedĂ©kre. Zsolt 100

    DĂĄniel tudta, hogy kibocsĂĄtottĂĄk a rendeletet. MĂ©gis bement a hĂĄzĂĄba, Ă©s felsƑ termĂ©nek JeruzsĂĄlem felĂ© nyĂ­lĂł ablakĂĄnĂĄl naponta hĂĄromszor tĂ©rdre borult. ImĂĄdkozott Ă©s magasztalta IstenĂ©t, ahogyan azelƑtt is tette. DĂĄn 6

    DicsƑítĂ©s

    De elĂ©rkezik az Ăłra, s mĂĄr itt is van, amikor igazi imĂĄdĂłi lĂ©lekben Ă©s igazsĂĄgban imĂĄdjĂĄk az AtyĂĄt. Mert az Atya ilyen imĂĄdĂłkat akar. Az Isten lĂ©lek, ezĂ©rt akik imĂĄdjĂĄk, azoknak lĂ©lekben Ă©s igazsĂĄgban kell imĂĄdniuk.” Jn 4

    Közbenjårås

    Ti azĂ©rt Ă­gy imĂĄdkozzatok: Mi AtyĂĄnk, ki vagy a mennyekben, szenteltessĂ©k meg a te neved; JƑjjön el a te orszĂĄgod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, Ășgy a földön is. A mi mindennapi kenyerĂŒnket add meg nĂ©kĂŒnk ma. És bocsĂĄsd meg a mi vĂ©tkeinket, mikĂ©pen mi is megbocsĂĄtunk azoknak, a kik ellenĂŒnk vĂ©tkeztek; És ne vĂ­gy minket kĂ­sĂ©rtetbe, de szabadĂ­ts meg minket a gonosztĂłl. Mert tiĂ©d az orszĂĄg Ă©s a hatalom Ă©s a dicsƑsĂ©g mind örökkĂ©. Ámen! Mt 6

    https://unsplash.com/photos/YBR-AWm1HQ4?utm_source=unsplash&utm_medium=referral&utm_content=creditShareLink

  • A mai epizĂłdban az ƑszintesĂ©g fontossĂĄgĂĄrĂłl beszĂ©lek, hogy fel tudjuk ismerni legmĂ©lyebb vĂĄgyainkat Ă©s Ă©lƑ kapcsolatot ĂĄpoljunk az Istennel. A keresztĂ©ny egyhĂĄzak akkor jutnak vĂĄlsĂĄgba, ha visszatĂ©rnek a kifejezĂ©s nĂ©lkĂŒli imĂĄhoz, amely nincs kapcsolatba szĂ­vĂŒnk legmĂ©lyebb vĂĄgyaival! BĂĄrhol is tartasz, Isten arra hĂ­v, hogy lĂ©gy vele Ƒszinte!

    Kevésbé van elveszve az, akit szenvedélyei mozgatnak, mint aki elveszíti szenvedélyeit. - Szt. Ágoston

    Minden gondotokkal forduljatok hozzĂĄ, mert neki gondja van rĂĄtok. 1Pt 5,7

    Ne aggĂłdjatok semmi miatt, hanem minden imĂĄdsĂĄgotokban Ă©s könyörgĂ©setekben terjesszĂ©tek kĂ©rĂ©seteket az Úr elĂ©, hĂĄlaadĂĄstokkal egyĂŒtt. 7Akkor Isten bĂ©kĂ©je, amely minden Ă©rtelmet meghalad, megƑrzi szĂ­veteket Ă©s Ă©rtelmeteket Krisztus JĂ©zusban. Fil 4,6-7

  • KovĂĄcs ZoltĂĄn atya 5 pontban foglalja össze sajĂĄt imatapasztalatait, amelyet az Ă©vek sorĂĄn megfigyelt. Milyen beĂĄllĂ­tottsĂĄg szĂŒksĂ©ges, hogy imĂĄnkban az Ă©lƑ Istennel talĂĄlkozzunk.

    0. Hinni kell, hogy van Ă©s jutalmaz

    1. Ɛszinteség - Álarcmentesség

    2. Isten cselekvése fontosabb

    3. Az idƑnk megtervezĂ©se

    4. Nyomni kell, amĂ­g valami nem vĂĄltozik - PUSH - KitartĂĄs

    5. BelsƑ figyelem

    Hit nĂ©lkĂŒl pedig senki sem lehet kedves Isten elƑtt, mert aki az Istenhez jĂĄrul, annak hinnie kell, hogy Ƒ van, Ă©s megjutalmazza azokat, akik Ƒt keresik. Zsid 11,6

    Én vagyok a szƑlƑtƑ, ti a szƑlƑvesszƑk: aki Ă©nbennem marad, Ă©s Ă©n Ƒbenne, az terem sok gyĂŒmölcsöt, mert nĂ©lkĂŒlem semmit sem tudtok cselekedni. Jn 15,5

    „Gondoljuk el lelkĂŒnket Ășgy, mint egy egyetlen gyĂ©mĂĄntbĂłl vagy igen tiszta kristĂĄlybĂłl kĂ©szĂŒlt vĂĄrkastĂ©lyt, amelyben sok szoba van
 Mert ha jĂłl meggondoljuk, nem mĂĄs az igaz lelke, mint egy paradicsom, amelyben Ɛ – mint mondja – gyönyörƱsĂ©gĂ©t talĂĄlja. De hogy milyen sokat birtokolhat ez a lĂ©lek, s ki van ennek a lĂ©leknek a bensejĂ©ben, vagy milyen nagy Ă©rtĂ©ke van a lĂ©leknek, abba csak ritkĂĄn gondolunk bele (
). - Avilai Szt. TerĂ©z

    „Ha elgondolkozol arrĂłl, amit neked a lelked legmĂ©lyĂ©n mondok, ebbƑl sokkal több hasznot nyersz, mint ha sok könyvet olvasnĂĄl. Ó, ha a lelkek hallgatnĂĄnak arra, amit szĂ­vĂŒk mĂ©lyĂ©n mondok nekik, rövid idƑn belĂŒl a szentsĂ©g magaslataira emelkednĂ©nek.” - Fausztina nƑvĂ©r naplĂłja JĂ©zus szavai

    Avilai Szt. TerĂ©z - A belsƑ vĂĄrkastĂ©ly

    http://www.ppek.hu/konyvek/Avilai_Szent_Terez_A_belso_varkastely_1.pdf

  • Mindig van tovĂĄbb? Az Ășjonnan szerzett tapasztalatokat megoszthatjuk mĂĄsokkal. A KivonulĂĄs program lelkisĂ©gĂ©t nĂ©pszerƱsĂ­thetjĂŒk Ă©s Isten orszĂĄgĂĄnak Ă©pĂ­tĂ©sĂ©t fĂ©rfikĂ©nt kĂŒlönösen elƑ tudjuk mozdĂ­tani.

  • A KivonulĂĄs program vĂ©gĂ©hez Ă©rve az Ășj Ă©let szabadsĂĄgĂĄban jĂĄrunk tovĂĄbb. Ne engedjĂŒk, hogy Ășj Ă©letĂŒnkbe visszatĂ©rjenek kĂĄros szokĂĄsaink. Óvatosan, de nagy hĂĄlĂĄval a szĂ­vĂŒnkben folytassuk tovĂĄbbi utunkat, hogy Isten orszĂĄgĂĄnak mĂ©ltĂł munkatĂĄrsai legyĂŒnk.

    2Tim 4,7-8

    A jĂł harcot megharcoltam, a pĂĄlyĂĄt vĂ©gigfutottam, hitemet megtartottam. KĂ©szen vĂĄr az igazsĂĄg gyƑzelmi koszorĂșja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazsĂĄgos bĂ­rĂł, de nemcsak nekem, hanem mindenkinek, aki örömmel vĂĄrja eljövetelĂ©t.

