Avsnitt
-
HallottĂĄl mĂĄr a Bolyai szakkollĂ©giumrĂłl? Ărdekel a termĂ©szettudomĂĄny, vagy az informatika? A Bolyai szakkollĂ©giuma kĂŒldetĂ©se a legkivĂĄlĂłbb hallgatĂłk összegyƱjtĂ©se az ELTE TTK-rĂłl Ă©s az Informatikai KarrĂłl. A kĂŒlönbözĆ Ă©rdeklĆdĂ©si körƱ hallgatĂłk nagyszerƱ közössĂ©get alkotnak, Ă©s itt lehetĆsĂ©ge nyĂlik mindenkinek bepillantĂĄst nyernie mĂĄs szakok tanulmĂĄnyaiba, kutatĂĄsaiba. VendĂ©geink:Dr. Schlett Katalin, az ELTE Ălettani Ă©s NeurobiolĂłgiai TanszĂ©k vezetĆje,Dr. Kun ĂdĂĄm, az ELTE NövĂ©nyrendszertani, ĂkolĂłgiai Ă©s ElmĂ©leti BiolĂłgiai TanszĂ©k oktatĂłja.
-
A klĂmavĂĄltozĂĄs fajok elterjedĂ©sĂ©re gyakorolt hatĂĄsainak vizsgĂĄlatĂĄra dolgozott ki Ășj mĂłdszert munkatĂĄrsaival Oborny BeĂĄta egyetemi docens az ELTE BiolĂłgiai IntĂ©zetben Ă©s az ĂK EvolĂșciĂłtudomĂĄnyi IntĂ©zetĂ©ben. Zimmermann DĂĄniellel közösen jegyzett tanulmĂĄnya az Ecography folyĂłiratban elnyerte âA hĂłnap cikkeâ cĂmet. Ezzel kapcsolatban hĂvtuk most el Ćket beszĂ©lgetni legĂșjabb Podcast adĂĄsunkba.VendĂ©geink: Dr. Oborny BeĂĄta, az ELTE BiolĂłgiai IntĂ©zet docense Ă©s Zimmermann DĂĄniel, az ELTE BiolĂłgiai IntĂ©zet kutatĂłja.
TĂ©mĂĄrĂłl bĆvebben:https://ttk.elte.hu/content/elorenyomulo-es-visszavonulo-fajok-a-valtozo-klimaban.t.7045
-
Saknas det avsnitt?
-
A 12P/Pons-Brooks lehet az idei Ă©v eddigi leglĂĄtvĂĄnyosabb ĂŒstököse, akĂĄr szabad szemmel is megfigyelhetĆ lehet mĂĄrciusban!ErrĆl Ă©s a csillagĂĄszat szĂ©psĂ©geirĆl, Ă©rdekessĂ©geirĆl fogunk beszĂ©lgetni vendĂ©geinkkel a legĂșjabb podcast adĂĄsban!VendĂ©geink:VilĂĄgos Blanka, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege MiklĂłs CsillagĂĄszati IntĂ©zet kutatĂł asszisztense Ă©s az ELTE TTK CsillagĂĄszat Mesterszak vĂ©gzĆs hallgatĂłja Ă©s SzabĂł Norton, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege MiklĂłs CsillagĂĄszati IntĂ©zet csillagĂĄsz demonstrĂĄtora Ă©s az ELTE TTK leendĆ PhD hallgatĂłja.
-
A Christopher Nolan rendezĂ©sĂ©ben kĂ©szĂŒlt Oppenheimer, mely a cĂmszereplĆ Ă©letrajzĂĄt bemutatĂł film, a 2024-es Oscar gĂĄlĂĄn 7 dĂjat is elnyert. Ennek kapcsĂĄn beszĂ©lgetĂŒnk a filmrĆl, az atom- Ă©s hidrogĂ©nbombĂĄkrĂłl Ă©s a tudĂłsok szerepvĂĄllalĂĄsĂĄrĂłl.
