Avsnitt
-
Meleg a tojás, amikor tojta a tyúk? És az újhagymát ki lehet húzni a földből? Ilyeneket is megtapasztalhatnak a gyerekek, akik az Almáskertbe látogatnak. Az iskolai közösségekben nemcsak konfliktusok megoldásához, de már a megelőzésben is használható a mediáció. S mire vágynak a toldi lányok? Ha pedig mindez nem elég, építhetünk magunknak Atomkirályságot. A felsorolt témák nem önkényesen kerültek egymás mellé: ezek az idei Richter Anna díj győzteseinek pályaművei.
Szerkesztő: Szendrei Edit -
Harminc éve még új fogalom volt a diszlexia, a diszgráfia vagy a diszkalkulia. Az olvasás, az írás, vagy a számolás zavara idegrendszeri eredetű, nincs összefüggésben az intelligenciaszinttel és sajnos nem múlik el középiskolás korra. A statisztikák alapján szinte minden osztályban van néhány érintett diák. A budapesti Öveges József Technikum és Szakképző Iskolában három évtizede felvállalták a diszes gyerekek támogatását, hogy a tanulási zavar ellenére is szerezhessenek érettségit vagy szakmát és a jó képességű diákok emiatt ne hagyják abba idő előtt a tanulást. Nemrég konferencián elevenítették fel az eltelt három évtized mérföldköveit. Beszélgetőtársunk volt Hadfi Örs igazgató, Turcsik Katalin iskolapszichológus, Paveszka Dóra gyógypedagógus, Borbély Anikó egykori fejlesztőpedagógus valamint egykori és jelenlegi diákok.
Szerkesztő: Diós Judit -
Saknas det avsnitt?
-
Negyedik alkalommal rendezte meg az UNICEF Magyarország a Klímahősök konferenciát az Akvárium Klubban. Az egész napos rendezvényen a klímaváltozással kapcsolatos tudás megszerzésén túl a fiataloknak lehetősége nyílt a szabad párbeszédre a döntéshozókkal és vállalati szereplőkkel. Elmondhatták őszinte véleményüket, feltehették kérdéseiket a témával kapcsolatban.
Stumpf-Bíró Balázs összeomlás-kutatóval, gyerekekkel, és tanárokkal beszélgettünk.
Szerkesztő: Mohácsi Edit -
Vannak traumák, amelyeken nem szépít az idő és nem segít a távolság. Olyan sebek, amelyeket véglegesen nem gyógyít be semmilyen terápia. Cipelhetünk olyan csomagot, amelyen legfeljebb könnyíteni lehet, de letenni talán sohasem. Ha egy gyermek elveszíti valamelyik szülőjét, az könnyen válhat ilyen csomaggá. Hát még akkor, ha a szülő saját maga döntött úgy, hogy kilép az életből. Ismerkedjenek meg egy hölggyel, aki már maga is édesanya, ráadásul nem gyermekkorában, hanem már felnőttként veszítette el az édesanyját. Igyekszünk nem a tragédiát hangsúlyozni, hanem a talpra állást megmutatni.
Szerkesztő: Süveges Gergő -
A halmozottan, értelmileg és fizikailag is súlyosan sérült gyerekek harmonikus testi-lelki fejlődése nagyon sok támogatást, szaksegítséget igényel, amelyet a túlterhelt egészségügyi és oktatási intézményrendszer nehezen vagy egyáltalán nem tud biztosítani. Ilyenkor fognak össze a szülők, akik a semmiből is varázsolnak, pályáznak, szerveznek, és lassan kerül fejlesztőpedagógus, gyógytornász, logopédus, játékok, eszközök, még épület is. Egy ilyen csodaszámba menő hely a Völgyzugolyház is, ahol jelenleg hat gyermek éli és tapasztalja meg, hogy szeretet és biztonság veszi őket körül, és hogy ők is képesek tanulni, fejlődni, tágítani a határaikat.
Szerkesztő: Hegyesi Gabriella -
Csak egészséges legyen! Ez az egyik leggyakoribb vágy, amikor kisbabát vár egy család. Ideális esetben kilenc hónap telik el örömökkel, izgalmakkal és aggódással, ám időnként olyan kockázat vagy probléma merül fel a babánál, amit azonnal orvosolni kell, hogy ne extrém koraszülöttként jöjjön a világra. Egy évvel ezelőtt végeztek először Magyarországon a magzat altatásával járó anyaméhen belül beavatkozást a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. A klinika szakembereivel és érintett családokkal beszélgetünk. Megszólaló: dr. Leipold Gergő szülész-nőgyógyász.