    (Alleluja!) DicsĂ©rjĂ©tek az Urat a mennybƑl, dicsĂ©rjĂ©tek a magassĂĄgban! DicsĂ©rjĂ©tek, angyalai mind, dicsĂ©rjĂ©tek, Ă©gi seregek! DicsĂ©rjĂ©tek, nap Ă©s hold, dicsĂ©rjĂ©tek, fĂ©nylƑ csillagok! DicsĂ©rjĂ©tek, egeknek egei, dicsĂ©rjĂ©tek, minden vizek az Ă©g felett! DicsĂ©rjĂ©k az Úr nevĂ©t, mert az Ƒ parancsĂĄra lettek! OdaĂĄllĂ­totta Ƒket minden idƑkre, törvĂ©nyt szabott nekik, amely el nem Ă©vĂŒl. DicsĂ©rjĂ©tek az Urat a földrƑl, tengeri szörnyek Ă©s tenger mĂ©lysĂ©gei! TƱz Ă©s jĂ©gesƑ, felhƑ Ă©s hĂł, dĂŒbörgƑ viharok, melyek akaratĂĄt teljesĂ­titek. Mind ti hegyek Ă©s halmok, gyĂŒmölcsfĂĄk Ă©s mind ti cĂ©drusok. Mind ti erdei Ă©s mezei ĂĄllatok, mĂĄszĂł fĂ©rgek Ă©s szĂĄrnyas madarak. Föld kirĂĄlyai Ă©s mind ti nemzetek, fejedelmei Ă©s bĂ­rĂĄi a földnek. Mind ti ifjak Ă©s leĂĄnyok, öregek Ă©s gyermekek. MindnyĂĄjan dicsĂ©rjĂ©tek az Úr nevĂ©t, mert egyedĂŒl az Ƒ neve magasztos! FönsĂ©ge felĂŒlmĂșlja az eget Ă©s a földet, fölemelte nĂ©pe fejĂ©t. DicsƑsĂ©gĂ©re vĂĄlik mindenkinek, aki hƱsĂ©ges hozzĂĄ. Izrael fiainak, a nĂ©pnek, amely közel van hozzĂĄ.

  • Szent PĂĄl Ăłv a kereszt ellensĂ©geitƑl. Mi az KivonulĂĄs programunkban a kereszt barĂĄtjai szerettĂŒnk volna lenni Ă©s meg is tapasztaltuk azt az erƑt, amely JĂ©zus oldalĂĄbĂłl rĂĄnk ĂĄrad, amelyet testĂŒnkben Ă©s lelki Ă©letĂŒnkben kezdtĂŒnk tapasztalni. Isten erƑt ad Ă©s felemel a kereszt ĂĄltal. Életet ajĂĄndĂ©koz. Ennek az Ă©letnek folyamĂĄt soha el ne hagyjuk!

    Fil 3,17-4,1

    TestvĂ©rek, kövessĂ©tek a pĂ©ldĂĄmat mindnyĂĄjan! NĂ©zzĂ©tek azokat, akik Ășgy Ă©lnek, ahogy pĂ©ldĂĄmon lĂĄtjĂĄtok. Hiszen – mint mĂĄr többször mondtam, most meg könnyek közt mondom – sokan Ășgy Ă©lnek, mint Krisztus keresztjĂ©nek ellensĂ©gei. VĂ©gĂŒk a pusztulĂĄs, istenĂŒk a hasuk, azzal dicsekszenek, ami gyalĂĄzatukra vĂĄlik, s eszĂŒket földi dolgokon jĂĄratjĂĄk. A mi hazĂĄnk azonban a mennyben van. Onnan vĂĄrjuk az ÜdvözĂ­tƑt is, Urunkat, JĂ©zus Krisztust. Ɛ azzal az erƑvel, amellyel mindent hatalma alĂĄ vethet, ĂĄtalakĂ­tja gyarlĂł testĂŒnket, Ă©s hasonlĂłvĂĄ teszi megdicsĆ‘ĂŒlt testĂ©hez. EzĂ©rt szeretett testvĂ©reim, akik utĂĄn vĂĄgyĂłdom, örömöm Ă©s koronĂĄm: Ă­gy ĂĄlljatok helyt az Úrban, szeretteim!

  • JĂ©zus szeretete hĂ­vott bennĂŒnket egysĂ©gre. Ɛ alkotott közössĂ©ggĂ©, hogy közössĂ©gi szeretetben Ă©ljĂŒk meg hĂ©tköznapjainkat. Ɛ megmosta a tanĂ­tvĂĄnyai lĂĄbĂĄt, Ă©s mesterkĂ©nt kĂ©ri, hogy mi is megmossuk testvĂ©reink lĂĄbĂĄt. ImĂĄdkozzunk, hogy be tudjuk fogadni az Ɛ hatalmas szeretetĂ©t, hogy közĂŒnk legyen hozzĂĄ, Ă©s ezt tovĂĄbb tudjuk adni mĂĄsoknak.

    Rom 10,8-13

    Hanem hogyan mondja? Közel van hozzĂĄd a tanĂ­tĂĄs, ajkadon Ă©s szĂ­vedben, tudniillik a hit tanĂ­tĂĄsa, amit hirdetĂŒnk. Ha tehĂĄt szĂĄddal vallod, hogy JĂ©zus az Úr, Ă©s szĂ­vedben hiszed, hogy Isten feltĂĄmasztotta a halĂĄlbĂłl, ĂŒdvözĂŒlsz. A szĂ­vbeli hit ugyanis megigazulĂĄsra, a szĂĄjjal valĂł megvallĂĄs pedig ĂŒdvössĂ©gre szolgĂĄl. Az ÍrĂĄs ugyanis azt mondja: Senki nem vall szĂ©gyent, aki benne hisz. Nincs kĂŒlönbsĂ©g zsidĂł meg pogĂĄny között, mert mindnyĂĄjunknak egy az Ura, aki bƑkezƱ mindazokhoz, akik segĂ­tsĂ©gĂŒl hĂ­vjĂĄk. Mindenki, aki segĂ­tsĂ©gĂŒl hĂ­vja az Úr nevĂ©t, ĂŒdvözĂŒl.

  • Isten nem hagy magunkra. LelkiismeretĂŒnkön ĂĄt hĂ­v Ășjra Ă©s Ășjra, hogy hozzĂĄ lĂ©pjĂŒnk közelebb. Sokszor Ă©s sokfĂ©le mĂłdon szĂłlt hozzĂĄnk a 90 nap sorĂĄn, sƑt a BibliĂĄban is megelevenedik, ahogy a lelkiismeretĂ©t meg szeretnĂ© szĂłlĂ­tani a gonosztevƑknek. Isten nem mond le rĂłlunk.

    1Kor 10,1-6 Ă©s 12

    Nem szeretnĂ©m, ha elkerĂŒlnĂ© figyelmeteket, testvĂ©rek, hogy atyĂĄink mind ott voltak a felhƑ alatt, mind ĂĄtkeltek a tengeren, s mind megkeresztelkedtek MĂłzesre, a felhƑben Ă©s a tengerben. MindnyĂĄjan ugyanazt a lelki Ă©telt ettĂ©k, ugyanazt a lelki italt ittĂĄk. Ittak ugyanis a lelki sziklĂĄbĂłl, amely kĂ­sĂ©rte Ƒket, s a szikla Krisztus volt. De legtöbbjĂŒkben nem telt kedve az Istennek, ezĂ©rt odavesztek a pusztĂĄban. Ez mind intƑ pĂ©lda lett szĂĄmunkra, hogy ne kĂ­vĂĄnjuk a rosszat, mint ahogy Ƒk megkĂ­vĂĄntĂĄk. Aki azt hiszi, hogy ĂĄll, ĂŒgyeljen, nehogy elessĂ©k.