VendĂ©geink:Dr. CsanĂĄd MĂĄtĂ©, az ELTE Atomfizikai TanszĂ©k egyetemi tanĂĄra Ă©s Dr. HorvĂĄth Ăkos, az ELTE Atomfizikai TanszĂ©k docense
-
Az ember tĂĄrsas lĂ©ny. Sokan Ă©szrevehettĂ©tek mĂĄr mĂĄsokon, vagy akĂĄr magatokon, hogy tĂĄrsasĂĄgokban megvĂĄltozhat a viselkedĂ©sĂŒnk, ezt hĂvjuk tĂĄrsas viselkedĂ©snek. Ez lehet tudatos, vagy ösztönös is, de az okokra agyunkban kell keresni a vĂĄlaszokat. Az agy az orvostudomĂĄny egyik legizgalmasabb Ă©s sok szempontbĂłl legkevĂ©sbĂ© feltĂ©rkĂ©pezett terĂŒlete. A Science Podcast legĂșjabb epizĂłdjĂĄban vendĂ©geinkkel arrĂłl beszĂ©lgetĂŒnk, hogyan segĂthet önmagunk megĂ©rtĂ©sĂ©ben, ha ĂĄllatok viselkedĂ©sĂ©t tanulmĂĄnyozzuk, valamint szĂł lesz az AgykutatĂĄs Hete rendezvĂ©nyrĆl, amivel minden Ă©v mĂĄrciusĂĄban orszĂĄgszerte nyerhetĂŒnk betekintĂ©st az emberi agy mƱködĂ©sĂ©be, roppant vĂĄltozatos programok keretĂ©ben.
RĂ©szletek: https://ttk.elte.hu/agykutatashete2024
-
A több mint 83 milliĂł Ă©ves pĂ©ldĂĄny egy Ajka környĂ©ki borostyĂĄnzĂĄrvĂĄnybĂłl kerĂŒlt elĆ. A kutatĂłk szerint a fosszĂlia arra utal, hogy ezek a piciny ĂzeltlĂĄbĂșak a pĂĄrĂĄs, szubtrĂłpusi Ă©ghajlati viszonyok között az egĂ©sz eurĂĄzsiai szĂĄrazföldön elterjedtek lehettek. BeszĂ©lgetĂ©sĂŒnk sorĂĄn kitĂ©rĂŒnk arra, hogy mĂ©g mennyi Ășj fajt Ă©s Ă©rdekessĂ©get rejthetnek a sokszor magĂĄngyƱjtemĂ©nyekben lĂ©vĆ borostyĂĄnkövek.VendĂ©gek: Dr. Ćsi Attila, az ELTE TTK ĆslĂ©nytani TanszĂ©k oktatĂłja, az MTA doktora.SzabĂł MĂĄrton, a Magyar TermĂ©szettudomĂĄnyi MĂșzeum ĆslĂ©nytani Ă©s Földtani TĂĄr preparĂĄtora.MƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
-
HallottĂĄl mĂĄr az amiloidokrĂłl? Esetleg csak betegsĂ©gek kapcsĂĄn? Tudtad, hogy a biolĂłgia szĂĄmunkra elĆnyös folyamatokban is hasznĂĄlja? Tarts velĂŒnk Ă©s mindent megtudhatsz a hormonok jelentĆsĂ©gĂ©rĆl! Milyen összefĂŒggĂ©s van amiloidok Ă©s az Alzheimer-kĂłr között? VendĂ©gek: Dr. Perczel AndrĂĄs, az ELTE Szerves KĂ©mia TanszĂ©k Professzora Ă©s Dr. HorvĂĄth DĂĄniel, a HUN-REN ELTE FehĂ©rjemodellezĆ KutatĂłcsoport munkatĂĄrsaMƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
BĆvebben is olvashatsz errĆl a tĂ©mĂĄrĂłl itt: https://ttk.elte.hu/content/a-hatekony-hormontarolas-eddig-ismeretlen-folyamata.t.6901 -
