Avsnitt
-
A szokottnál jóval nagyobb figyelem irányul Georgiára a választások miatt. Mi történt, mi volt a tét? – Németh András külpolitikai újságíró, a HVG munkatársa
-
Miért tartanak előrehozott választásokat Japában? Milyen szövetségesekre számíthat az ország? – Bartók András Japán-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje
-
Saknas det avsnitt?
-
Az Európai Unió megnyitotta az uniós csatlakozási tárgyalásokat Albániával. Olaf Scholz német kancellár szerint a nyugat-balkáni országoknak sürgősen csatalkozniuk kell az EU-hoz. A szomorú sorsú országról, annak rekatív gazdasági fellendüléséről, a régióban betöltött szerepéről beszélgetett az adásban Szénási Sándor Bódis Gábor Balkán-szakértővel.
-
Úgy tűnik, a háború miatt lankadó orosz figyelem teret adhat Közép-Ázsia kiemelkedésének. Kínában, Indiában és Európában is úgy értékelték, érdemes keresni a kapcsolatokat, új gazdasági útvonal alakulhat ki a térség országain keresztül. Az adás vendége Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója.
-
Az Izrael és a Hezbollah közötti háború eszkalálódása miatt Libanonban megteltek a menedékhelyek, az állam pedig nincs olyan állapotban, hogy érdemben segíteni tudjon az embereknek. Bejrútot korábban a Közel-Kelet Párizsának tartották, Libanon azonban hosszú évtizedek óta kitett a körülötte lévő országok konfliktusainak, amelyek rendesen megtépázták. Az adásban adásban Elias Dahrouge libanoni-magyar politológus volt a vendég, aki Bejrútból jelentkezett be.
-
2021 második felében az egyre feszültebb helyzetben még senki nem gondolta, vagy inkább nem akarta elhinni hogy eszkalálódik az orosz-ukrán konfliktus. Hogyan változott azóta a nyugat hozzáállása a háborúhoz? Erről beszélgetett Szénási Sándor Bendarzsevszkij Antonnal, a posztszovjet térség szakértőjével.
-
Spanyolország energiapolitikája példa lehet Európa számára, rohamosan csökkentik a fosszilis energiaforrások felhasználását, jelentősen támaszkodnak a sok napsütésre és a szélre is. Szénási Sándor Nemes Gábor kollégánkkal beszélgetett, szó volt a latin-amerikai és a magyar bevándorlókról is.
-
Szíria 2024-ben – Csicsmann László Közel-kelet-szakértő, a Corvinus Egyetem dékánja
-
Az adás vendége Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
-
Alain Delon halálától indul, de az általa közvetített férfi képén, és gyönyörű színészeken keresztül az európai filmművészet titkait kutatta A világ uraiban Szénási Sándor és Muszatics Péter, filmtörténész.
-
Először az Egyesült Államok kutatóintézeteiben kezdtek kísérletezni vetőmagok génmódosításával, az egyik fő cél az volt, hogy ellenállóbbá váljanak a kártevőkkel szemben. Mára azonban a teljes mellszélességgel zajló fejlesztésben egyre hangsúlyosabb a szerepe a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak. Kik uralják ezt a piacot és mennyiben megalapozottak a génmódosított élelmiszerekhez kapcsolódó félelmek? Szénási Sándor Raskó György agrárközgazdásszal beszélgetett.
-
Kazahsztán öt évvel ezelőtt olyan jellegű diktatúra volt, mint amit a környékén lévő országokban láthatunk, azóta viszont irányt váltott. Mi történt és hova vezethet a legnagyobb közép-ázsiai ország magányos kísérlete Tokajev elnök vezetésével? Szénási Sándor Vasa Lászlóval, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadójával beszélgetett.
-
Az adás vendége Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.
-
Zentai Péter külpolitikai újságíró, a Klubrádió műsorvezetője – Tényleg jobbra tolódik a világ?
-
Nagy Gábor, a HVG újságírója - A Biden korszak vége
-
Az adás vendége Hegedűs Dániel külpolitikai szakértő, a German Marshall Fund elemzője.
-
Az adásban egy olyan, kisebb országgal foglalkoztunk, amely fontos az azt körbevevő nagyobb hatalmaknak. Vendégünk Józsa Márta kollégánk volt, akivelt Európa legszegényebb országáról Moldováról beszélgetett a műsorveztető, Szénási Sándor.
-
Szerbia ugyan nem a világ közepe, a nagyhatalmi szálak mégis összefutnak déli szomszédunknál: vetélkedik a befolyásért Oroszország, Kína, Törökország és a kicsit lassabban ébredő EU is. Szénási Sándor Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet nyugat-balkáni biztonságpolitikai kutatóját kérdezte.
-
Viharos a változás az energiapiacon: friss adatok szerint a világ villamosenergia-termelésének több mint 30%-át teszik ki a megújulók, ezen belül is a szél- és főleg a napenergia felhasználása a meghatározó. Bár Magyarországon nem ilyen magas az arány, itt is érezhető a változás: 8-10 éve még nagyítóval kellett keresni a működő napelemeket, mára 6000 megawattnyi napenergiás kapacitás épült be a villamosenergia-rendszerbe. Szénási Sándor erről beszélgetett Perger Andrással, a Greenpeace klíma- és energiakampány felelősével.
-
A gyengélkedés jeleit mutató Németország és Franciaország mellett felértékelődik Spanyolország szerepe Európában? Milyen ma az ország? Milyen változásokon ment át az elmúlt évtizedekben a spanyol társadalom? Van-e egységes spanyol nemzettudat? Az adás vendége Nemes Gábor külpolitikai újságíró, a Klubrádió tudósítója.
- Visa fler
