Avsnitt

  • Milyen személyiségvonásokat és traumákat örököltünk felmenőinktől? Hogyan hat a mai emberekre a világháborúk és a kommunizmus öröksége? Mik az elsődleges traumaképző események a magyar történelemben? Ügynöksorsok, személyes tragédiák és tönkrement életek: az ÁBTL februárban induló, Történelmi terheink címet viselő beszélgetéssorozata kapcsán Joób Máté evangélikus lelkésszel, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének munkatársával és Szekér Nóra történésszel, Levéltárunk Kutatási Osztályának vezetőjével beszélgetett Pócs Nándor.

    0:00 Bevezető

    2:06 A transzgenerációs traumák jelentése

    6:47 Traumaképző történelmi események Magyarországon

    11:29 Traumatizált elkövetők és traumatizált áldozatok

    16:19 Megküzdési stratégiák az ügynökök és leszármazottaik életében

    25:13 Múltfeldolgozás az evangélikus egyházban

    31:08 Generációk kollektív traumái

    36:40 Poszttraumás növekedés

    39:33 Kollektív fogalom- és nyelvhasználat

    42:33 Apák és fiúk

    48:39 A transzgenerációs traumafeldolgozás és az ÁBTL

    Ajánlott művek:

    Történelmi terheink

    Moralizálás az ügynökakták nyilvánossága körül

    Ügynökkérdés a tudományos történetírásban

    Egy diktatúra hagyatéka. Állambiztonsági iratok és történetek

    Vámos Miklós: Apák könyve

    Joób Máté: A hallgatás terhe

    Generációkon át romboló titkok

    Transzgenerációs történetek

  • Milyen történelmi regényeket ír egy környezetgazdálkodási-agrármérnök? Hogyan fogyaszt történelmet a Netflix-generáció? Az államvédelem és az erőszak kapcsolatáról, az ÁVH-t övező városi legendákról és a történelmi krimik írói előtt álló kihívásokról is szó esett a Vadászat című regény január 29-i könyvbemutató beszélgetésén, ahol Stumpf András, a Válasz Online újságírója kérdezte a szerzőt, Cserhalmi Dánielt, és levéltárunk Történeti Osztályának vezetőjét, Müller Rolfot.

    ---

    0:00 Bevezető

    0:50 Az ÁVH-mánia nyomában

    1:56 Egy "hobbiíró" és az ÁBTL

    9:55 A valóság és fikció aránya a Vadászatban

    11:07 Péter Gábor alakja

    16:45 A szakértők és a regény "hitelessége"

    19:47 Rendszereken átívelő galádság

    23:42 Mennyire tipikusak a regény ÁVH-életútjai?

    32:38 Agresszív, de nagyon béna szervezet volt az ÁVH?

    39:21 Nyomozati szerv vagy a párt ökle?

    44:00 "A fizikai erőszak nem volt megengedett."

    53:06 Túlélő ÁVH-sok és a bűntudat

    1:00:03 Mennyire kell a szerző képzelőerejét visszafogni?

    1:04:25 Filmes álmok

    ---

    Ajánlott művek:

    Cserhalmi Dániel honlapja

    Vadászat

    Hogyan írtam Péter Gábor életrajzot? I Történelmi KávéháZ Müller Rolffal

    Brutális volt, de nem mindenható az ÁVH

    Interaktív térkép az Andrássy út 60. körüli volt kommunista államvédelmi városnegyedről

  • Saknas det avsnitt?

    Klicka här för att uppdatera flödet manuellt.

  • Milyen viszony volt a ’70-80-as években Kádár és Ceausescu között? Milyen feladata volt a román hírszerzésnek a magyar emigrációval szemben? Tényleg a KGB robbantotta ki a romániai forradalmat? Titkosszolgálati akciókról, megfigyelésekről és egy unatkozó önimádó diktátorról Bandi Istvánnal, Levéltárunk tudományos kutatójával és Hodicska Tiborral, a bukaresti nagykövetség egykori diplomatájával beszélgetett Pócs Nándor.

    ---

    0:00 Bevezető

    03:11 Román-magyar kapcsolatok a mélypontot: az 1977-es találkozó

    12:07 Román elhárítás a magyar kisebbségek és a Magyar Népköztársaság ellen

    13:14 Mindennapok a bukaresti magyar nagykövetségen

    20:11 Volt bármilyen emberi viszony a főtitkárok között?