Az intenzĂv mezĆgazdasĂĄgi mƱvelĂ©s következtĂ©ben kialakulĂł talajszerkezeti vĂĄltozĂĄsok miatt a nyĂĄri hĆhullĂĄmok sorĂĄn alacsony a felszĂn közeli lĂ©grĂ©tegek pĂĄratartalma, Ăgy a hidegfrontok a szokĂĄsos zivatarok Ă©s csapadĂ©k nĂ©lkĂŒl robognak ĂĄt az Alföldön. Az ELTE kutatĂłi összefoglaltĂĄk, mitĆl volt annyira nehĂ©z 2022 nyara az orszĂĄg keleti rĂ©szĂ©n, Ă©s javaslatot is tettek a megoldĂĄsra. ErrĆl fogunk beszĂ©lni vendĂ©geinkkel a Podcast legĂșjabb adĂĄsĂĄban.VendĂ©gek: Dr. TimĂĄr GĂĄbor, az ELTE TTK Geofizikai Ă©s Ć°rtudomĂĄnyi TanszĂ©k vezetĆje Ă©sDr. Jakab GusztĂĄv, az ELTE TTK Környezet- Ă©s TĂĄjföldrajzi TanszĂ©k oktatĂłjaMƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
-
Az elmĂșlt Ă©vtizedekben a törtĂ©neti kori KĂĄrpĂĄt-medence a tuberkulĂłzis (TBC) fertĆzĂ©s szempontjĂĄbĂłl a vilĂĄg legjobban kutatott rĂ©giĂłjĂĄvĂĄ vĂĄlt. Az eddig ismert eredmĂ©nyek alapjĂĄn a legkorĂĄbbi közel-keleti eseteknĂ©l több tĂzezer Ă©vvel korĂĄbbra helyezĆdik a fertĆzĂ©s emberi nĂ©pessĂ©gekben törtĂ©nĆ megjelenĂ©se. Magyar kutatĂłk rĂ©szvĂ©telĂ©vel egy nemzetközi kutatĂłcsoport közös kötetben foglalta össze a vilĂĄgszinten egyedĂŒlĂĄllĂł ismeretanyagot.VendĂ©geinkkel kutatĂĄsukrĂłl fogunk beszĂ©lgetni a Podcast legĂșjabb adĂĄsĂĄban!VendĂ©gek: GĂ©mes Anett, az ELTE TTK Embertani TanszĂ©k PhD-hallgatĂłja Ă©sKiss KrisztiĂĄn az ELTE TTK Embertani TanszĂ©k doktorjelöltjeMƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
-
A Science Podcast karĂĄcsonyi kĂŒlönkiadĂĄsĂĄban a matematikĂĄĂ© a rivaldafĂ©ny! SzĂł lesz arrĂłl, miĂ©rt Ăłdzkodnak tĆle olyan sokan annak ellenĂ©re, hogy a mindennapjaink sorĂĄn igenis hasznĂĄljuk lĂ©pten nyomon. Kalandozzunk egyĂŒtt a matematika csodĂĄlatos vilĂĄgĂĄban, mert a matematika olyan absztrakt fogalmakkal kapcsolatban mond ki örök Ă©rvĂ©nyƱ igazsĂĄgokat, amelyek nĂ©lkĂŒl sosem tudtunk volna vĂĄlaszt talĂĄlni szĂĄmos gyakorlati kĂ©rdĂ©sre!VendĂ©gek: Csapodi Csaba, matematikatanĂĄr, az ELTE TTK Matematikai IntĂ©zet oktatĂłja Ă©s az ELTE TanĂĄrkĂ©pzĆ Központ fĆigazgatĂłja, valamint MosĂłczi AndrĂĄs, a Mateking alapĂtĂłja Ă©s oktatĂĄsi vezetĆje, A gondolkodĂĄs forradalma cĂmƱ könyv szerzĆje.MƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktorandusz hallgatĂł
-
