Avsnitt
-
Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.
A Kitárgyaló első részében a versenytilalmi megállapodásokvilágába kalauzoljuk el hallgatóinkat egy izgalmas bírósági eset elemzésén keresztül. Fehér Tamás vendégei ezúttal Nagy Dóra munkajogász és Fodor Dániel peres jogász, a Jalsovszky szakértői, akik alaposan megvizsgálják a MunkaTörvénykönyve szerinti versenytilalmi megállapodás lényeges elemeit, azok célját, és a gyakorlatban előforduló kihívásokat.
Esetleírás:
A felperes egy magánorvosi rendelő, az alperes pedig annakegyik kilépett munkavállalója, egy toborzási specialista volt. A munkaszerződésükben versenytilalmat kötöttek ki. Ez alapján a dolgozó azt vállalta, hogy a kilépését követő másfél évig nem létesít munkaviszonyt a magánorvosi rendelő versenytársánál. Azt is vállalta, hogy ebben az időszakbannem csábítja át sem a rendelő ügyfeleit, sem pedig annak korábbi dolgozóit. Ezért cserébe a magánorvosi rendelő egy egész jelentős összeg megfizetésére tett ígéretet, amely több havi munkabérnek felelt meg. Az ellenérték kétrészletben volt esedékes – a fele a munkaviszony megszűnésekor, a másik fele pedig a versenytilalmi időszak végén. Azt is beleírták, hogy ha a dolgozó megszegi a versenytilalmat, akkor a kapott ellenérték kétszeresét köteles visszafizetni.
Ezt követően a dolgozó egyszer csak felmondott, mindösszekét hónappal később azonban a magánorvosi rendelő egyik belföldi versenytársánál helyezkedett el. A rendelő szerint ráadásul a felmondott dolgozó átcsábította két volt ápolóját is a versenytárshoz. Annak ellenére, hogy a volt dolgozó a versenytilalom ellenértékét egyszeresen visszafizette, arendelő pert indított. A perben kötbérként még egyszer követelte a versenytilalmi juttatás megfizetését, ezen felül pedig még kártérítést is követelt.
Az adásban a tárgyalt eseten keresztül szó esik:
a versenytilalmi megállapodások szerződéses kikötéseinek helyes megfogalmazásáról, a munkavállaló érdekeinek védelméről és a munkáltató jogos gazdasági érdekéről, a versenytilalmi díj megfelelő mértékéről, valamint a munkajogi viták során gyakran felmerülő bizonyítási nehézségekről.Az e részben tárgyalt kúriai döntés száma:Mfv.VIII.10.141/2022/4.
Kérdéseiket és véleményüket szívesen várjuk a [email protected] e-mail címre.
-
A szoftverfejlesztés és a jog területe látszólag két nagyonkülön világ, sok szempontból azonban mégis összekapcsolódnak. Hogyan kezdődik egy szoftverfejlesztési folyamat és mikor kerül be a képbe a szerzői jog? Mire érdemes figyelni a fejlesztés során IP jogi szempontból? Milyen terjedelmű egy licensz és mit jelent az, hogy egy szoftver nyílt forráskódú? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe legújabb podcast epizódunkban. Beszélgetőpartnereink Laki Dániel szoftvermérnök és Kerekes Gábor, a Jalsovszky vezető ügyvédje.
-
Saknas det avsnitt?
-
Egy nyáron elfogadott jogszabály alapján december közepéig valamennyi 50 főnél többet foglalkoztató cég köteles visszaélés-bejelentési rendszert bevezetni, melyen keresztül a cégen belüli visszaélések, bűncselekmények felderíthetővé válhatnak. Milyen esetek kerülhetnek napvilágra? Miért lehet ez érték a cég ésmunkavállalói számára is? Hogyan befolyásolhatja egy jól működő rendszer pozitívan a vállalati kultúrát? Hogyan kell mindezt a gyakorlatban megvalósítani, hogy hatékonyan és helyesen működjön? Beszélgetőpartnereink, Kalla Judit, ügyvéd, büntetőjogász és kollégánk, Nagy Dóra, ügyvéd, munkajogász.
-
A körforgásos gazdaságra való átállás szinte mindenkit érint. De mit is jelent ezt pontosan egy vállalkozás életében? Milyen kihívásokkal kell szembenézniük és hogyan tudnak ezekrefelkészülni? Mit kell tudnunk a hatályba lépett EPR és DRS rendszerekről? Többek között ezeket a kérdéseket járták körbe beszélgetőpartnereink, Markó Csaba hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szakértő, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója és kollégáink dr.Barta Péter szenior ügyvéd, adótanácsadó, illetve dr. Bereznai Henrik, ügyvéd.