    25:24 A Securitate a magyar kisebbség képviselete ellen

    32:43 Forradalom vagy titkosszolgálati machináció?

    40:49 Az esetleges szovjet és magyar beavatkozás levéltári forrásai

    ---

    Ajánlott művek:

    Kádár - Ceausescu találkozó Debrecenben és Nagyváradon

    Az újságíró archívumából (kulisszatitkokkal): Kádár–Ceausescu-találkozó, 1977

    Hodicska Tibor: Négyszemközt Ceaușescuval

    Az 1989. évi romániai forradalom a Moszkvai Magyar Nagykövetség jelentésének tükrében

    Volt-e vagy sem?

    A magyar titkosszolgálat is benne volt a román forradalomban?

    „Kiáltsátok velem: le Ceaușescuval!” – megszólal az ember, aki nélkül nem lett volna romániai forradalom

    Feloldotta a román hírszerzés az 1989-es forradalom ügyiratainak titkosítását

    Mesék az aranykorból

    4 hónap, 3 hét, 2 nap

  • Hogyan változott meg a második világháborús magyar ellenállásról alkotott kép az elmúlt években? Hogy tudott Wallenberg embermentőként dolgozni? Milyen szerepe volt a katonaszökevényeknek a nyilas hatalomgyakorlásban? Máig élő mítoszokról, Budapest ostromáról és a nyolcvan évvel ezelőtti mindennapokról Bartha Ákos és Hardi-Kovács Gellért történészekkel beszélgetett Pócs Nándor.

    ---

    0:00 Bevezető

    1:40 Mikortól számíthatjuk a magyar ellenállás kezdetét?

    4:39 Mi számít ellenállásnak?

    7:32 Hogyan és miért érkezett Wallenberg Budapestre?

    15:53 A Baky-puccs: valós akció vagy Horthy megzsarolása?

    23:50 Kik szervezték az ellenállást 1944. október 15. után?

    33:15 Wallenberg és a védőlevelek

    46:37 A magyar közigazgatás a deportálásban és az embermentésben

    51:05 Volt-e értelme az ellenállásnak?

    ---

    Ajánlott művek:

    Bartha Ákos: Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945

    Magyar ellenállás a második világháború idején

    Handbuch zum Widerstand gegen Nationalsozialismus und Faschismus in Europa 1933/39 bis 1945

    Alkonyat Budapest felett

    Hardi-Kovács Gellért oldala

    Raoul Wallenberg élete

  • Miért Carlos lett a '70-es, '80-as évek leghíresebb terroristája? Magyarországon tényleg képeztek ki palesztin fegyvereseket? Melyik étteremben szeretett libamájat enni Carlos? Terrorfinanszírozásról, titkosszolgálati akciókról és a magyar állambiztonság máig kevéssé ismert manipulációiról Liszkai László újságíróval és Orbán-Schwarzkopf Balázzsal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.

    ---

    0:00 Bevezető

    1:46 Miért Carlos lett a korszak legismertebb terroristája?

    5:31 A kommunista világforradalom és a palesztin függetlenség

    11:01 Palesztin fegyveresek Magyarországon

    13:08 Szélsőjobboldali aktivisták a szovjet érdekszférában

    15:34 Terrorizmus Közép-Európában és a Közel-Keleten

    17:51 Carlos Budapesten

    24:11 Járt-e Carlos vidéken? Kaland Dobogókőn

    26:22 Mit tudhatott a magyar állambiztonság?

    34:18 Forradalmár helyett bérgyilkos

    37:20 Sakál a Vend utcában

    41:29 A magyar állambiztonság és a terrorbazár

    50:38 Kábítószer-fegyver váltó

    52:21 A 75 éves Carlos mindennapjai

    ---

    Ajánlott művek:

    Carlos szerint a világ - Szemtől szemben a Sakállal

    Orbán Balázs tudományos munkássága

    A Sakál, a Patkány, a Kádár és Laci

    The Lebanese Connection: Corruption, Civil War, and the International Drug Traffic

    Carlos

    A titkosrendőr ötödik élete: Carlos, a Sakál bújtatója volt a Marton-féle szexbotrány szereplője

    „Terrorista hálózatok – a C-79-es dosszié”. Carlos és társai Budapesten

    A terrorelhárítás kialakulása és fejlődése Magyarországon a hidegháborúban a „C-79-es” akta tükrében

  • Miért volt szükség az államvédelmi negyed térképes bemutatására? Mi a digitális filológusok munkája? Hatékonyabb-e a ChatGPT mint a biorobotok? Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) nemrég indult tájékoztató ismeretterjesztő honlapja, a Topotéma kapcsán Mihály Eszterrel, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központ (MNMKK OSZK DBK) igazgatóhelyettesével, és a levéltár Történeti Osztályának vezetőjével, Müller Rolf történésszel beszélgetett Pócs Nándor.