Egy csillagĂĄszati szakkörön Dr. BĂ©csy Bence mĂĄr közĂ©piskolĂĄs korĂĄban sajĂĄt tĂĄvcsövet Ă©pĂtett. Annyira beleszeretett az asztrofizikĂĄba, hogy mĂĄr az egyetemi Ă©vei alatt is kutatni kezdett, ma pedig az Oregon State University posztdoktori kutatĂłjakĂ©nt gravitĂĄciĂłs hullĂĄmok tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄval foglalkozik. Ha Ă©rdekel, hogy jut el valaki egy csillagĂĄszati szakkörtĆl egĂ©szen AmerikĂĄig, nĂ©zd meg a Science Podcast legĂșjabb rĂ©szĂ©t!VendĂ©gĂŒnk Dr. BĂ©csy Bence, az ELTE TTK egykori fizikus hallgatĂłjaMƱsorvezetĆ: Papp Eszter
-
A talajok sĂłtartalmĂĄnak növekedĂ©se globĂĄlis problĂ©ma, amihez hozzĂĄjĂĄrul pĂ©ldĂĄul tĂ©len az utak jĂ©gtelenĂtĂ©se miatt hasznĂĄlt kĆsĂł, a magas ĂĄsvĂĄnyi anyag tartalmĂș talajvĂzzel, vagy kĂștvĂzzel törtĂ©nĆ Ă¶ntözĂ©s, a tengerparti terĂŒleteken pedig a tengervĂz beszivĂĄrgĂĄsa ĂĄltal a talajba kerĂŒlĆ ionok. A termĆterĂŒletek szikesedĂ©se vilĂĄgszerte egyre nagyobb földterĂŒletet Ă©s több mint mĂĄsfĂ©l milliĂĄrd embert Ă©rint.
Az ELTE Plastisz BiolĂłgia KutatĂłcsoport vizsgĂĄlatai rĂĄvilĂĄgĂtottak, hogy a magas sĂłkoncentrĂĄciĂł hogyan befolyĂĄsolja többek között a talajban csĂrĂĄzĂł bĂșza csĂranövĂ©nyek fejlĆdĂ©sĂ©t Ă©s hogy mit tehetĂŒnk a kĂĄrok csökkentĂ©sĂ©Ă©rt.
VendĂ©geink:Dr. Solymosi Katalin, az ELTE Plastisz BiolĂłgia csoport vezetĆje Ă©s SĂłti AdĂ©l, doktoranduszMƱsorvezetĆ: Papp Eszter, Fizikus doktorandusz
-
IdĂ©n szeptemberben elfogadtĂĄk a MĂĄlnĂĄsi-Csizmadia AndrĂĄs Ă©s kutatĂłcsoportja ĂĄltal kifejlesztett gyĂłgyszermolekula amerikai szabadalmi kĂ©relmĂ©t.A gyĂłgyszerjelölt az agyvĂ©rzĂ©ses betegek krĂłnikus izomgörcseit csökkenti mellĂ©khatĂĄsok nĂ©lkĂŒl.KözvetlenĂŒl ezutĂĄn megindulhattak a humĂĄn klinikai vizsgĂĄlatok, oktĂłber elejĂ©n pedig az elsĆ fĂĄzis rĂ©szekĂ©nt egĂ©szsĂ©ges önkĂ©ntesek kaptak a gyĂłgyszerbĆl, hogy ezzel vizsgĂĄljĂĄk a lehetsĂ©ges mellĂ©khatĂĄsokat. Ha az elsĆ fĂĄzis sikerrel jĂĄr, a jövĆ tavasszal vĂĄrhatĂł mĂĄsodik fĂĄzisban mĂĄr nagyobb szĂĄmĂș, krĂłnikus izomgörcsökkel Ă©lĆ emberen mĂ©rik a molekula hatĂĄsossĂĄgĂĄt, vĂ©gĂŒl a harmadik fĂĄzisban mĂ©g több betegbĆl ĂĄllĂł csoporton is kiprĂłbĂĄljĂĄk a kĂ©szĂtmĂ©nyt.AktuĂĄlis adĂĄsunkban Papp Eszter fizikus doktorandusz hallgatĂł beszĂ©lget Dr. MĂĄlnĂĄsi-Csizmadia AndrĂĄssal Ă©s Dr. Gyimesi MĂĄtĂ©val a gyĂłgyszer hatĂĄsairĂłl Ă©s arrĂłl, hogyan jutott el ötletĂŒk az amerikai finanszĂrozĂĄsig.