  • Isten velĂŒnk volt a KivonulĂĄs könyve olvasĂĄsa sorĂĄn. Sokban tanĂ­tott bennĂŒnket hasonlĂł mĂłdokon, mint ahogy a vĂĄlasztott nĂ©pet. Most ezen a hĂ©ten az a kĂ©rdĂ©s, hogy mi kitartunk-e az Ɛ ereje mellett. Vagy megtagadjuk-e Ɛt, ahogy PĂ©ter?

    Kiv 40

    Az Úr Ă­gy szĂłlt MĂłzeshez: „Az elsƑ hĂłnap elsƑ napjĂĄn ĂĄllĂ­tsd fel a talĂĄlkozĂĄs sĂĄtorĂĄnak hajlĂ©kĂĄt, helyezd bele a bizonysĂĄg lĂĄdĂĄjĂĄt Ă©s akaszd a fĂŒggönyt a lĂĄda elĂ©. Vidd be az asztalt, Ă©s helyezd rĂĄ a kitett kenyereket. Vidd be a mĂ©cstartĂłt, Ă©s tedd rĂĄ a mĂ©cseseket. Az arany illatoltĂĄrt ĂĄllĂ­tsd a bizonysĂĄg lĂĄdĂĄja elĂ©, Ă©s akaszd a fĂŒggönyt a hajlĂ©k bejĂĄratĂĄra. ÁllĂ­tsd az Ă©gƑáldozat oltĂĄrĂĄt a talĂĄlkozĂĄs sĂĄtorĂĄnak bejĂĄrata elĂ©, a medencĂ©t pedig a talĂĄlkozĂĄs sĂĄtra Ă©s az oltĂĄr közĂ©, Ă©s önts bele vizet. Jelöld ki körĂŒl az elƑudvart, Ă©s akaszd fel a fĂŒggönyt az elƑudvar kapujĂĄra. AzutĂĄn vedd a kenetet Ă©s szenteld fel a hajlĂ©kot mindennel, ami benne van. Szenteld fel minden felszerelĂ©sĂ©vel egyĂŒtt, hogy szent legyen. Kend fel az Ă©gƑáldozat oltĂĄrĂĄt Ă©s minden felszerelĂ©sĂ©t. Szenteld fel az oltĂĄrt, hogy nagyon szent legyen. Kend fel Ă©s szenteld fel a medencĂ©t Ă©s az ĂĄllvĂĄnyĂĄt. AzutĂĄn vezesd Áront Ă©s fiait a talĂĄlkozĂĄs sĂĄtorĂĄnak bejĂĄratĂĄhoz, hogy mossĂĄk le magukat vĂ­zzel. Add rĂĄ Áronra a szent ruhĂĄkat, kend fel Ă©s szenteld fel, hogy mint pap szolgĂĄljon nekem. AztĂĄn hĂ­vd a fiait, add rĂĄjuk ruhĂĄikat Ă©s kend fel Ƒket, ahogy atyjukat felkented, hogy mint papok szolgĂĄljanak nekem. Ez a felkenĂ©s adja nekik a papi tisztsĂ©get minden idƑre, nemzedĂ©krƑl nemzedĂ©kre.”

    Az isteni rendelkezés végrehajtåsa.

    MĂłzes Ășgy jĂĄrt el, ahogy az Úr megparancsolta neki, mindenben azt követte. A mĂĄsodik Ă©v elsƑ hĂłnapjĂĄban, a hĂłnap elsƑ napjĂĄn ĂĄllĂ­tottĂĄk fel a hajlĂ©kot. MĂłzes maga ĂĄllĂ­totta fel a hajlĂ©kot. Elhelyezte a talapzatokat, azokra ĂĄllĂ­totta a deszkĂĄkat, összeillesztette az eresztĂ©keket Ă©s felĂĄllĂ­totta az oszlopokat. AzutĂĄn a hajlĂ©kra rĂĄterĂ­tette a vĂĄsznat, arra rĂĄhelyezte a sĂĄtor felsƑ takarĂłjĂĄt, ahogy az Úr MĂłzesnek megparancsolta. AzutĂĄn vette a bizonysĂĄgot, beletette a lĂĄdĂĄba, beledugta a lĂĄdĂĄba a rudakat, Ă©s a lĂĄdĂĄra rĂĄhelyezte a kiengesztelƑdĂ©s tĂĄblĂĄjĂĄt. AzutĂĄn bevitte a lĂĄdĂĄt a hajlĂ©kba, felakasztotta a belsƑ fĂŒggönyt, hogy takarja el a bizonysĂĄg lĂĄdĂĄjĂĄt, ahogy az Úr MĂłzesnek megparancsolta. Az asztalt a talĂĄlkozĂĄs sĂĄtorĂĄnak Ă©szaki oldalĂĄra ĂĄllĂ­totta, a fĂŒggönyön kĂ­vĂŒl, s rĂĄhelyezte a kitett kenyereket az Úr elĂ©, ahogy az Úr MĂłzesnek megparancsolta. Bevitte a mĂ©cstartĂłt a talĂĄlkozĂĄs sĂĄtrĂĄba, a hajlĂ©k dĂ©li oldalĂĄba, az asztallal szembe, s rĂĄtette a mĂ©cseket az Úr elƑtt, ahogy az Úr MĂłzesnek megparancsolta. Betette az aranyoltĂĄrt a talĂĄlkozĂĄs sĂĄtorĂĄba, a fĂŒggöny elĂ©, s meggyĂșjtotta rajta az illatĂĄldozatot, ahogy az Úr MĂłzesnek megparancsolta. VĂ©gĂŒl a hajlĂ©k bejĂĄratĂĄra akasztotta a fĂŒggönyt. Az Ă©gƑáldozat oltĂĄrĂĄt a talĂĄlkozĂĄs sĂĄtorĂĄnak bejĂĄrata elƑtt ĂĄllĂ­totta fel, s bemutatott rajta Ă©gƑ­ Ă©s Ă©telĂĄldozatot, ahogy az Úr MĂłzesnek megparancsolta. A medencĂ©t a talĂĄlkozĂĄs sĂĄtora Ă©s az oltĂĄr közĂ© helyezte Ă©s vizet öntött bele mosakodĂĄsra. Áron Ă©s fiai abban mostĂĄk meg kezĂŒket Ă©s lĂĄbukat. ValahĂĄnyszor bementek a talĂĄlkozĂĄs sĂĄtorĂĄba vagy az oltĂĄrhoz lĂ©ptek, elƑbb megmosakodtak, ahogy az Úr MĂłzesnek megparancsolta. ElkĂ©szĂ­tette az elƑudvart a hajlĂ©k Ă©s az oltĂĄr körĂŒl Ă©s felfĂŒggesztette a fĂŒggönyt az elƑudvar bejĂĄratĂĄra. Így fejezte be MĂłzes a munkĂĄt.

    Az Úr birtokba veszi a szentĂ©lyt.

    Akkor felhƑ borĂ­totta be a talĂĄlkozĂĄs sĂĄtorĂĄt Ă©s az Úr dicsƑsĂ©ge betöltötte a hajlĂ©kot. MĂłzes nem lĂ©phetett be a talĂĄlkozĂĄs sĂĄtorĂĄba, mivel a felhƑ behatolt oda Ă©s az Úr dicsƑsĂ©ge betöltötte a hajlĂ©kot.

    A felhƑ vezeti Izrael fiait.

