Avsnitt
-
Deák András György közgazdász, Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa – Európa az orosz energia után
-
Csicsmann László, közel-kelet szakértő, a Corvinus egyetem tanára, a Corvinus Center for Contemporary Asia Studies vezetője – Kik lázadnak Szíriában?
-
Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense – Az amerikai hadiipar
-
Az árvíz súlytotta Spanyolországból jelentkezett be Nemes Gábor, a Klubrádió tudósítója, akivel a katasztrófa politikai hatásait, és a katalánokkal szövetkező baloldal válságkormányzását is értékeltük.
-
Az adásban Bolgár György, Zentai Péter és Szénási Sándor az amerikai elnökválasztást értékelték személyes élményeiken keresztül is.
-
A szokottnál jóval nagyobb figyelem irányul Georgiára a választások miatt. Mi történt, mi volt a tét? – Németh András külpolitikai újságíró, a HVG munkatársa
-
Miért tartanak előrehozott választásokat Japában? Milyen szövetségesekre számíthat az ország? – Bartók András Japán-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje
-
Az Európai Unió megnyitotta az uniós csatlakozási tárgyalásokat Albániával. Olaf Scholz német kancellár szerint a nyugat-balkáni országoknak sürgősen csatalkozniuk kell az EU-hoz. A szomorú sorsú országról, annak rekatív gazdasági fellendüléséről, a régióban betöltött szerepéről beszélgetett az adásban Szénási Sándor Bódis Gábor Balkán-szakértővel.
-
Úgy tűnik, a háború miatt lankadó orosz figyelem teret adhat Közép-Ázsia kiemelkedésének. Kínában, Indiában és Európában is úgy értékelték, érdemes keresni a kapcsolatokat, új gazdasági útvonal alakulhat ki a térség országain keresztül. Az adás vendége Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója.
-
Az Izrael és a Hezbollah közötti háború eszkalálódása miatt Libanonban megteltek a menedékhelyek, az állam pedig nincs olyan állapotban, hogy érdemben segíteni tudjon az embereknek. Bejrútot korábban a Közel-Kelet Párizsának tartották, Libanon azonban hosszú évtizedek óta kitett a körülötte lévő országok konfliktusainak, amelyek rendesen megtépázták. Az adásban adásban Elias Dahrouge libanoni-magyar politológus volt a vendég, aki Bejrútból jelentkezett be.
-
2021 második felében az egyre feszültebb helyzetben még senki nem gondolta, vagy inkább nem akarta elhinni hogy eszkalálódik az orosz-ukrán konfliktus. Hogyan változott azóta a nyugat hozzáállása a háborúhoz? Erről beszélgetett Szénási Sándor Bendarzsevszkij Antonnal, a posztszovjet térség szakértőjével.
-
Spanyolország energiapolitikája példa lehet Európa számára, rohamosan csökkentik a fosszilis energiaforrások felhasználását, jelentősen támaszkodnak a sok napsütésre és a szélre is. Szénási Sándor Nemes Gábor kollégánkkal beszélgetett, szó volt a latin-amerikai és a magyar bevándorlókról is.
-
Szíria 2024-ben – Csicsmann László Közel-kelet-szakértő, a Corvinus Egyetem dékánja
-
Az adás vendége Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
-
Alain Delon halálától indul, de az általa közvetített férfi képén, és gyönyörű színészeken keresztül az európai filmművészet titkait kutatta A világ uraiban Szénási Sándor és Muszatics Péter, filmtörténész.
-
Először az Egyesült Államok kutatóintézeteiben kezdtek kísérletezni vetőmagok génmódosításával, az egyik fő cél az volt, hogy ellenállóbbá váljanak a kártevőkkel szemben. Mára azonban a teljes mellszélességgel zajló fejlesztésben egyre hangsúlyosabb a szerepe a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak. Kik uralják ezt a piacot és mennyiben megalapozottak a génmódosított élelmiszerekhez kapcsolódó félelmek? Szénási Sándor Raskó György agrárközgazdásszal beszélgetett.
-
Kazahsztán öt évvel ezelőtt olyan jellegű diktatúra volt, mint amit a környékén lévő országokban láthatunk, azóta viszont irányt váltott. Mi történt és hova vezethet a legnagyobb közép-ázsiai ország magányos kísérlete Tokajev elnök vezetésével? Szénási Sándor Vasa Lászlóval, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadójával beszélgetett.
-
Az adás vendége Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.
- Visa fler