RĂ©szletek a kutatĂĄsĂłl: https://www.elte.hu/content/elindultak-az-mph-220-human-klinikai-vizsgalatai.t.29487
-
CsanĂĄd MĂĄtĂ© Ă©s kutatĂłtĂĄrsai a vilĂĄg mindhĂĄrom nagyenergiĂĄjĂș rĂ©szecskegyorsĂtĂłjĂĄban (kĂ©t svĂĄjci Ă©s egy amerikai gyorsĂtĂł) vizsgĂĄltĂĄk az atommagot alkotĂł anyagot, Ăgy sikerĂŒlt feltĂ©rkĂ©pezniĂŒk a VilĂĄgegyetemet a szĂŒletĂ©se utĂĄni elsĆ milliomod mĂĄsodpercben kitöltĆ âĆslevestâ. MĂ©rĂ©seik szerint a kvarkanyag rĂ©szecskĂ©inek mozgĂĄsa a tengeri ragadozĂłkĂ©hoz, a klĂma vĂĄltozĂĄsĂĄhoz Ă©s a tĆzsdei folyamatokĂ©hoz hasonlatos. A vilĂĄg legnagyobb energiĂĄjĂș rĂ©szecskegyorsĂtĂłiban a fizikusok az atommagot alkotĂł anyagot vizsgĂĄljĂĄk. KutatĂĄsuk cĂ©lja a VilĂĄgegyetemet a szĂŒletĂ©se utĂĄni elsĆ milliomod mĂĄsodpercben kitöltĆ anyag tulajdonsĂĄgainak Ă©s viselkedĂ©sĂ©nek megĂ©rtĂ©se. Ha tudni szeretnĂ©d mi az az Ćsleves Ă©s mĂ©g ennĂ©l is többet, tarts velĂŒnk!VendĂ©geink: Dr. CsanĂĄd MĂĄtĂ©, az ELTE Atomfizikai TanszĂ©k egyetemi tanĂĄra Ă©sDr. Kincses DĂĄniel, az ELTE Atomfizikai TanszĂ©k posztdoktori kutatĂłjaMƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
-
Az ELTE növĂ©nybiolĂłgusainak kutatĂĄsĂĄbĂłl kiderĂŒlt, hogy a szĂntestek vasfelvĂ©telĂ©nek fĂ©nyhiĂĄnyos mechanizmusa hasonlĂt a fĂ©nyen a fotoszintĂ©zis ĂĄltal tĂĄmogatott folyamatĂĄra. FelfedezĂ©sĂŒk hatĂĄssal lehet az Ă©lelmiszeripari Ă©s egĂ©szsĂ©gĂŒgyi tudĂĄsunkra Ă©s annak alkalmazĂĄsĂĄra, hiszen növĂ©nyi eredetƱ tĂĄplĂĄlĂ©kaink Ă©s azok szĂntestjei minden ember szĂĄmĂĄra fontos vasforrĂĄst jelentenek.VendĂ©geink: Dr. Solti ĂdĂĄm, a NövĂ©nyĂ©lettani Ă©s MolekulĂĄris NövĂ©nybiolĂłgiai TanszĂ©k kutatĂłja Ă©s SĂĄgi-KazĂĄr MĂĄtĂ©, az ELTE BiolĂłgia Doktori Iskola doktoranduszaMƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