-
Legújabb podcast adásunkban cégtulajdonosi jövőképekről beszélgettünk. Milyen célkitűzései lehetnek vállalkozása elindításakor egy tulajdonosnak és ezek hogyan változnak az évek alatt? Milyen különbségek láthatók a különböző generációk elképzelése, jövőképe között? Mikor jelenik meg a sikerkritériumok között a pénz mellett a társadalmi felelősségvállalás is? És a nagy kérdés: mi van az exit után? Beszélgetőpartnereink Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője és az Oktogon Venture kockázati tőkebefektető partnere, Krausz Zoltán, vállalatépítési szakértő és Baráti Ákos a Jalsovszky szenior ügyvédje, vagyontervezési tanácsadó voltak.
-
Egy új jogszabály alapján valamennyi, 50-nél több munkavállalót foglalkoztató cég köteles lesz decembertől visszaélés-bejelentési (whistleblowing) rendszert kialakítani. Ráadásul ez a kötelezettség a 250 főnél több alkalmazottal bíró társaságokra, illetve - létszámtól függetlenül - egyes speciálisan szabályozott cégekre már 60 napon belül irányadó lesz. Vendégeinkkel körbejártuk, hogy kiket érint pontosan a jogszabály, milyen lépéseket kell tenni, és mitől tud jól működni egy ilyen rendszer. Beszélgetőpartnereink Kunszt Petra, a MOL Csoport csoportszintű etikai megbízottja, Szabó Levente, ügyvéd, a KLART Ügyvédi Társulás vezetője, Lojek Levente, a Whisly visszaélés-bejelentési rendszer társalapítója és Nagy Dóra, ügyvéd kollégánk.
-
Az aktuális podcast epizódunkban szakértőinkkel azt járjuk körbe, hogy mit jelent ma Magyarországon a megújuló energia? Mi a szerepe a villamosenergia ellátásban a megújuló energiának? Lehet-e valódi alternatívaként tekinteni rá a hagyományos energiát felhasználó erőművek mellett? Emellett szó lesz arról is, hogy mivel kell szembesülni annak a befektetőnek, aki megújuló energiát felhasználó naperőmű fejlesztésbe vágja a fejszéjét. Beszélgetőpartnereink Szolnoki Ádám a MANAP Egyesület elnöke és naperőmű fejlesztő és Zsibrita Boglárka, ügyvéd kollégánk.
-
Mit tehetünk és mit nem, ha fizetési nehézségbe kerül a cégünk? Kiválaszthatjuk-e, hogy melyik beszállítónkat fizetjük ki? Vehetünk-e fel kölcsönt, fizethetünk-e osztalékot? Átszervezhetjük-e a tevékenységünket egy másik cégbe? Hogyan állapodhatunk meg a hitelezőkkel? Ezekről és hasonló kérdésekről beszélgetünk dr. Erdős Klára ügyvéddel, Horváth Attila felszámolóval és dr. Barta Péter ügyvéddel, adótanácsadóval.
-
Egyre szélesebb körű az adatszolgáltatás az adóhatóságok között, mára már nincs titok a külföldi bankszámlákra vonatkozó információkat illetően sem. Ez a tény milyen gyakorlati következményekkel is jár az adózókra nézve? A hatóság által indított támogató eljárás tényleg támogatja az adózót? Beszélgetőpartnereink, Csabai Róbert, a tárgyalásokért felelős pénzügyminisztériumi főosztályvezető és Gondi Anilla kollégánk járta körbe a témát tanácsadói és adópolitikai oldalról.
-
Olyan a peres jogász, mint a patológus? Vagy inkább, mint a sebész? Kell-e menedzselni egy jogvitát? És ha igen, hogyan tudunk úgy beavatkozni, hogy a pernek már eleve nyerő pozícióból fussunk neki? Legújabb podcastunkban ezekhez hasonló izgalmas kérdéseket járunk körül szakértő vendégeinkkel, Dr. Mitták Péterrel, az Egis Gyógyszergyár Zrt. jogi főosztályvezetőjével, valamint Dr. Szilas Péterrel, a Jalsovszky senior ügyvédjével.
-
Podcastsorozatunk következő epizódjának témája, hogy az ügyvéd is olyan ember-e, mint bárki más? Mik az ügyvédi szakma sztereotípiái? Mit jelent ma ügyvédnek lenni, hogyan változott ez hosszú évek alatt? Milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat bizonyos helyzetekben? Beszélgetőpartnereink Dr. Zolnay Judit üzleti coach és tanácsadó, Körtvélyessy Gábor, az Upskills Akadémia alapítója, valamint Dr. Fehér Tamás partner, ügyvéd kollégánk.
