Avsnitt
-
A Holnapután legújabb adásának vendége Imre Tamás többszörösen díjnyertes fotóművész volt, akinek köszönhetően a természetfotózás kulisszái mögé nyerhettünk betekintést. Miután végigvettük, hogyan lesz valakiből hivatalosan is elismert fotóművész, valamint hogy mi az, ami megkülönbözteti az alkotóművészeket a bérmunkákat vállaló fotósoktól, megnéztük, miként születik meg egy természetfotó a téma keresésétől a kiállításon történő bemutatóig. Beszéltünk továbbá arról, hogy mennyire etikus „megrendezni” egy-egy természetfotót, és az is szóba került, hogy milyen károkat okozhatunk a természetben, ha fotózás közben nem vagyunk kellőképpen elővigyázatosak. Szintén téma volt még az extrém helyzetekben történő természetfotózás, Imre Tamás pedig tippeket is adott azoknak, akik érzik magukban a késztetést, hogy természetfotókat készítsenek.
-
A Holnapután legújabb adásában a vendégünk Dr. Wégner Krisztina volt, aki a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány környezetvédelmi szakértőjeként és szakjogászaként vesz részt az alapítvány Európai Uniós támogatást nyert projektjében, mely Észak-Macedónia hulladékgazdálkodásának megtervezésével foglalkozik. A műsorban részletesen beszéltünk a Kék Bolygó Alapítvány projektjéről, a globális és a balkáni hulladékgazdálkodás legfőbb problémáiról, kihívásairól, valamint arra is kitekintettünk, hogy milyen úton és hogyan kell elindulnia annak, aki a Balkánon szeretne partnereket szerezni egy fenntarthatósággal kapcsolatos projekt vagy technológia elindításához.
-
Saknas det avsnitt?
-
A Holnapután legújabb adásában a borászat és a fenntarthatóság kapcsolatáról beszélgettünk. Vendégünk Dóber László volt, aki a Balatonnál található kéthelyi Kristinus Borbirtok szőlésze és farmmenedzsere. A Kristinus Borbirtok pár éve még konvencionális borászatként működött, azonban egy ideje áttért a biodinamikus gazdálkodásra. Ennek előnyeibe, nehézségeibe, elméleti és gyakorlati ismereteibe avatott be minket vendégünk, de azt is megtudtuk tőle, miben különbözik ez a típusú gazdálkodás a fenntartható mezőgazdasági működés egy másik válfajától, az organikus gazdálkodástól és borászattól.
-
A Holnapután aktuális adásában egy korunkat jelentős mértékben meghatározó szenvedélybetegséggel, a munkafüggőséggel foglalkoztunk. Amikor ugyanis az internet és az ezáltali távmunka megannyi lehetőséget kínál a munkavégzésre, nem nehéz azon kapni magunkat, hogy időről időre egyre többet túlórázunk, sőt egyenesen addikció alakult ki bennünk a munkánkkal kapcsolatban. De mik ennek a furcsa betegségnek a sajátosságai, milyen típusú foglalkozások válthatják ki, mennyire lehet veszélyes a mentális, a lelki vagy akár a fizikai egészségünkre nézve, és meg lehet-e vele küzdeni úgy, hogy ne kelljen közben feladni a napi betevőt biztosító munkát? Ezekre a kérdésekre Kürti László okleveles pszichológus, narkológus és addiktológiai konzultáns válaszolt nekünk.
Aki úgy érzi, érintett lehet a témában, ne féljen segítséget kérni! Akár műsorunk vendégét, Kürti László pszichológust is fel lehet keresni. Hozzá az alábbi weboldalon találunk elérhetőségeket: www.kurtilaszlo.eu -
A Holnapután aktuális adásában azt jártuk körül, hogy milyen szinten van jelen hazánkban az egyik legnagyobb környezeti lábnyommal rendelkező iparág, vagyis a vendéglátás életében a fenntarthatóságra, a zöldebb működésre való törekvés. Ebben Juhász András fenntarthatósági szakértő, a környezetbarát tisztítószerekben utazó BIBO nevű vállalat alapító tulajdonosa és szakmai igazgatója volt a segítségünkre, akivel kitértünk a vendéglátásban keletkező hulladék egyes típusaira, a beszállítással járó környezetszennyezésre, a szociális tényezőkre, és listáztuk azt is, hogy milyen megoldási lehetőségek kínálkoznak az iparág kizöldítésére.
-
A Holnapután aktuális adásában Sódar Gabriellával, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány igazgatóhelyettesével beszélgettünk az alapítvány egyik fontos projektjéről, a 2022-ben indult WAVE (World Added Value Equity) akcelerációs programról. A program elsődleges célja a környezeti fenntarthatóságot elősegítő innovatív üzleti megoldások támogatása Magyarországon és a Kárpát-medencében. Ebben a szellemiségben fejlesztenek startup-vállalkozásokat, amelyek egy-egy fenntarthatatlanná vált szokásunkra kínálnak környezetbarát alternatívákat, technológiákat.