    Amikor aztĂĄn a felhƑ a hajlĂ©krĂłl felemelkedett, Izrael fiai tovĂĄbb indultak vĂĄndorlĂĄsukon. Ha nem emelkedett föl, akkor nem indultak el addig a napig, amĂ­g fel nem emelkedett. Az Úr felhƑje napközben a hajlĂ©k fölött lebegett, Ă©jjel azonban tƱz volt benne egĂ©sz Izrael szeme lĂĄttĂĄra, egĂ©sz vĂĄndorlĂĄsuk idejĂ©n.

  • A KivonulĂĄs program utolsĂł hetĂ©ben öltsĂŒk magunkra Krisztust. FigyeljĂŒnk az Ɛ kĂŒzdelmeire Ă©s ötvözzĂŒk a mi kĂŒzdelmĂŒnket Ă©s imĂĄdsĂĄgunkat az övĂ©ivel. Mindezek alatt ne feledjĂŒk, hogy Ɛ az, aki elƑbb szeretett bennĂŒnket. TöltƑdjĂŒnk nĂĄla, hogy szabadulĂĄst nyerjĂŒnk!

    Kiv 39,22-31

    A felsƑ köntös.

    MegcsinĂĄltĂĄk a felsƑ köntöst az efodhoz kĂ©k bĂ­borbĂłl, mƱszövĂ©ssel. A köntös közepĂ©n levƑ nyĂ­lĂĄs olyan volt, mint a pĂĄncĂ©ling nyĂ­lĂĄsa. A nyakkivĂĄgĂĄs körĂŒl szegĂ©lyt varrtak, hogy be ne szakadjon. A köntös alsĂł szegĂ©lyĂ©re kĂ©k Ă©s vörös bĂ­borbĂłl, karmazsinbĂłl Ă©s sodrott szĂĄlĂș lenvĂĄszonbĂłl grĂĄnĂĄtalmĂĄkat hĂ­meztek. AzutĂĄn csinĂĄltak tiszta aranycsengettyƱket, körös-körĂŒl a grĂĄnĂĄtalmĂĄk közĂ© illesztettĂ©k a köntös szegĂ©lyĂ©re, Ășgy, hogy a köntös szegĂ©lyĂ©n körös-körĂŒl egy grĂĄnĂĄtalma Ă©s egy csengettyƱ vĂĄltakozott. Így kellett a szolgĂĄlathoz felöltöznie, ahogy az Úr MĂłzesnek elƑírta.

    A papok ruhĂĄi.

    EzutĂĄn megcsinĂĄltĂĄk a köntösöket finom lenvĂĄszonbĂłl Áron Ă©s fiai szĂĄmĂĄra, tovĂĄbbĂĄ a fejkendƑt finom lenbƑl, a papi sapkĂĄkat finom lenbƑl, a nadrĂĄgot finom lenvĂĄszonbĂłl, Ă©s az övet kĂ©k Ă©s vörös bĂ­borbĂłl Ă©s karmazsinbĂłl; mƱvĂ©szi hĂ­mzĂ©ssel, ahogy az Úr MĂłzesnek megparancsolta.

    A diadém.

    A homlokdĂ­szt, a szent diadĂ©mot tiszta aranybĂłl csinĂĄltĂĄk Ă©s pecsĂ©tĂ­rĂĄssal belevĂ©stĂ©k: az Úr fölszenteltje. KĂ©k bĂ­borzsineget erƑsĂ­tettek rĂĄ, s azzal kötöttĂ©k a fejkendƑre, ahogy az Úr parancsolta.

  • Isten szempontjĂĄbĂłl a hitben jĂĄrĂĄs tesz bennĂŒnket tehetƑssĂ©. A mi AtyĂĄnk gazdag Ă©s megadja mindazt, amire szĂŒksĂ©gĂŒnk van. A gazdagot azonban az veszĂ©lyezteti a sok lehetƑsĂ©g, a sok vagyon, mert leköti a figyelmĂ©t. LegyĂŒnk tehetƑsek a hitben Ă©s bĂ­zzunk a mennyei GondviselĂ©sben, ahogy tette JĂ©zus Ă©s Pio atya is.

    Kiv 38,21-39,21

    A fémek értéke.

    A hajlĂ©khoz, a bizonysĂĄg hajlĂ©kĂĄhoz felhasznĂĄlt fĂ©mek Ă©rtĂ©ke a következƑ. Ezeket MĂłzes parancsĂĄra a levitĂĄk dolgoztĂĄk fel, ItamĂĄrnak, Áron fiĂĄnak, a papnak vezetĂ©sĂ©vel. A JĂșda törzsĂ©bƑl valĂł Becaleel, Uri fia, Hur unokĂĄja, mindent elkĂ©szĂ­tett, amit az Úr MĂłzes ĂĄltal parancsolt. Vele volt OholiĂĄb, Achizamach fia, DĂĄn törzsĂ©bƑl, aki kivĂĄlĂłan Ă©rtett a dĂ­szĂ­tĂ©shez, tovĂĄbbĂĄ a kĂ©k Ă©s vörös bĂ­bornak, a karmazsinnak Ă©s a lennek a mƱvĂ©szi szövĂ©sĂ©hez. Az arany, amit a szentĂ©ly kĂŒlönfĂ©le munkĂĄjĂĄnak elvĂ©gzĂ©sĂ©nĂ©l felhasznĂĄltak, mind fogadalmi ajĂĄndĂ©k volt, s huszonkilenc talentumot Ă©s hĂ©tszĂĄzharminc sĂ©kelt tett ki a szentĂ©ly mĂ©rtĂ©kegysĂ©gĂ©ben. A közössĂ©g összeĂ­rĂĄsĂĄnĂĄl összegyƱjtött ezĂŒst szĂĄz talentumot Ă©s ezerhĂ©tszĂĄzhetvenöt sĂ©kelt tett ki a szentĂ©ly mĂ©rtĂ©kegysĂ©gĂ©ben. A hĂșsz Ă©ven felĂŒliek szĂĄmbavĂ©telĂ©nĂ©l egy beka, vagyis fĂ©l sĂ©kel jutott mindenkire a 603 550 emberbƑl. A szĂĄz talentum ezĂŒstbƑl a szentĂ©ly oszlopainak talpĂĄt Ă©s a fĂŒggönyök oszlopainak talpĂĄt öntöttĂ©k, mindegyik talpra egy talentumot szĂĄnva. Az ezerhĂ©tszĂĄzhetvenöt sĂ©kel ezĂŒstbƑl az oszlopokra csinĂĄlt kampĂłkat, beborĂ­totta a fejĂŒket Ă©s ellĂĄtta Ƒket karikĂĄkkal. A fogadalmi ajĂĄndĂ©k gyanĂĄnt felajĂĄnlott bronz hetven talentumot Ă©s kĂ©tezernĂ©gyszĂĄz sĂ©kelt tett ki. EbbƑl kĂ©szĂ­tette el a talĂĄlkozĂĄs sĂĄtora bejĂĄratĂĄnak talapzatĂĄt, a bronzoltĂĄrt, bronzrĂĄcsĂĄval Ă©s az oltĂĄr minden felszerelĂ©sĂ©vel egyĂŒtt, az elƑudvaron körös-körĂŒl levƑ oszlopok talpĂĄt, az elƑudvar bejĂĄratĂĄnak talpĂĄt, a hajlĂ©k minden cövekĂ©t Ă©s az elƑudvar minden cövekĂ©t körös-körĂŒl.

    A fƑpap ruhái.