    ---

    0:00 Bevezető

    01:48 A politikai rendőrség térhasználata: Topotéma

    10:06 Mivel foglalkozik a Digitális Bölcsészeti Központ?

    16:25 Nemzetközi minták a digitális térben

    22:30 A ChatGPT és a mesterséges intelligencia vonzásában

    26:27 Nemzeti emlékezet az online térben: a varsói gyors

    31:02 Digitális hatások/visszahatások a kultúrában

    37:02 Analóg könyv vs digitális kultúraközvetítés

    46:12 Mi alapján választott épületeket az állambiztonság?

    1:00:30 A nagy bölcsészadatbázis nyomában

    ---

    Ajánlott művek:

    Topotéma

    digital humanities platform /// digitális bölcsészeti platform

    Hungaricana

    Munkatáborok

  • Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? Az Ügynökök, informátorok jelentések című, a Jaffa Kiadó gondozásában pár héttel ezelőtt megjelent könyv kapcsán a szerzővel, Takács Tiborral, levéltárunk tudományos kutatójával és Ötvös Istvánnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjával beszélgetett Pócs Nándor.

    A rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben sokszor törtek ki késhegyig menő viták, olykor botrányok a kérdés miatt, hogy valóban nyilvánosak-e az „ügynökakták”, valóban kutathatók-e a Rákosi- és a Kádár-korszak állambiztonságának iratai. Bármit gondolnak is a történészek, szakemberek, a közvélemény szerint a válasz egyértelmű „nem”. Takács Tibor ezt a nagyközönség előtt részben még mindig feltáratlan állambiztonsági múltat mutatja be tudományos igénnyel, ám közérthető formában.

    ---

    0:00 Bevezető

    01:54 A besúgók tartották fenn a szocializmust?

    03:57 Ügynökakta nincs!

    07:10 A morális tényező

    18:15 Ügynökök: bűnbakok és hatalomkérdés

    22:58 Hálózati problémák: értelmiségi pozíciószerzések

    24:40 Nem ismert történetek: Partizánszövetségek

    26:17 Felülreprezentált értelmiség?

    31:30 Egzisztenciális karaktergyilkosságok

    38:26 Történészi dilemmák vs nyilvánosság

    40:23 Az ügynök és az "ügynök bőrébe bújt személy"

    45:22 Csavar a történetben: mit jegyzőkönyveztek?

    49:10 Állambiztonsági változások a '60-as évektől

    ---

    Ajánlott művek:

    Ügynökök, informátorok, jelentések

    Ügynökök, besúgók és hálózati személyek

    Miről szólnak az ügynökjelentések? Szempontok az „ügynökakták” értelmezéséhez

    A valódi besúgás teljesen más volt – állambiztonságot kutató történész az HBO-sorozatról

  • Hogy került Cziffra György az állambiztonság látóterébe? Miben tűnt ki a művész a korszak zongoristái közül? Milyen életút vezetett az angyalföldi Tripolisztól Párizsig? Különleges élethelyzetekről, zenei tehetséggondozásról és a művész máig ható örökségéről Balázs János Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetőjével és Viszket Zoltán történésszel, az ÁBTL-ben februárban nyílt kiállítás kurátorával beszélgetett Pócs Nándor.

    ---

    0:00 Bevezető

    1:26 Hogy foglalható össze Cziffra zsenialitása?

    4:46 Cziffra György fiatalkora: Tripolisz és a galerik

    11:45 Cziffra és az állambiztonság: disszidálás és ítélet

    18:58 Börtön vagy kényszermunka?

    20:23 A művész korai karrierje: szenvedély, tehetség és gyakorlás

    34:20 Beilleszkedés, honvágy és sikerek

    42:39 Mit rejt a Cziffra-dosszié? Dokumentumok a kiállításban

    44:40 A Cziffra György Fesztiválról

    ---

    Ajánlott művek:

    Mit rejt a Cziffra-dosszié?