-
Podcastsorozatunk aktuális epizódjának vendégei Ecsődi Miklós a Colliers bérbeadási igazgatója, valamint Bihari Levente ingatlanjogász kollégánk, témánk pedig az ingatlanbárbeadási piac jelenlegi üzleti és jogi kihívásai. Energiaválság, infláció, elszaladt forint árfolyam: milyen hatással vannak ezek a körülmények a kereskedelmi ingatlanok piacára, mire számítsunk bérlőként vagy bérbeadóként, és hogyan kezelhetőek a gazdasági bizonytalanságok a szerződéseinkben?
-
Podcastsorozatunk legújabb részében Tánczos Péterrel a Euroventures Alapkezelő vezérigazgatójával és Pázsitka Gábor kollégánkkal beszélgettünk arról, hogy miért nem értik meg néha egymást az ügyvédek és az ügyfeleik, mennyiben más az üzletemberek és az ügyvédek által használt nyelvezet. A beszélgetésen szóba került, hogy hogyan alakítja át az üzleti kultúrát a szerződésekben használt angolszász minták, de az is, hogy hogyan tud egy ügyvéd tönkretenni egy tranzakciót.
-
Miért hasznos a magánnyomozó a háznál – vagy a cégnél? Milyen legendával lehet behálózni a szomszédot? Mire jó egy csigaszakértő? Tényleg be lehet-e csapni a poligráfot? Ezekhez hasonló izgalmas témákat járunk körül szakértő vendégeinkkel, Bodnár Zsolttal és Dr. Balla Bélával a Hori-Zone Biztonsági Irodától, valamint Dr. Barta Péterrel, a Jalsovszky senior ügyvédjével.
-
Amikor a cégtulajdonos fejében megérlelődik az eladás gondolata, onnantól kezdve a cég értékesítéséig még hosszú út vezet. Ebben a folyamatban számos tennivaló van, amelyeket nem szabad az utolsó pillanatra hagyni. Ezekről beszélgettünk Krausz Zoltán, vállalatépítési szakértővel és Bejó Ágnessel, az iroda vezető jogászával.
-
A podcast témája az ügyvédi díjazás. Szeszlér Dániellel, a Magyar Telekom vezető jogászával, Szalai Tamással, a CEE Equity Partners ügyvezetőjével, valamint Bejó Ágnessel, az iroda vezető jogászával vettünk sorba különböző szempontokat az ügyfél és az ügyvéd nézőpontjából. Milyen díjazási struktúrák léteznek? Melyik kinek jó? Mik voltak a múltbéli és jelenlegi tendenciák? Mikor érdemes sikerdíjas alapon szerződni? Ezekre és egyéb kérdésekre is kerestük a választ.
-
Új fejezetet nyit a nemzetközi adótervezésben a globális minimumadó, amely egyszerre a végét jelenti számos adótervezési konstrukciónak, viszont új lehetőségeket is teremt a vállalkozások számára. A multinacionális vállalatokra kitalált minimumadó azonban túlnőhet az OECD-s terveken és akár magyarországi vállalkozások életében is új fejezetet jelenthet. Mit érdemes tudni az Európai Unió által jelenleg tárgyalt szabályokról és miként lehet felkészülni annak 2023-as bevezetésére? Legújabb podcast epizódunkban Csabai Róbert, a tárgyalásokért felelős pénzügyminisztériumi főosztályvezető és Czoboly Gergely kollégánk járta körbe a témát tanácsadói és adópolitikai oldalról.
-
A magánvállalkozások életében jelentős fordulópontot jelent, amikor a tulajdonos már nem kívánja magánál tartani a cég napi szintű irányítását. Mikor jön el ennek az ideje? Merre induljunk, ha meg szeretnénk találni a megfelelő vezetőt és ezután milyen hatékony javadalmazási eszközökkel tudjuk megtartani őket? Legújabb podcast epizódunkban Gombás Éva, felsővezetői HR tanácsadó, Krausz Zoltán, vállalatépítési szakértő, valamint Gondi Anilla kollegánk járják körbe a témát üzleti, adózási és munkaerőpiaci oldalról.
-
Podcastsorozatunk legújabb részében Tóth Csabával, az Otthon Centrum igazgatójával, valamint Bihari Levente kollegánkkal beszélgettünk a társasházfejlesztések aktuális üzleti és jogi kérdéseiről. Többek között szóba került, hogy ki viseli a tervezőasztalról történő értékesítések a kockázatát, mi történik akkor, ha az építkezés során elvesszük a szomszéd panorámáját, valamint az is, hogy mennyire szokásos a késedelmi kötbérek érvényesítése.
-
Családi és magánvállalkozások legégetőbb problémája jelenleg a cégátörökítés és a hosszútávú vagyontervezés. Kell-e családi stratégia? Van-e jól bevált recept az irányítás átadására? Mik a megvalósítás legjobb jogi eszközei? Erről beszélget az epizódban Baráti Ákos kollégánk és Szabó Levente, a Klart Családi Alkotmány vezetője.
- Visa fler