    A szentĂ©lyben valĂł szolgĂĄlathoz a dĂ­szes ruhĂĄkat kĂ©k Ă©s vörös bĂ­borbĂłl, karmazsinbĂłl Ă©s sodrott szĂĄlĂș lenvĂĄszonbĂłl csinĂĄltĂĄk. ElkĂ©szĂ­tettĂ©k a ruhĂĄkat Áron szĂĄmĂĄra, ahogy az Úr MĂłzes ĂĄltal megparancsolta.

    Az efod.

    Az efodot aranybĂłl, kĂ©k Ă©s vörös bĂ­borbĂłl, karmazsinbĂłl Ă©s sodrott szĂĄlĂș lenvĂĄszonbĂłl csinĂĄlta. Az aranylemezt vĂ©konyra nyĂșjtottĂĄk, szĂĄlakra vĂĄgtĂĄk, hogy mƱszövĂ©ssel be lehessen dolgozni a kĂ©k Ă©s vörös bĂ­borba, a karmazsinba Ă©s a lenvĂĄszonba. KĂ©t összeillesztett vĂĄllpĂĄntot csinĂĄltak, s a kĂ©t vĂ©gĂŒkön összevarrtĂĄk Ƒket. A kötƑszalag, amely a rögzĂ­tĂ©sre szolgĂĄlt, vele egy darabbĂłl volt, s ugyancsak aranybĂłl, kĂ©k Ă©s vörös bĂ­borbĂłl, karmazsinbĂłl Ă©s sodrott szĂĄlĂș lenvĂĄszonbĂłl kĂ©szĂŒlt, ahogy az Úr MĂłzesnek megparancsolta. KicsiszoltĂĄk a karneolköveket Ă©s aranyfoglalatba tettĂ©k. Ezekbe pecsĂ©tmetszƑ Ă­rĂĄssal Izrael fiainak a nevei voltak bevĂ©sve. Mint Izrael fiaira emlĂ©keztetƑ köveket rakta rĂĄ Ƒket az efod vĂĄllpĂĄntjĂĄra, ahogy az Úr MĂłzesnek megparancsolta.

    A melltĂĄska.

    A melltĂĄskĂĄt Ășgy kĂ©szĂ­tette el, mint az efodot: mƱszövĂ©ssel, aranybĂłl, kĂ©k Ă©s vörös bĂ­borbĂłl, karmazsinbĂłl Ă©s sodrott szĂĄlĂș lenvĂĄszonbĂłl. A melltĂĄskĂĄt nĂ©gyszögletesre, kĂ©trĂ©tƱre csinĂĄlta, hosszĂșsĂĄga egy arasz, szĂ©lessĂ©ge is egy arasz volt Ă©s kĂ©trĂ©tƱ. NĂ©gy sor drĂĄgakövet rakott rĂĄ: az elsƑ sorba karneolt, topĂĄzt Ă©s smaragdot a mĂĄsodik sorba rubint, zafĂ­rt Ă©s jĂĄspist; a harmadik sorba jĂĄcintot, achĂĄtot Ă©s ametisztet; a negyedik sorba krizolitot, karneolt Ă©s Ăłnixot. Aranyfoglalatba voltak betĂ©ve. Izrael fiai tizenkĂ©t nevĂ©nek megfelelƑen tizenkĂ©t darab volt. A pecsĂ©tmetszƑ Ă­rĂĄsĂĄval mindegyikbe bele volt vĂ©sve a tizenkĂ©t törzs egyike sorrend szerint. AzutĂĄn a melltĂĄskĂĄra rĂĄerƑsĂ­tette a szĂ­naranybĂłl kĂ©szĂŒlt sodrott lĂĄncocskĂĄt. Majd csinĂĄlt kĂ©t aranyhorgocskĂĄt meg kĂ©t aranykarikĂĄt, Ă©s a kĂ©t karikĂĄt megerƑsĂ­tettĂ©k a melltĂĄska kĂ©t szĂ©lĂ©n. A kĂ©t aranylĂĄncocskĂĄt a kĂ©t karikĂĄra erƑsĂ­tettĂ©k, amelyek a melltĂĄska kĂ©t szĂ©lĂ©n voltak. A lĂĄncocska mĂĄsik vĂ©gĂ©t a kĂ©t horgocskĂĄra erƑsĂ­tettĂ©k, ezeket pedig az efod kĂ©t vĂĄllpĂĄntjĂĄnak elejĂ©re. MĂ©g kĂ©t mĂĄsik aranykarikĂĄt is csinĂĄltak, s ezeket a melltĂĄska kĂ©t alsĂł vĂ©gĂ©re erƑsĂ­tettĂ©k, az efod felĂ© nĂ©zƑ szĂ©lĂ©re. AzutĂĄn mĂ©g kĂ©t aranykarikĂĄt kĂ©szĂ­tettek, ezeket az efod kĂ©t vĂĄllpĂĄntjĂĄra erƑsĂ­tettĂ©k, elöl, lent a talĂĄlkozĂĄsuknĂĄl, az efod kötĂ©se fölött. A melltĂĄska karikĂĄit kĂ©k bĂ­borzsineg segĂ­tsĂ©gĂ©vel hozzĂĄkötöttĂ©k az efod karikĂĄihoz, Ășgyhogy az efod kötĂ©se fölött fekĂŒdt, Ă©s a melltĂĄska nem csĂșszhatott le az efodrĂłl, ahogy azt az Úr MĂłzesnek megparancsolta.

  • A fĂĄradtsĂĄg, a kimerĂŒltsĂ©g Ă©s az unalom rĂ©sz az Ă©letnek. Isten mindig felfrissĂ­tƑ jelenlĂ©te kĂ­sĂ©rni akar. A legfontosabb, hogy ne veszĂ­tsĂŒk el a cĂ©lt Ă©s az Ă©rtelmet. Ezt nekĂŒnk Isten mindig visszaadja.

    Kiv 37,17-29

    A mécstartó.

    UtĂĄna a mĂ©cstartĂłt csinĂĄlta meg tiszta aranybĂłl. MƱvĂ©szi munkĂĄval dolgozta ki a tartĂłt, a lĂĄbazatĂĄt Ă©s a törzsĂ©t. Kelyhei, bimbĂłi Ă©s szirmai vele egy darabbĂłl kĂ©szĂŒltek. MindkĂ©t oldalon hat kar nyĂșlt ki belƑle. A mĂ©cstartĂł egyik oldalĂĄn hĂĄrom kar, Ă©s a mĂ©cstartĂł mĂĄsik oldalĂĄn is hĂĄrom kar. Mind a hĂĄrom karon mandulavirĂĄg alakĂș kehely volt, bimbĂłbĂłl Ă©s szirombĂłl ĂĄllt: ugyanĂ­gy mind a hat karon, amelyek a tartĂłbĂłl kiĂĄgaztak. A tartĂł szĂĄrĂĄn nĂ©gy mandulavirĂĄg alakĂș kehely volt, bimbĂłbĂłl Ă©s szirombĂłl ĂĄlltak. Így volt ez mind a hat kar alatt, amelyek belƑle kiĂĄgaztak. A bimbĂłk Ă©s a karok vele egy darabbĂłl, tiszta aranybĂłl kĂ©szĂŒltek. AzutĂĄn megcsinĂĄlta a hĂ©t mĂ©csest, s a hozzĂĄtartozĂł koppantĂłt Ă©s serpenyƑt tiszta aranybĂłl. Egy talentum tiszta aranyat hasznĂĄlt fel rĂĄ Ă©s felszerelĂ©sĂ©re.

    Az illatĂĄldozat oltĂĄra.