Szerkesztő: Mohácsi Edit -
Gyógyvizes fürdőkúra, iszappakolás, sok pihenés, gyógytorna és gyógymasszázs. A harkányi gyógyvíz elsősorban a kéntartalmának köszönhetően vizsgálatokkal alátámasztott, mellékhatás-mentes segítség a babaáldásban reménykedőknek. A gyermektelenséggel kezelt nők közel 40 százalékban sikerrel fogantak egy harkányi nőgyógyászati kúra után.
Szerkesztő: Szendrei Edit -
Minden gyermeknek jár az iskolában a figyelem és a szeretetteljes törődés, a kiegyensúlyozott, boldog gyerekkor, legyen szó anyagi nehézségekkel küzdő családok gyermekeiről, vagy speciális gondoskodásra szoruló diákokról. De borzasztóan nehéz segítségre szoruló gyerekként élni. Évről évre ezt tapasztalják a szülők, a tanárok, és a szakmai segítők. SNI-s gyermekek szüleivel beszélgettünk, és megszólal egy segítő is, Pilinger Zsuzsanna gyógypedagógiai asszisztens.
Szerkesztő: Mohácsi Edit -
6-7 éves kortól napi 6-8 órát töltenek az iskolában a gyerekek, többnyire ülve. Ez már önmagában sem tesz jót a mozgásszervi fejlődésnek, hát még, ha a székek kényelmetlenek, egészségtelenek is. Jó hír, hogy 2025. július elsejétől már csak gerincvédő székeket vásárolhatnak az iskolák. Milyen a jó szék, hogyan kell helyesen ülni, mennyit kellene mozogni, és milyen ágyon aludjanak a gyerekek, hogy megelőzhetők legyenek az ortopédiai problémák? Szakértőnk Somhegyi Annamária, az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatója.
Szerkesztő: Hegyesi Gabriella -
Apakérdések rovatunkban klubnézőbe indulunk. Léteznek ugyanis kisebb-nagyobb szerveződések, amelyek apákat gyűjtenek össze. Vajon milyen igényt elégítenek ki ezek a klubok, kik vannak a tagjaik között és mit kapnak az összetartozásból? Megismerkedünk egy igazán nagyméretű, több mint 15 ezer tagot számláló online apaklubbal, illetve ennek ellenpontjaként egy kéttucatnyi taggal bíró, személyes találkozásokban működő csoporttal. Egy valami közös bennük: a tagko apák, akik szeretnének férfitársaságban lenni, ugyanakkor az apaságukban is fejlődni.
Szerkesztő: Süveges Gergő -
Mit lehet kezdeni az iskolában azokkal a gyerekekkel, akik mögött nincs támogató családi háttér? Ahol hiába van meg a jó szándék, a megélhetési problémák, a konfliktusok elvisznek minden energiát, vagy már a szülők sem kapták meg azt a tudatos nevelést, amit továbbadhatnának? Akik csak nekünk kellenek – ezzel a címmel szervezett Roma Konferenciát az Apor Vilmos Katolikus Főiskola idén már tizennegyedszer. Most olyan civilek mutatkoztak be, akik sajátos módszereket kerestek, hogy gondoskodni tudjanak a hátrányos helyzetű roma gyerekekről.
Szerkesztő: Diós Judit -
Sokszor járunk úgy, hogy utólag rájövünk, mégsem azt kellett volna mondani. De megfelelési kényszerből az együttműködés hamis illúzióját választjuk. Ezzel a témával foglalkozik a középiskolásoknak szánt új darab a Kolibri Színházban, az "Igen, igen, igen!". Vidovszky György rendezővel, a darabot játszó színésznővel, Grisnik Petrával és a nézőkkel beszélgettünk.
Szerkesztő: Mohácsi Edit -
Bábszínházi dramaturg, részecskefizikus és filmkritikus is van az idén Év Gyerekkönyve díjjal elismert írók között, akiknek a történetmesélés lett a szenvedélye és a hivatása. Zágoni Balázs, Somfai Anna és Gimesi Dóra a közeli huszadik század történelmét, például a Millennium időszakát, a magyar film születését, a második világháború végét vagy a berlini fal árnyékában élők hétköznapjait szeretnék közel hozni a tizenévesekhez, hogy ezen keresztül jobban értsék és érezzék a mai szövevényes modern világot.