-
A Holnapután legújabb adásában egy sokak által félreértett tevékenységgel, a vadászattal foglalkozunk. A témába Murányi Zsolt, vadgazdálkodási szakmérnök, valamint a Trivenator Kft. vadásztanfolyam-vezetője avatott be minket, akitől nemcsak azt tudtuk meg, hogy mi a különbség vadász és vadász között, hanem azt is, hogy – a sztereotípiákkal ellentétben – a vadászat valójában nem más, mint alkalmazott természetvédelem. Azaz a lényege nem a természet öncélú kizsákmányolása, hanem a fenntartható állapotok biztosítása mind a vadállomány és az erdőgazdálkodás, mind pedig a mezőgazdaság, illetve a lakosság szempontjából.
-
Egy igazi nagyragadozó, a Magyarországon fokozottan védett hiúz áll a Holnapután legújabb adásának középpontjában. Burányi Virág, a Budakeszi Vadaspark munkatársa, valamint az intézmény kárpáti hiúzának gondozója mesélt nekünk arról, mit kell tudni erről a rejtőzködő életmódot folytató nagymacskáról, egyúttal pedig abba is beavatott minket, hogy miért van fontos szerepe a tréningeknek a vadasparkban tartott állatok gondozásában.
-
2021-ben jött létre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). A szervezet feladatköre igen sokrétű, a szerencsejátéktól, a bányafelügyeletig, a kiberbiztonságtól a dohányügyig számos terület tartozik hozzá. Fenntarthatósági szempontból a legfontosabbak az ESG-hez és a geotermikus energiához kapcsolódó feladataik. Ezekről beszélgettünk Molnár Csaba Gáborral, az SZTFH ESG igazgatóságának vezetőjével.
-
Egyre többször hallani, hogy veszélyben a kakaó vagy épp a kávé – egyre kisebb termőterületekre szorulnak vissza a klímaváltozás, vagy épp az annak nyomán megjelenő kártevők miatt. De mi a helyzet itthon? Hazánkban is megvannak azok az ikonikus gyümölcsök és persze zöldségek, melyektől fájó lenne a búcsú. Vajon vannak-e olyan fajok, melyek korábban nem voltak itthon megtalálhatók, de a jövőben helyük lehet a mezőgazdaságban vagy épp a kiskertekben? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Dr. Gyuricza Csabával, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorával.
-
Az utóbbi időben megszaporodtak az SUV-nak nevezett autók az utcákon. Ez már csak azért is különös, mert az autóiparban az elmúlt években meghatározó szemponttá vált a kibocsátás-csökkentés és a környezetvédelmi megfontolások, ezek a nagytestű (vagy legalábbis annak tűnő) autók viszont nem feltétlenül ilyen szellemben születtek. Hogy mi hozta el az SUV-k sikerét, milyen hátrányaik vannak, és jelentenek-e valódi környezetvédelmi problémát a klasszikus autókhoz képest, arról Várkonyi Gábor autópiaci szakértővel beszélgettünk.
-
Ruháinknak nagyon fontos szerepük van életünkben. Nem csak egy plusz réteget jelentenek, melyek közöttünk és a külvilág között feszülnek: saját stílusunk is testet ölt bennük, az önkifejezés eszközei is. Nem utolsó sorban pedig azért is fontos kérdés a ruházkodás, mert a fenntarthatósági kérdésekkel is szorosan összefügg. Aktuális adásunkban Gózon Eszterrel beszélgetek, aki fenntartható szemléletű szín- és stílustanácsadóként a mindennapokban azon dolgozik, hogy az emberek minél jobban érezzék magukat a bőrükben, és közben a gardróbjuk is fenntarthatóbb legyen.
-
A komposztálás során szerves, főképp növényi hulladékból egy tápanyaggazdag humuszos közeget képződik. A folyamatnak több válfaja is ismeretes, és a helyi adottságokhoz mérten választhatunk, hogy melyik a nekünk leginkább megfelelő. Ha viszont nagyobb léptékben, közösségi komposztálásban gondolkozunk, akkor egy magyar startup, a Compocity megoldását is választhatjuk. Podcastunk legújabb adásában a cég alapítójával, Pancsa Emesével beszélgettünk.
-
Kevés szó esik róla, pedig a fosszilisek fenntartható alternatívája lehet, ráadásul előállításának minden eleme megfeleltethető a körforgásosság elveinek. A biogázról, mint megújuló erőforrásról Eszes Zsolttal, a biogáz előállításával is foglalkozó Water4All Zrt. ügyvezetőjével beszélgettünk.