    EzutĂĄn az illatoltĂĄrt kĂ©szĂ­tette el akĂĄcfĂĄbĂłl: egy könyök hosszĂșra, egy könyök szĂ©lesre, nĂ©gyszögletesre, kĂ©t könyök magasra. Szarvai vele egy darabbĂłl voltak. Arannyal borĂ­totta be a lapjĂĄt, körĂŒl az oldalĂĄt Ă©s a szarvait. Körös-körĂŒl aranypĂĄrtĂĄzatot illesztett rĂĄ. A pĂĄrtĂĄzat alatt mindkĂ©t oldalĂĄra kĂ©t karikĂĄt erƑsĂ­tett, a kĂ©t szemben levƑ oldalra, a hordozĂłrudak szĂĄmĂĄra, hogy azokon vinni lehessen. A hordozĂłrudakat akĂĄcfĂĄbĂłl csinĂĄlta Ă©s arannyal vonta be. ElkĂ©szĂ­tette mĂ©g hozzĂĄ a szent kenetet, Ă©s a tiszta, jĂł szagĂș illatszert, ahogy az illatszer-kereskedƑk csinĂĄljĂĄk.

  • Becaleel öröksĂ©get hagyott az utĂłkorra minden munkĂĄjĂĄval. A mai napon tudatosĂ­tsuk ĂșjbĂłl öröksĂ©khagyĂł szerepĂŒnket. Nem kell feltĂ©tlen nagy dolgokat elĂ©rni, de hĂ©tköznapi szeretetcselekedeteinkkel olyan fĂ©rfiak lehetĂŒnk, akik mĂĄsok szĂĄmĂĄra jĂł pĂ©ldĂĄt Ă©s biztonsĂĄgot adnak. Legyen minĂ©l jobb az az öröksĂ©g, amelyet hĂĄtrahagyunk Isten dicsƑsĂ©gĂ©re!

    Kiv 37,1-16

    A lĂĄda.

    Becaleel elkĂ©szĂ­tette a lĂĄdĂĄt is akĂĄcfĂĄbĂłl. Hossza kĂ©t Ă©s fĂ©l könyök, szĂ©lessĂ©ge mĂĄsfĂ©l könyök Ă©s a magassĂĄga mĂĄsfĂ©l könyök volt. KĂ­vĂŒl Ă©s belĂŒl bevonta tiszta arannyal Ă©s körös-körĂŒl aranypĂĄrtĂĄzatot illesztett rĂĄ. A nĂ©gy lĂĄbĂĄhoz nĂ©gy aranykarikĂĄt öntött, kĂ©t karikĂĄt az egyik oldalon Ă©s kĂ©t karikĂĄt a mĂĄsik oldalon. CsinĂĄlt tovĂĄbbĂĄ rudakat akĂĄcfĂĄbĂłl, s bevonta arannyal. Ezeket a rudakat bedugta a lĂĄda oldalĂĄn levƑ karikĂĄba, hogy a lĂĄdĂĄt vinni lehessen. MegcsinĂĄlta az engesztelĂ©s tĂĄblĂĄjĂĄt is tiszta aranybĂłl: hossza kĂ©t Ă©s fĂ©l könyök, szĂ©lessĂ©ge mĂĄsfĂ©l könyök. CsinĂĄlt hozzĂĄ kĂ©t aranykerubot. MƱvĂ©szi munkĂĄval alakĂ­totta ki Ƒket az engesztelĂ©s tĂĄblĂĄjĂĄnak kĂ©t vĂ©gĂ©n: az egyiket az egyik vĂ©gĂ©n, a mĂĄsikat a mĂĄsik vĂ©gĂ©n, az engesztelĂ©s tĂĄblĂĄjĂĄval egy darabbĂłl. Így helyezte el a kĂ©t kerubot a kĂ©t vĂ©gĂ©n. A kerubok fölfelĂ© kiterjesztettĂ©k a szĂĄrnyukat, Ă©s szĂĄrnyukkal befödtĂ©k az engesztelĂ©s tĂĄblĂĄjĂĄt. Arcuk egymĂĄs felĂ© fordult, s tekintetĂŒk egyszersmind az engesztelĂ©s tĂĄblĂĄjĂĄra szegezƑdött.

    A kitett kenyerek asztala.

    AzutĂĄn elkĂ©szĂ­tette akĂĄcfĂĄbĂłl a kitett kenyerek asztalĂĄt: kĂ©t könyök volt a hossza, egy könyök a szĂ©lessĂ©ge Ă©s mĂĄsfĂ©l könyök a magassĂĄga. Tiszta arannyal borĂ­totta be, Ă©s körös-körĂŒl futĂł pĂĄrtĂĄzatot vont rĂĄ. AzutĂĄn körĂŒl rĂĄillesztett egy tenyĂ©rnyi szĂ©les pĂĄrkĂĄnyt, s arra is körĂŒl aranypĂĄrtĂĄzatot. NĂ©gy aranykarikĂĄt is öntött hozzĂĄ, Ă©s rĂĄerƑsĂ­tette a nĂ©gy oldalĂĄra, illetƑleg nĂ©gy lĂĄbĂĄnak nĂ©gy sarkĂĄra. A gyƱrƱk közvetlenĂŒl a pĂĄrkĂĄnynĂĄl voltak Ă©s a rudak befogadĂĄsĂĄra szolgĂĄltak, hogy az asztalt vinni lehessen. A rudakat akĂĄcfĂĄbĂłl kĂ©szĂ­tette Ă©s arannyal vonta be. Ezekkel vittĂ©k az asztalt. Majd edĂ©nyeket kĂ©szĂ­tett tiszta aranybĂłl, s ezek az asztalra kerĂŒltek: a megfelelƑ tĂĄlak, csĂ©szĂ©k, korsĂłk Ă©s poharak az italĂĄldozat bemutatĂĄsĂĄhoz.

  • A gondos szeretet ĂĄltal olyanokkĂĄ vĂĄlhatunk, mint az Isten. MegdicsƑíthetjĂŒk Ƒt testĂŒnkben Ă©s lelkĂŒnkben. Abban ahogy a vĂĄlasztott nĂ©p a sĂĄtrat elkĂ©szĂ­ti ezt a pĂ©ldĂĄt lĂĄtjuk, de az ĂșjszövetsĂ©gben is sok-sok aprĂł szeretetcselekedet segĂ­tette Isten orszĂĄgĂĄt. LegyĂŒnk ennek munkatĂĄrsai!

    Kiv 36,20-34

    AkĂĄcfĂĄbĂłl elkĂ©szĂ­tette azokat a deszkĂĄkat, amelyek a hajlĂ©k vĂĄzĂĄhoz kellettek. Minden deszka tĂ­z könyök hosszĂș Ă©s mĂĄsfĂ©l könyök szĂ©les volt. Minden deszkĂĄra kĂ©t eresztĂ©ket csinĂĄlt, hogy egymĂĄssal össze lehessen illeszteni Ƒket. Így kĂ©szĂ­tette el a hajlĂ©k minden deszkĂĄjĂĄt. A hajlĂ©k szĂĄmĂĄra összesen kĂ©szĂ­tett: hĂșsz deszkĂĄt a dĂ©li oldalra, s a hĂșsz deszka alĂĄ negyven ezĂŒstlĂĄbat csinĂĄlt, kĂ©t-kĂ©t lĂĄbat egy deszka alĂĄ az eresztĂ©keknek megfelelƑen. A mĂĄsik, az Ă©szakra nĂ©zƑ oldalra szintĂ©n hĂșsz deszkĂĄt, a hozzĂĄ tartozĂł negyven ezĂŒstlĂĄbbal, kĂ©t-kĂ©t lĂĄbat egy deszkĂĄra. A hajlĂ©k nyugatra nĂ©zƑ oldalĂĄra hat deszkĂĄt kĂ©szĂ­tett. AzonkĂ­vĂŒl kĂ©t deszkĂĄt csinĂĄlt a hajlĂ©k hĂĄtsĂł rĂ©szĂ©n levƑ sarokhoz. Ezeket alulrĂłl megkettƑzte, fel, egĂ©szen az elsƑ gyƱrƱ magassĂĄgĂĄig. Így jĂĄrt el mindkĂ©t saroknĂĄl. TehĂĄt nyolc deszka kerĂŒlt oda, a hozzĂĄ tartozĂł tizenhat ezĂŒstlĂĄbbal, kettƑ-kettƑ mindegyik deszka alĂĄ. AzutĂĄn reteszrudakat csinĂĄlt akĂĄcfĂĄbĂłl: ötöt a hajlĂ©k egyik oldalĂĄn levƑ deszkĂĄkhoz. MĂĄsik ötöt a mĂĄsik oldal deszkĂĄinak összefogĂĄsĂĄra, s rajtuk kĂ­vĂŒl mĂĄsik öt reteszrudat a hajlĂ©k nyugat felĂ© esƑ oldalĂĄra. A közĂ©psƑ reteszeket ĂĄtvezette a deszkĂĄk közepĂ©n egyik vĂ©gĂ©tƑl a mĂĄsikig. A deszkĂĄkat beborĂ­totta arannyal. A reteszrudak befogadĂĄsĂĄra szolgĂĄlĂł karikĂĄkat aranybĂłl csinĂĄlta, s a reteszrudakat is bevonta arannyal.