Szerkesztő: Hegyesi Gabriella -
A gyermekirodalom a rendszerváltás óta nagy utat járt be, egyre több és színvonalasabb magyar gyerekkönyv születik, és már tíz éve szakmai díjjal ismerik el a legjobb alkotásokat. Az Év Gyerekkönyve díjat a legkisebbeknek szóló könyvek kategóriájában Marék Veronika Prémszakáll és Torzonborz című műve kapta, de a szerző több generáció kedvence. Vele és a szakmai zsűri két tagjával, Paulovkin Boglárka illusztrátorral és Fenyő D. György magyartanárral a gyermekirodalom helyzetéről beszélgettünk.
Szerkesztő: Mohácsi Edit -
Ugratások, csipkelődés, szóviccek és helyzetkomikum: sokféle lehet a családban a humor, a bolondozás formája. Oldottságot adhat, melyben csökken a szorongás, nő a kreativitás, közvetlenebbek a kapcsolatok. Hogy mit jelent a szülőknek és gyerekeknek mindez, arról gyűjtöttünk egy csokorra valót a mai napra. Szakértő: Stöckert-Kozák Annamária pszichológus.
Szerkesztő: Szendrei Edit -
A várandósság idején nagyon nyitott érzelmi és tudatállapotba kerülnek a leendő szülők, különösen az édesanyák. Milyen mondatokkal, jelenléttel, s ha kell, terápiával segíthetők akkor, amikor nehéz érzéseket élnek át a gyermek érkezésének időszakában? A Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság idei kongresszusán egy izgalmas kiállítás fogadta a látogatókat: Csapó Ida textilművész áttetsző anyagokra egy folytonos vonallal varrott alakjai, anya és apa, nagyszülők, testvérek, unokák. A szálak legtöbbször elvarratlanok. Vajon milyen örökségek jutnak át a látható és láthatatlan szálakon keresztül a generációk között?
Szerkesztő: Szendrei Edit -
Ha kisétálunk az erdőbe és hagyjuk, hogy gyermekeink önfeledt világukban szabadon játszhassanak, gyakran észrevétlenül elillannak a feszültségek, feloldódnak bennük a belső konfliktusok. De mit tehet a szülő akkor, ha nincs erre tér vagy idő, a tünetek meg egyre makacsabbul jelentkeznek? Mit árul el magáról a gyermek játék közben? Miért fontos, hogy hagyjuk, hogy megélhessék nem csak a jó, hanem a rossz érzéseiket is? Hogyan juthatunk közelebb a belső világukhoz? Hogyan kapcsolódhatunk jól a gyermekeinkhez? A drámajáték gyógyító hatásairól kérdezzük Pataki Beáta SzomatoDráma szakembert, a Gyógyító Pillanatok drámajátékok gyerekeknek műfaj megalkotóját.
Szerkesztő: Belényi Barbara -
Mitől fáj a térdünk, a hasunk, jelentkezik rendszeresen a migrénünk? Mitől nehéz olykor a mellkasunk, ver gyorsabban a szívünk? Miközben egyre többet foglalkozunk a testünk edzettségével, néha elfelejtjük feltenni azt a kérdést, hogy hogy vagyunk a saját bőrünkben? Mai adásunkban a szomatodráma eszközét mutatjuk be, amelynek ugyan nem célja, hogy meggyógyítsa a fizikai tüneteket vagy a lelki sebeket, de mindenképp közelebb visz az önelfogadáshoz, az önszeretethez. És talán a kapcsolatainkra is rávilágít. Megszólaló: Oláh Kata, szomatodráma játékvezető és képző, pszichológus és család.
Szerkesztő: Belényi Barbara -
Kevés dologról nehezebb beszélni, mint egy gyermek haláláról. Ösztönösen érezzük a kínt, amit nem szeretnénk átélni. Zsomborért másfél éven át küzdött a családja és bár nem tudott velük maradni, életek sarjadtak utána. Hogyan lehet az életet szeretni akkor is, ha fájt? Hogyan lehet az életet választani újra és újra? Felszeghy Csaba 20 évvel ezelőtt írta meg történetét. A magzatgyermek napján regényéről, az újra megjelenő Előke fehér könyvéről beszélgetünk.
Szerkesztő: Diós Judit -
Neveljem, ne neveljem? Mikor szólhatok rá, és mikor hallgassak? És hogy szeressem, amikor nem a vérem? A mozaikcsaládok gyakori kérdései ezek, és még szakember segítségével is nehezen találjuk rá a választ. Egy család történetét és Fischer Eszter pszichológus tanácsát hallhatjuk műsorunkban.
Szerkesztő: Mohácsi Edit - Visa fler