RĂ©szletek: https://ttk.elte.hu/content/kulonleges-vasfelvetel-a-kaposztafej-melyen.t.6879
-
Mi a sarki fĂ©ny? A jelensĂ©get legtöbbször a napszĂ©l okozza, mĂ©ghozzĂĄ Ășgy, hogy a napbĂłl indulĂł töltött rĂ©szecskĂ©k behatolnak a magnetoszfĂ©rĂĄba. Ez a Föld mĂĄgneses mezeje, ami ĂĄltalĂĄban megĂĄllĂtja a kozmikus sugĂĄrzĂĄst, azonban a kĂ©t sark fölött gyengĂ©bb, mint mĂĄshol, Ăgy a napszĂ©l rĂ©szecskĂ©i ott be tudnak hatolni a lĂ©gkörbe, bĂĄr ĂĄltalĂĄban nem jutnak messzire.A mai beszĂ©lgetĂ©sben a sarki fĂ©ny jelensĂ©gĂ©rĆl beszĂ©lĂŒnk, valamint arrĂłl hogy a 2023 novemberĂ©ben tapasztalt sarki fĂ©ny orszĂĄgunk fölött minek tudhatĂł be Ă©s szĂĄmĂthatunk-e mĂ©g hasonlĂłra.VendĂ©gĂŒnk: TimĂĄr GĂĄbor, az ELTE Geofizikai Ă©s Ć°rtudomĂĄnyi TanszĂ©k vezetĆje.MƱsorvezetĆ: Papp Eszter fizikus doktorandusz
-
Az ELTE TTK Podcast legĂșjabb adĂĄsĂĄban CzirĂĄki Kamilla geofizikus hallgatĂłnk beszĂ©l Ășj megközelĂtĂ©sĂ©rĆl, melyben a Hold felszĂnĂ©n hasznĂĄlhatĂł tĂĄjĂ©kozĂłdĂĄsi rendszereket vizsgĂĄlta, amivel a jövĆbeli utazĂĄs tervezĂ©sĂ©hez jĂĄrulhat hozzĂĄ. TĂ©mavezetĆjĂ©vel, TimĂĄr GĂĄborral, az ELTE Geofizikai Ă©s Ć°rtudomĂĄnyi TanszĂ©k vezetĆjĂ©vel a földi GPS-rendszerben hasznĂĄlt adatokat hatĂĄroztĂĄk meg a Holdra Ă©s ehhez a 800 Ă©ve Ă©lt matematikus, Fibonacci mĂłdszerĂ©t hasznĂĄltĂĄk. VendĂ©geink: CzirĂĄki Kamilla Ă©s TimĂĄr GĂĄborMƱsorvezetĆ: Papp Eszter fizikus doktoranduszA tĂ©mĂĄval kapcsolatban bĆvebben itt olvashatsz.