  • A SzentlĂ©lek ĂĄltal felĂ©pĂ­tett Ă©let megtart Ă©s gyĂŒmölcsöket terem. FigyeljĂŒk szokĂĄsainkat, figyeljĂŒk hozzĂĄĂĄllĂĄsainkat, mert a szokĂĄsaink megtartanak bennĂŒnket egy olyan Ășton, ami Isten felĂ© vezet. A rossz szokĂĄsok pedig kiszolgĂĄltatnak bennĂŒnket a kĂ­sĂ©rtĂ©seknek.

    Kiv 36,8-19

    A mƱvĂ©szi kĂ©pessĂ©gƱ emberek elƑször a hajlĂ©kot kĂ©szĂ­tettĂ©k el tĂ­z vĂĄszonlapbĂłl: kettƑs szövĂ©sƱ finom lenvĂĄsznat, kĂ©k Ă©s vörös bĂ­bort Ă©s karmazsint hasznĂĄltak hozzĂĄ, kerubalakokkal, ahogy a mƱszövƑ csinĂĄlja. Minden vĂĄszonlap huszonnyolc könyök hosszĂș Ă©s nĂ©gy könyök szĂ©les volt: minden lap egyenlƑ nagysĂĄgĂș. Öt-öt vĂĄszonlapot tƱzött össze egymĂĄssal. AzutĂĄn az egĂ©sz összeillesztett lap legszĂ©lsƑ darabjĂĄnak a szegĂ©lyĂ©re kĂ©k bĂ­borbĂłl hurkokat erƑsĂ­tett, ugyanĂ­gy a mĂĄsik összeillesztett lap szegĂ©lyĂ©re is. Ötven hurkot erƑsĂ­tett az egyik lapra, Ă©s ötven hurkot a mĂĄsik összetett lap szegĂ©lyĂ©re: mĂ©gpedig Ășgy, hogy a hurkok egymĂĄssal szembe kerĂŒltek. KĂ©szĂ­tett hozzĂĄjuk ötven aranykapcsot, s a vĂĄszonlapokat összefƱzte a kapcsokkal, s Ă­gy kialakult az egysĂ©ges hajlĂ©k. EzutĂĄn kecskeszƑr takarĂłbĂłl tetƑt kĂ©szĂ­tett a hajlĂ©kra. Tizenegy szƑnyeget hasznĂĄlt fel hozzĂĄ. Minden szƑnyeg hossza harminc könyök, a szĂ©lessĂ©ge nĂ©gy könyök volt. Mind a tizenegy szƑnyeg azonos mĂ©retƱ volt. EzekbƑl öt szƑnyeget összefƱzött egymĂĄssal, s a mĂĄsik hatot szintĂ©n egymĂĄssal. Az összefƱzött darab szĂ©lsƑ szƑnyegĂ©n ötven hurkot csinĂĄlt, s a mĂĄsik összetett darab szĂ©lsƑ szƑnyegĂ©n ugyanannyit. Ezekhez ötven bronzkapcsot kĂ©szĂ­tett, hogy egybefƱzze velĂŒk a sĂĄtor tetejĂ©t. A sĂĄtor tetejĂ©re mĂ©g egy felsƑ takarĂłt csinĂĄlt vörösre festett bĂĄrĂĄnybƑrbƑl, s arra mĂ©g egyet finom bƑrbƑl.

  • A mai napon arrĂłl hallunk, hogy MĂłzes Ă©s közössĂ©ge megtette azt, amire megmozdult a szĂ­vĂŒnk Ă©s ami irĂĄnt nagylelkƱsĂ©g vezette Ƒket. Így valĂłsĂ­tottĂĄk meg Isten tervĂ©t. Isten bennĂŒnket nem kĂ©nyszerĂ­teni Ă©s manipulĂĄlni akar, hanem azt akarja, hogy a bennĂŒnk lĂ©vƑ jĂłval, az Ɛ tervĂ©vel mƱködjĂŒnk egyĂŒtt Ă©s Ă­gy meglĂĄssuk az ĂŒdvössĂ©get.

    Kiv 35,1-36,7

    A szombat törvénye.

    MĂłzes összegyƱjtötte Izrael fiainak egĂ©sz közössĂ©gĂ©t, Ă©s Ă­gy szĂłlt hozzĂĄjuk: „Az Úr meghagyta, hogy ezt tegyĂŒk: hat napon ĂĄt dolgozhatunk, a hetedik nap azonban legyen szent, legyen ĂŒnnepnap, a teljes nyugalom napja, legyen az Úrnak szentelve. Aki ezen a napon dolgozik, halĂĄllal kell bĂŒntetni. Szombaton nem gyĂșjthattok tĂŒzet lakĂĄstokban.”

    Az anyag összegyƱjtése.