    Cziffra György élete

    Cziffra György Fesztivál

    Virtuóz – Cziffra 100

  • Milyen közeget mutat be A Rög gyermekei trilógia? Érdemes hazajönni az óhazába? Parasztregény vagy modern amerikai próza? Népi írók, kivándorlás és generációs dilemmák: a Zavarkeltés-sorozat idei záróepizódjában Oravecz Imre Ókontri című regényéről Papp István történésszel, Levéltárunk főosztályvezetőjével beszélgetett Pócs Nándor.

    --

    0:00 Bevezető

    2:10 Oravecz Imre pályája

    5:33 Irodalmi hagyományok és új utakon járó alkotók

    9:27 A modernitás kockázata

    13:07 Az idegen szabadságvágy

    23:40 Az ethoszok világa

    27:14 A mindentudó hős egy illúziótlan karakter

    40:09 „Elégedett, boldog felnőtt legyen belőle”

    47:13 A kortalan regény

    --

    Ajánlott művek

    Ókontri (Az álom anyaga / A rög gyermekei 3.) a DIA-n Oravecz Imre művei Beszélgetés Oravecz Imrével Könyvek, amik megmutatják mivel jár a kivándorlás Franz Kafka: Amerika
  • Hogy lett az Újpest a rendőrség csapata? Milyen rendőri beosztást kaptak a focisták? Mit jelentett ez a klub hétköznapjaiban? Hogy kötődik az Újpest az ÁBTL épületéhez? Az Újpest FC 1945 utáni történetével kapcsolatos legendákról, tévhitekről és rágalmakról Tóth András válogatott labdarúgóval és Pap Péter Istvánnal, Levéltárunk tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.

    --

    0:00 Bevezető

    2:02 Tóth András pályafutásának kezdetei

    4:50 A grundkorszak emlékei

    9:06 Bemutatkozás az Újpestben

    16:55 Miért lett a belügy csapata az Újpest?

    22:48 Milyen megítélése volt a játékosok között a belügyi felügyeletnek?

    29:43 Fenntartói kedvezmények a focistáknak

    30:46 Szűcs Sándor pere

    53:49 Tovább élt-e a Szűcs-ügy az Újpesten belül?

    59:01 A Belügyminisztériumtól a belga labdarúgásig

    --

    Ajánlott művek:

    Marschal Adrienn: Futball és állambiztonság: Szűcs Sándor pere Takács Tibor: „Kádár csapata” és az állambiztonság Szoros emberfogás - Futball és állambiztonság a Kádár-korszakban Budapest futballkönyve - Elfeledett történetek a fővárosi labdarúgás múltjából
  • Miért hord kalapot Bereményi? Milyen volt az első találkozása Kardos Györggyel, a Magvető Kiadó igazgatójával? Őriz-e jelentéseket az író-rendezőről az ÁBTL? Cseh Tamásról, városmajori kalapos sétákról és a szabadság aktorairól a márciusi filmklubunkban bemutatott, Bereményi kalapja című film után Pap Péter István Bereményi Gézával, a film főszereplőjével, és annak kreatív producerével, Csejdy Andrással beszélgetett.

    Márciusban Papp Gábor Zsigmond kreatív portréfilmjével folytatódott a Bevetítés filmklub: a Bereményi kalapja egy kulturális időutazás a 20. század második felének magyar történelmében.

    Bereményi Géza egyedülálló, kultikus alakja a magyar kultúrának. Először Cseh Tamásnak írt dalszövegeivel lett országosan ismert, aztán novelláival, forgatókönyveivel, színdarabjaival, filmrendezéseivel, az utóbbi években pedig regényíróként is a legnagyobbak közé emelkedett. A Bereményi kalapja portréfilmben Tóth Barnabás kíséri és kérdezi végig Bereményit az életén. Beszélgetőtársát Bereményi, mint fiatal rendező kollégát, és mint egykori gyerekszínészét - aki tíz évesen az Eldorádó c. filmjében épp a gyerek Gézát alakította - avatja be a titkaiba.

    --

    0:00 Bevezető

    1:07 Csejdy és a Bereményi mikrokozmosz

    2:44 Honnan ered a film címe?

    4:53 A történelem és a privát történetek

    6:48 Lesz-e sorozat Kádárról?

    7:50 Az írói pályafutás kezdete

    11:56 Az első látogatás Kardosnál

    19:27 Csejdy és az underground

    22:40 Miért nem akarták beszervezni?