-
A gĂĄtizmok fejlesztĂ©se mĂĄr fiatal korban is nagyon fontos, hiszen kihatĂĄssal vannak többek között a menstruĂĄciĂłra, szĂ©kletĂŒrĂtĂ©se, petefĂ©szkek egĂ©szsĂ©gĂ©re, vagy akĂĄr a vizelet tartĂĄsra Ă©s a prosztatĂĄra is. Az ĂŒlĆ Ă©letmĂłd azonban negatĂv hatĂĄssal van a gĂĄtizomzatra, Ăgy a felvilĂĄgosĂtĂĄs nagyban segĂtenĂ© a problĂ©mĂĄk orvoslĂĄsĂĄt, vagy megelĆzĂ©sĂ©t amellett, hogy ledönteni a tĂ©mĂĄval kapcsolatos tabukat. VendĂ©geinkkel annak fontossĂĄgĂĄrĂłl beszĂ©lgetĂŒnk, hogy kortĂłl Ă©s nemtĆl fĂŒggetlenĂŒl kell odafigyelnĂŒnk gĂĄtizmainkra, valamint hogy mennyi, sokak ĂĄltal tabunak megĂ©lt, sokszor szĂ©gyellt problĂ©ma vezethetĆ vissza egyĂ©bkĂ©nt fejleszthetĆ izmaink elhanyagolĂĄsĂĄra Ă©s hogy modern Ă©letmĂłdunk hogyan befolyĂĄsolja ezeket.VendĂ©geink: Dr. SkultĂ©ti Judit intimorvos Ă©s Dr. ZsĂĄkai AnnamĂĄria, az ELTE TTK Embertani TanszĂ©kĂ©rĆlMƱsorvezetĆnk: Papp Eszter fizikus doktorandusz
-
Magyar kutatĂłk drĂłnokkal vizsgĂĄltĂĄk a hortobĂĄgyi Przewalski-lĂł mĂ©nes szociĂĄlis rendszerĂ©t, melybĆl kiderĂŒlt, hogy az egyedek Ă©s hĂĄremek közötti szociĂĄlis kapcsolatok összefĂŒggĂ©sben ĂĄllnak az egyedek közötti rokonsĂĄggal Ă©s korĂĄbbi ismeretsĂ©gekkel. A mozgĂĄselemzĂ©s ĂĄltal következtetni lehetett arra is, hogy az elkövetkezĆ kĂ©t Ă©vben mely kancĂĄk hagyjĂĄk el hĂĄremĂŒket, Ă©s melyik hĂĄrembe mennek ĂĄt. Ennek apropĂłjĂĄn hĂvtuk el vendĂ©geinket, hogy kutatĂĄsukrĂłl beszĂ©lgessĂŒnk.VendĂ©geink: Dr. OzogĂĄny Katalin Ă©s Dr. Nagy MĂĄtĂ©MƱsorvezetĆ: Papp EszterA tĂ©mĂĄrĂłl bĆvebben itt olvashatsz: https://ttk.elte.hu/content/dronokkal-deritjuk-fel-a-vadlovak-osszetett-tarsadalmat.t.6927
-
A SvĂ©d KirĂĄlyi AkadĂ©mia 2023-ban fizikai Nobel-dĂjjal jutalmazta Krausz Ferenc, Anne LâHuillier Ă©s Pierre Agostini munkĂĄssĂĄgĂĄt az elektronok atomon belĂŒli mozgĂĄsĂĄnak vizsgĂĄlatĂĄt szolgĂĄlĂł attoszekundumos fĂ©nyimpulzusokat elĆĂĄllĂtĂł kĂsĂ©rleti mĂłdszereikĂ©rt.Ennek apropĂłjĂĄn hĂvtuk el vendĂ©geinket Ășjabb Nobel-dĂj kibeszĂ©lĆnkbe, akik szemĂ©lyesen is ismerik a magyar szĂĄrmazĂĄsĂș Krausz Ferencet, aki fizikus diplomĂĄjĂĄt az ELTE TermĂ©szettudomĂĄnyi KarĂĄn szerezte. Egykori doktorandusza mesĂ©l a dĂjat Ă©rdemelt kutatĂĄsrĂłl, valamint Krausz Ferenchez fƱzĆdĆ Ă©lmĂ©nyeirĆl.VendĂ©geink: SzipĆcs RĂłbert Ă©s Dombi PĂ©ter a Wigner Fizikai KutatĂłközpont munkatĂĄrsaiMƱsorvezetĆ: Papp Eszter, fizikus doktorandusz.A Wigner Fizikai KutatĂłközpont "Tudtad-e, hogy..." sorozatot indĂtott, melyben közössĂ©gi oldalukon Ă©rdekessĂ©geket osztanak meg, melyekbĆl mĂ©g többet megtudhatsz akĂĄr Krausz Ferenc Ă©s kutatĂĄsĂĄval kapcsolatban is: https://www.facebook.com/WignerFK/CikkĂŒnk a tĂ©mĂĄban:https://www.elte.hu/content/fizikai-nobel-dij-2023-krausz-ferenc.t.29187
- Visa fler