    MĂłzes mĂ©g Ă­gy beszĂ©lt Izrael közössĂ©gĂ©hez: „Az Úr ezt parancsolja: AjĂĄnljatok fel javaitokbĂłl az Úrnak. Akit ösztönöz a szĂ­ve, ilyen adomĂĄnyokat hozzon: aranyat, ezĂŒstöt, bronzot, vörös Ă©s kĂ©k bĂ­bort, karmazsint, finom vĂĄsznat, kecskeszƑrt, vörösre festett bĂĄrĂĄnybƑrt, finomĂ­tott bƑrt, akĂĄcfĂĄt, olajat a mĂ©csesekbe, illatszert a kenethez Ă©s az illatĂĄldozathoz, karneol Ă©s mĂĄs drĂĄgakövet az efodhoz Ă©s a melltĂĄskĂĄhoz. AzutĂĄn jöjjenek a mesteremberek mind, Ă©s kĂ©szĂ­tsĂ©k el mindazt, amit az Úr parancsolt: a hajlĂ©kot a sĂĄtorral Ă©s tetƑzetĂ©vel, kapuival, deszkĂĄival, tolĂłrĂșdjaival, oszlopaival Ă©s talapzataival; a lĂĄdĂĄt rĂșdjaival, a kiengesztelĂ©s tĂĄblĂĄjĂĄt, a belsƑ fĂŒggönyt, az asztalt, hordozĂłrĂșdjait Ă©s minden kellĂ©kĂ©t, valamint a kitett kenyereket, a vilĂĄgĂ­tĂł mĂ©cstartĂłt minden felszerelĂ©sĂ©vel Ă©s mĂ©cseseivel, a mĂ©csesekbe valĂł olajat; az illatoltĂĄrt hordozĂłrĂșdjaival, a kenetet Ă©s az illatszert, a hajlĂ©k bejĂĄratĂĄnak fĂŒggönyĂ©t, az Ă©gƑáldozat oltĂĄrĂĄt a bronzrĂĄccsal, hordozĂłrĂșdjait Ă©s minden felszerelĂ©sĂ©t, a medencĂ©t Ă©s talapzatĂĄt, az udvar fĂŒggönyeit, az oszlopokat talapzatukkal egyĂŒtt, az elƑudvar kapujĂĄnak fĂŒggönyĂ©t, a hajlĂ©k cövekeit Ă©s az elƑudvar cövekeit a hozzĂĄjuk tartozĂł kötelekkel; a dĂ­szruhĂĄkat a szentĂ©lyben valĂł szolgĂĄlathoz, a szent ruhĂĄkat Áron pap szĂĄmĂĄra, Ă©s azokat a ruhĂĄkat, amelyeket fiai hasznĂĄlnak a papi szolgĂĄlathoz.” Akkor Izrael fiainak egĂ©sz közössĂ©ge hazament MĂłzestƑl. AzutĂĄn visszajöttek mindazok, akiket a szĂ­vĂŒk erre indĂ­tott, s ĂĄldozatos lĂ©lekkel hoztĂĄk adomĂĄnyaikat az Úrnak a talĂĄlkozĂĄs sĂĄtorĂĄnak elkĂ©szĂ­tĂ©sĂ©hez, a benne vĂ©gbemenƑ szolgĂĄlathoz Ă©s a szent ruhĂĄkhoz. Jöttek a fĂ©rfiak Ă©s nƑk, mind, akiket a szĂ­vĂŒk erre indĂ­tott, s hoztak karpereceket, fĂŒlbevalĂłkat, gyƱrƱket, nyaklĂĄncokat Ă©s mindenfĂ©le arany Ă©kszert, mindenki Ășgy, ahogy arany fogadalmi ajĂĄndĂ©kot Ă­gĂ©rt az Úrnak. Akinek vörös vagy kĂ©k bĂ­bora, karmazsinja, finom vĂĄszna, kecskeszƑre, vörösre festett bĂĄrĂĄnybƑre volt, azt is elhozta. MĂĄsok ezĂŒst Ă©s bronz fogadalmi ajĂĄndĂ©kot hoztak az Úrnak, ismĂ©t mĂĄsok, akiknek akĂĄcfĂĄjuk volt, azt hoztĂĄk oda. A hozzĂĄĂ©rtƑ asszonyok szƑttek, Ă©s azt hoztĂĄk el, amit szƑttek: vörös Ă©s kĂ©k bĂ­bort, karmazsint Ă©s finom lenvĂĄsznat. MĂĄs asszonyok, akiket ĂŒgyessĂ©gĂŒk arra kĂ©pesĂ­tett, kecskeszƑrt fontak. Az elöljĂĄrĂłk karneolt Ă©s mĂĄs drĂĄgaköveket hoztak az efod Ă©s a melltĂĄska kirakĂĄsĂĄhoz, tovĂĄbbĂĄ fƱszereket Ă©s olajat a mĂ©csesekbe, a kenethez Ă©s az illatĂĄldozathoz. Minden fĂ©rfi Ă©s nƑ, akit a szĂ­ve arra indĂ­tott, hogy segĂ­tsen megvalĂłsĂ­tani, amit az Úr MĂłzes ĂĄltal parancsolt, hozzĂĄjĂĄrult valamivel. Izrael fiai Ășgy adtĂĄk ezt, mint önkĂ©ntes adomĂĄnyt az Úrnak.

    A szentĂ©ly kĂ©szĂ­tƑi.

    MĂłzes Ă­gy szĂłlt Izrael fiaihoz: „NĂ©zzĂ©tek, az Úr nĂ©v szerint kivĂĄlasztotta Becaleelt, Uri fiĂĄt, Hur unokĂĄjĂĄt JĂșda törzsĂ©bƑl, eltöltötte Isten lelkĂ©vel, hozzĂĄĂ©rtĂ©ssel, okossĂĄggal, tudĂĄssal Ă©s minden munkĂĄra alkalmas ĂŒgyessĂ©ggel, hogy kidolgozza a terveket, megmunkĂĄlja az aranyat, az ezĂŒstöt, a bronzot, hogy köveket vĂ©ssen Ă©s formĂĄljon, fĂĄt faragjon, vagyis minden munkĂĄt elvĂ©gezzen. Arra is adott neki kĂ©pessĂ©get, hogy mĂĄsokat is megtanĂ­tson ezekre, Ă©ppĂșgy a DĂĄn törzsĂ©bƑl valĂł OholiĂĄbnak is. Eltöltötte Ƒket Ă©rzĂ©kkel, amely kĂ©pesĂ­ti Ƒket, hogy elvĂ©gezzenek minden dĂ­szĂ­tƑ, szövƑ Ă©s hĂ­mzƑ munkĂĄt kĂ©k Ă©s vörös bĂ­borral, karmazsinnal, finom lenvĂĄszonnal, vagy amely szĂŒksĂ©ges az egyszerƱ takĂĄcsmunkĂĄhoz. Ɛk tehĂĄt mindenfĂ©le munkĂĄt el tudnak vĂ©gezni Ă©s elƑre el tudnak tervezni. Becaleelnek Ă©s OholiĂĄbnak, tovĂĄbbĂĄ a többi hozzĂĄĂ©rtƑ embernek – akiknek az Úr Ă©rzĂ©ket Ă©s ĂŒgyessĂ©get adott a szentĂ©lyhez szĂŒksĂ©ges minden munka elvĂ©gzĂ©sĂ©re –, nekik tehĂĄt az a feladatuk, hogy mindent Ășgy kĂ©szĂ­tsenek el, ahogy az Úr parancsolta.”

    A gyƱjtés befejezése.

    MĂłzes ezutĂĄn hĂ­vta Becaleelt, OholiĂĄbot Ă©s a többi hozzĂĄĂ©rtƑ embert, akiknek az Úr mƱvĂ©szi tehetsĂ©get adott, s akiket a szĂ­vĂŒk arra indĂ­tott, hogy hozzĂĄlĂĄssanak a munkĂĄhoz. ÁtvettĂ©k MĂłzestƑl a fogadalmi ajĂĄndĂ©kokat, amelyeket Izrael fiai a szentĂ©ly elkĂ©szĂ­tĂ©sĂ©nek munkĂĄjĂĄhoz felajĂĄnlottak. SƑt, reggelenkĂ©nt mĂ©g Ășjabb önkĂ©ntes adomĂĄnyokat is hoztak. EzĂ©rt a kĂ©zmƱvesek, akik a szentĂ©ly munkĂĄlatait vĂ©geztĂ©k, egymĂĄs utĂĄn MĂłzeshez mentek, Ă©s Ă­gy szĂłltak: „A nĂ©p sokkal többet hoz, mint ami szĂŒksĂ©ges annak a munkĂĄnak az elvĂ©gzĂ©sĂ©hez, amelyet az Úr el akar vĂ©geztetni.” Erre MĂłzes kihirdette a tĂĄborban: „Sem fĂ©rfi, sem asszony ne hozzon semmi többet a szentĂ©ly kĂ©szĂ­tĂ©sĂ©hez.” A nĂ©p tehĂĄt abbahagyta az adakozĂĄst. Amit eddig adakoztak, az is több volt, mint amennyi a szentĂ©ly elkĂ©szĂ­tĂ©sĂ©hez kellett.