    28:10 Indiánok az életműben

    32:01 A '90-es évek

    38:15 A Tanítványok

    39:10 Hídemberség

    44:14 Jelentés egy 1980-as dalest utáni beszélgetésről

    --

    Ajánlott művek:

    Bereményi kalapja Bereményi művei a DIA-n Bereményi filmjei
  • Mit jelöl a P betű Pelevin regényének címében? Miért határozta meg az útkereső generációkat a könyv az átalakuló világban? Hogy lett máig ható nemzedéki élmény Pelevin munkájából? Cigireklámok, a Szovjetunió felbomlása és a kilencvenes évek hangulata: a Generation P című regényről a Raszputyica-sorozat záróepizódjában Szokolay Domokos történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.

    ---

    0:00 Bevezető

    0:25 Raszputyica 3: Generation P

    1:41 Mit tudunk Pelevinről?

    4:45 Milyen generációt ír le a Generation P?

    14:02 A regény magyarországi fogadtatása

    22:28 Az átmenet nemzedéke

    28:10 A "szovjet egyedüllét" dilemmája

    41:40 Pelevin és az értelmiség

    45:05 A peresztrojka generációja és a múlt

    ---

    Ajánlott művek

    Viktor Pelevin: Generation P Vígan huhogó csimpánzok egy terepjáróban Viktor Olegovics Pelevin élete
  • Mik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) feladatai? Miben más egy levéltári adatbázis mint az Arcanum vagy a Hungaricana? Mi a baj az „ügynökakták” megfogalmazással? Digitális nyilvántartásokról, iratnyilvánosságról és a mesterséges intelligencia lehetséges levéltári szerepéről Haász Rékával, az ÁBTL osztályvezetőjével és Havasi-Mészáros Dániel levéltárossal beszélgetett Pócs Nándor.

    --

    0:00 Bevezető

    1:06 Milyen online szolgáltatásokat nyújtanak a levéltárak?

    8:52 Milyen új rendszer váltja fel hamarosan az ÁBTL adatbázisát?

    11:56 Hogy épül fel egy levéltári adatbázis? Hogy gondolkodnak a levéltárosok?

    15:47 Lehet-e olyan egy levéltári adatbázis, mint az Arcanum?

    20:02 Mi a baj az „ügynökakták” megfogalmazással?

    24:44 A hálózat működéséről

    28:31 Történeti forráskritika az ÁBTL anyagaiban

    31:04 Milyen iratokat őriz a levéltár?

    36:40 Hová fejlődhet az online levéltári adatbázis?

    --

    Ajánlott linkek:

    SpyOne Az e-kutatás bevezetése az ÁBTL-ben A digitális kutatás bevezetéséről Kutatás online Iratbetekintés Elektronikus Levéltári Portál
  • Milyen út vezetett 17 évesen a német hírszerzéstől a gulágra? Hogy kerülhetett valaki az állambiztonság látóterébe? Milyen iratok érhetők el az FSZB levéltárában? 20. századi magyar életutakról, gulágról és a hasonló történetek megfilmesíthetőségéről februári filmklubunk után Kollár János Móczán Péterrel, a film rendezőjével és annak történész szakértőjével, Dr. Szabó Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójával beszélgetett.

    Februárban egy szövevényes kémtörténettel folytatódott Bevetítés filmklubunk: ERNA egy huszadik századi élettörténeten keresztül nyújt bepillantást a társadalom és az állambiztonság működésébe.

    ERNA története egy szövevényes kémtörténet, amely 1944-ben egy német hírszerző iskolában kezdődik Bécsben, majd a háború után közel tíz évig tartó Gulag-rabsággal folytatódik. 1955 tavaszán Vorosilov egyéni kegyelmével szabadul az akkor még csak 28 éves lány. Az 1956-os forradalom idején, férjével, a volt Gulag-rab Cs. Györggyel disszidálni próbálnak, de elfogják őket a határon, és mindkettőjüket börtönbe zárják. Ekkor kerülnek a titkosszolgálat látókörébe. A hatvanas évek végére ERNA és Cs. György házassága megromlik, és az asszony feljelenti férjét az állambiztonsági hatóságnál.

    --

    0:00 Bevezető

    1:37 Bécstől a gulágig

    6:08 Erna a gulágon: A szenvedések földjén

    8:13 Miért lett film a történetből?

    11:46 Hogy készültek az interjúk Ernával?

    16:28 Milyen lehetőségei voltak a hazatérés után?