-
A klíma- és ökológiai válság megoldásának egyik kulcsa, hogy mindennapi döntéseinket tudatosan hozzuk meg. Ehhez rengeteg odafigyelés és tanulás kell, de néha elég, ha csak felelevenítünk olyan tudásokat, melyekkel egyszer még/már rendelkeztünk. Ezen gondolat nyomán egyre többen ismerik fel az edukáció és a szemléletformálás fontosságát – ezt célozza a Paksi Atomerőmű Alkotó Energia programja is, melyet Iványi Krisztina, az erőmű kommunikációs főszakértője álmodott meg.
Podcastunkban a programról, de sokkal inkább a mögötte lévő szellemiségről beszélgettünk Krisztinával. Ahogy az adásból kiderül, vendégem nem csak munkája során szentel nagy figyelmet a fenntarthatósági kérdéseknek: permakultúrás módszerekkel biokertészkedik, törekszik a részleges önellátás megvalósítására, zero waste módon készíti ételeit, kapszulagardróbból öltözködik, és úgy általában élete minden területén igyekszik egyszerűen és tudatosan élni.
Mint meséli, ez számára nem is új keletű dolog, sokkal inkább családi örökség. Azonban míg egykor a szükség szorította rá az embereket a tudatos, takarékos életmódra, addig ma a fenntarthatóság követeli meg, hogy ne pazaroljunk. A feladat pedig adott, hiszen ameddig a túlélés múlt rajta, mindenki tudta, hogy miként ossza be a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az elmúlt jó néhány évtizedben, a fogyasztói kultúra széles körű elterjedésével ezek a tudások részben, vagy néhol teljesen elvesztek. Ezek visszaépítésének sikerén is múlik, hogy sikerül-e az emberiségnek megállítania korunk válságait.
-
A klíma szélsőségesebbé válásának nyomán az elmúlt időszakban megszaporodtak a jégesők Európa szerte. Ezek rombolása a mezőgazdaság és a magántulajdonú ingatlanok vagy épp járművek esetében is jelentős károkat okoz. A károk mérséklésére azonban létezik technológia. Erről, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett Országos Jégkármérséklő Rendszerről (JÉGER) annak vezetőjével, Kocsis Áronnal beszélgettünk.
-
A közlekedés fenntartható jövőjéről szóló diskurzusban a vasút nem megkerülhető tényező. Ennek egyszerű okai vannak: a közlekedés károsanyag-kibocsátásának nagyjából a 0,5%-áért felel globálisan, miközben ha a személyszállításról beszélünk, akkor az egy menetben elszállítható utasok számában szinte utolérhetetlen. Épp ezért fontos, hogy milyen lehetőségek és kihívások állnak az ágazat előtt. Erről Hegyi Zsolttal, a MÁV Start Zrt. szolgáltatásfejlesztési- és értékesítési vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
-
Ruháink meghatározó szerepet játszanak életünkben, hiszen szerepük jóval túlmutat funkciójukon. Önkifejezésünk részéi, sokat mondanak arról, hogy mit gondolunk a világról, hogy mit szeretünk, vagy éppen mit gondolunk a kényelemről. Ruháinkhoz és a trendeket alakító és meglovagoló divatiparhoz viszont bőven kapcsolódnak fenntarthatósági problémák is. Adásunk aktuális részében ezeket tekintjük át a téma kutatójával, Dobos Emesével, a Hun-Ren KRTK Világgazdasági Kutatóintézet munkatársával.
-
Talán nem túlzás azt állítani, hogy élete bizonyos szakaszában minden magyar találkozott a menzával, részt vett a közétkeztetésben. Ebből következik az is, hogy egy olyan ágazatról beszélünk, mely hatalmas tömegeket ér el: méretéből adódóan működésével és adott esetben a szemléletformáló tevékenységével is rengeteget tehet a fenntarthatóságért és az egészséges életmód támogatásáért. Erről beszélgettünk a közétkeztetésben piacvezető Hungast két munkatársával, Váncsodi Réka fenntarthatósági menedzserrel és Páger Zsolt projektigazgatóval.
-
Ugyan csak néhány évtizede kezd nyilvánvalóvá válni, hogy az emberi tevékenység folytán már–már visszafordíthatatlan folyamatokkal kell szembenéznünk bolygónkon, a természetvédelem mégsem újkeletű dolog. E régre visszanyúló történetről, az ember és természet viszonyának alakulásáról, a természetvédelem győzelmeiről, és a példaképként előttünk álló nagy elődökről is szól Erdős László biológus kutató tavaly megjelent könyve, a Hogyan mentsünk bolygót? A természetvédelem története, melyről podcastunk legújabb adásában beszélgettem a szerzővel.
- Visa fler