    20:05 Miért jelenti fel Erna a férjét?

    26:56 Erna és az állambiztonság

    31:09 Kérdések és válaszok

    --

    Ajánlott művek:

    A szenvedések földjén Móczán Péter filmjei Gulág az Archívneten
  • Mit jelentett ’68 az erdélyi magyarság számára? Hogy jelenik meg a román-magyar együttélés Sütő András munkásságában? Hogy változott meg az „Erdély-élmény” a magyar közgondolkodásban? Hogy inspirálta a regény Horváth Charlie-t?

    Álomszerűség és a múlttal való szembenézés: az Anyám könnyű álmot ígér című regényről Papp István történésszel, Levéltárunk főosztályvezetőjével beszélgetett Pócs Nándor.

    --

    0:00 Bevezető

    1:17 Egy nagy műre számítunk Erdélyből

    2:35 Sütő András: erdélyi, kommunista és magyar író?

    7:50 Milyen volt Sütő viszonya a román államhoz?

    11:09 A Kriterion Kiadó szerepe

    12:33 Sütő András világértelmezése

    17:19 Milyen műfajban született az Anyám könnyű álmot ígér?

    22:42 Ébredés az álmokból

    30:12 A magyar falukép végletei

    36:30 Pusztakamarás a parasztfalu?

    43:37 Milyen hatása volt a regénynek az "Erdély-élményre"?

    --

    Ajánlott művek:

    Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér Sánta Ferenc: 20 óra Charlie: Könnyű álmot hozzon az éj
  • Milyen szerepe volt a közel-keleti államok felfegyverzésében Csehszlovákiának és Magyarországnak? Mennyire volt meghatározó a Szovjetunió a régióban? Miért kereskedett volna Horthy Miklós a közel-keleti országokkal?

    Izraeli-palesztin konfliktusról, hidegháborús fegyverkereskedelemről és a cseh ipar máig élő közel-keleti és afrikai reneszánszáról Krajcsír Lukács Vadászgépektől a sörökig című könyve kapcsán beszélgetett Pócs Nándor a szerzővel és Prantner Zoltán történésszel.

    --

    0:00 Bevezető

    0:28 Előtérben az izraeli-palesztin konfliktus

    1:23 A Közel-Kelet az első világháború végén

    10:13 A közép-európai diplomáciai jelenlét visszaépítése

    15:57 Magyar-arab kapcsolatok a térségben: Horthy Miklós

    23:13 Közép-európai katonák a közel-keleti fronton

    30:56 Kelet-európai államok a Közel-Keleten 1945 után

    36:50 Moszkvai prekoncepció Izraellel kapcsolatban

    39:40 A "türelmesebb" 60-as évek

    49:08 A szovjet típusú államok végig az arab koalíció országait támogatták, a nyugatiak pedig Izraelt?

    --

    Ajánlott művek:

    Krajcsír Lukács: Vadászgépektől a sörökig Ferwagner Péter Ákos: A modern Közel-Kelet születése (1914-1924)
  • Milyen szerepet játszik a terror a forradalmakban? Kik küzdöttek a hatalomért az orosz polgárháborúban? Rendszerkritika vagy propaganda?

    A szovjet hatalom kiépüléséről és a hatalmon élő marxizmus-kommunizmus megoldhatatlan problémáiról Alekszandr Taraszov-Rogyionov Csokoládé című regénye kapcsán Szokolay Domokossal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága történészével beszélgetett Pócs Nándor.

    ---

    0:00 Bevezető

    0:25 A Csokoládé története

    3:38 Az első csekista regény: puccs és paranoia

    9:08 A marxizmus hatalmi működése és a kommunista kísérlet céljai

    11:37 Eszközök a célok eléréhez: terror és polgárháború

    20:12 Bűn és igazságszolgáltatás: a csokoládé szerepe

    28:18 A kommunista hedonizmus kialakulása

    34:35 Összehasonlítás: Sötétség délben

    42:17 A forradalom törvényessége

    48:13 A könyv magyar fogadtatása

    56:38 Családok a forradalomban

    ---

    Ajánlott művek:

    Alekszandr Taraszov-Rogyionov: Csokoládé Polgárháború Oroszországban Sztálin (1992, rend.: Ivan Passer)
  • Mennyire felemás a szembenézés a kommunista múlttal Lengyelországban? Milyen eszközökkel dolgozott a lengyel állambiztonság? Hiteles-e a Nem hagytak nyomokat című film?

    Lengyel történelmi filmekről, Andrzej Vajda munkásságáról és aktuálpolitikai párhuzamokról beszélgetett decemberi filmklubunk után Pócs Nándor Mitrovits Miklós és Kollár János történészekkel.

    ---

    0:00 Bevezető

    1:10 Hogy történik Lengyelországban a kommunista múlt feldolgozása?

    11:41 Hogy áll a lengyel film a múltfeldolgozással?

    15:35 Milyen hatalmi klikkek voltak a kommunista lengyel vezetésben?

    20:40 Hogy jelenhettek meg hatalommal szemben kritikus filmek Lengyelországban?

    27:44 A vasember, Mefisztó és az Oscar

    28:55 Mennyire volt brutális a lengyel állambiztonság a '80-as években?

    35:18 Mi a különbség a hetvenes és a nyolcvanas évek lengyel és magyar filmjei között?

    41:18 Kérdések: hányan dolgoztak a legyenl állambiztonságnak? Mennyire volt tabu a múlt a lengyel színházakban?

    43:30 Belügyesek a lengyel filmekben

    44:55 Ügynökök Lengyelországban

    ---

    Ajánlott művek

    Nem hagytak nyomokat, előzetes Józef Światło disszidálása - A sztálinizmus titkai Lengyelországban Az igazság hírnöke, előzetes 1983, előzetes A lengyel Hüakinthosz, előzetes A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete filmjei
  • Miért hívták marslakóknak az Egyesült Államokba kivándorolt tudósokat? Tényleg a dualizmus kori oktatás sikere, hogy ennyi híres magyar kutatót ismerünk a korszakban? Mit akart tőlük a magyar állambiztonság? Miért pont ez a négy portré került a könyvbe?

    Fizikusi teljesítményekről, ideológiai ellentétekről, dr. Strangelove figurájának megformálásáról és az Oppenheimer filmről Szekér Nóra legújabb, Fedőneve: Marslakó című könyve kapcsán beszélgetett Pócs Nándor a szerzővel és Szegedi Péter tudományfilozófussal.

    Részletek:

    0:00 Bevezető

    1:43 Miért pont fizikusokat és elméleti matematikusokat mutat be a könyv?

    4:26 Kik voltak a "marslakók"?

    24:14 Miért pont ez a négy portré került a könyvbe?

    32:44 Mivel magyarázható, hogy ennyi közép-európai tudós jelent meg a közéletben?

    37:40 Tényleg volt "magyar jelenség"?

    40:56 Milyen kettősség jellemezte az állambiztonság munkáját?

    45:36 Milyen volt a "marslakók" megítélése a szocialista tudomány világában?

    50:06 Milyen volt a megítélésük Amerikában?

    54:49 Teller problémás megítélése

    --

    Ajánlott művek:

    Fedőneve: Marslakó A marslakók Szekér Nóra: Fizikus az állambiztonság hálójában Teller háborúja Benjámin László: Mi van a Hold túlsó felén
  • Milyen helyzetben volt a bencés közösség a kommunista diktatúrában? Hogy figyelte meg az állambiztonság Pannonhalmát? Milyen érzés, amikor valaki számára kiderül, hogy egy régi barátja mindvégig ügynök volt?

    Személyes emlékekről, eltitkolt történetekről és a bencés közösség mindennapjairól novemberi filmklubunk után Szekér Nóra Petényi Katalin és Kabay Barna rendezőkkel, illetve Várszegi Asztrik, címzetes püspökkel, nyugalmazott pannonhalmi főapáttal beszélgetett.

    0:00 Bevezető

    1:28 Mennyiben lehetett érzékelni az állambiztonság jelenlétét a bencés közösségben?

    9:01 Feldolgozható-e, ha az ember legközelebbi barátja ügynök volt?

    16:28 Hogy reagált az egyház az állambiztonsági érintettséget bemutató filmekre?

    18:05 Ki számított a bencés renden belül példaképnek?

    21:59 Kérdések és válaszok: megemlékezések, koncepciós ügyek és besúgók Pannonhalmán

    31:19 Megmondható-e biztosan, hogy ki volt ügynök Magyarországon?

    34:32 Egykori pannonhalmi diákok kérdései

    Ajánlott művek

    Hitvallók és ügynökök Pannonhalmi Szamizdat Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején Egy egyházügyi tanácsos SZT-tiszt évtizede Győr-Sopron megyében