Avsnitt
-
Ma azt mondanánk rá, hogy self-made man volt, aki jóformán önerőből csinálta meg a szerencséjét. Darvas Imre fafeldolgozó üzemet működtetett az 1900-as évek elején Nagyváradhoz közel, jó időben érzett rá a keresletre és használta ki a lehetőségeket. Egy sikeres vállalkozáshoz pedig impozáns otthon jár. Darvas Imre a kor legjobb építészeivel dolgoztatott, így a ma Darvas–La Roche-házként ismert épület a város szecessziós műremekei közül is kiemelkedő. Még akkor is, ha a sikeres vállalkozó bebukott, az épület pedig sokszor szenvedett a hozzá nem értő kezektől.
De minden jó, ha a vége jó. A ház jelenleg a szecesszió múzeumának ad otthont, és remélhetőleg sokan fedezik fel szépségeit, és adóznak Darvas Imre és családjának emléke előtt.
Ebben az epizódban nemcsak a nagyváradi szecesszióról mesélünk neked, hanem egy kincsvadászatot is hirdetünk. Fedezz fel minél több szecessziós épületet, ezek közül ajánlunk neked néhányat és egy térképet, ami mentén elindulhatsz.
A Viki által bemutatott épületek:
- Stern-palota
- Moskovics-palota
- Apolló-palota
- Adorján-paloták
- Deutch-féle üveg és porcelán áruház
- Moskovits Adolf palotája (Szent László tér), de Moskovits Miksa palotája is csodaszép
- Fekete Sas palota
Térkép: https://bit.ly/3QdZmOT
Illetve bátran böngéssz az Oradea Heritage oldalán is, ahol további információkat találsz Nagyvárad épített örökségéről: https://bit.ly/3QdzFhu
0:00 Bevezető
1:19 Mézeskalácsépítészet, kivonulás a művészetekből és akkor már miért éppen az anyagnak ne lehetne igaza???
14:58 A szecesszió és Nagyvárad röviden – jó ízlésű vállalkozók na meg jó hitelek
37:48 A Darvas–La Roche-ház és annak kincsei
47:55 Az erdélyi amerikai álom vége és bonyodalmas bankügyletek
54:22 A hányattatott évek végét hozó múzeum
1:06:42 Nagyváradi szecessziós kincsvadászat
Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns
-
A második bécsi döntést követően Magyarország visszakapott magashegyekkel is rendelkező területeket, és ez azzal is járt, hogy a Magyar Sí Szövetség sportolóinak lehetősége nyílt újra olyan helyeken edzeni, ahol ha az infrastruktúra nem is, legalább a megfelelő terep adott volt. Ugyanakkor újra előtérbe került annak az esélye, hogy Magyarország téli olimpiát szervezzen. A szövetség kutatómunkát végzett, hogy hol lehetne egy erre megfelelő síkomplexumot kialakítani, és végül az akkoriban többségében román lakta vidék, Máramaros térsége bizonyult több szempontból vonzónak. A helyi lakosság elkötelezettsége mellett a magyar állam szakmai és anyagi támogatásával elkezdik a „Magyar Garmisch” kialakítását. 1944-ben még nemzetközi síversenyt is szerveznek Borsafüreden. Csakhogy megérkezik a front.
A Hetedhét történetében először meghívott segítségével járunk utána, hogy milyen lélekállapot, elkötelezettség vagy éppen elvakultság kellett ahhoz, hogy a háború árnyékában pénzt és munkát nem sajnálva építsék a télisportok tündérvárosát.
2015-ben jelent meg Killyéni András sporttörténész Olimpiai álom a Radnai-havasokban című könyve, vele beszélgettünk.
0:00 Intro
0:43 Intro II erdélyi turisztikai térképekkel és sízéssel
5:53 A lovas nemzet sílécekre áll
14:14 Az olimpia egy lelkiállapot
21:18 Visszaadják a hegyeket, elkezdődik a helyszín utáni hajsza
27:30 „Magyar Garmisch” és ami ebből megvalósult
33:58 1600 méter felett, farkasokkal körülvéve, boldogságban
42:03 Akciófilmbe illő jelenetek Marusarz-cal
52:16 A világ ég, a játék nem állhat le
54:21 Olimpiai álom utáni keserű ébredés
57:03 Az álmot újraálmodók
Ha tetszett, meséld tovább. Ha pedig nem szeretnél lemaradni a következő részről iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns
-
Saknas det avsnitt?
-
Színházi látnok a jövőből, filmes kalandor, zseniális vállalkozó, túlélő. Nem tudunk választani a Janovics Jenőre illő jelzők közül. Ungváron született 1872-ben, apja zsidó származású lisztkereskedő volt. Jenő, a legkisebb, még gyerek, amikor szüleivel Budapestre költöznek. Az ifjú Janovics otthagyja a gépészmérnöki szakmát a színészetért, majd Szegedet Kolozsvárért. Itt bontakozik ki a színház és film, de első sorban az alkotás, az újítás iránti elkötelezettsége, ragaszkodása. Munkáival messze megelőzi korát, a filmgyártás központjává alakítva Kolozsvárt, folyamatosan megújítva a színházról való gondolkodást.
A két világháború időszaka számára is rengeteg szenvedést tartogatott. Talán a legszomorúbb az, hogy zsidó mivolta miatt a színházi szakma egy ideig mellőzte. Az a közeg, amiért az életét áldozta volna.
2025 első Hetedhét-epizódjában Janovics Jenőt ismerheted meg.
Hallgasd, és ha tetszett, meséld tovább!
0:00 Megelőlegezett dicshimnusz a színházi látnokhoz, filmes kalandorhoz
2:44 Lánglelkű ifjú, aki hátat fordít a mérnöki szaknak
12:00 Az első munkahely, ahol áááállítóóólag már az első munkanapján játszania kellett
16:36 A nagy renoméjú színház, amely ha nem is olyan gazdagon felszerelt egy életre rabul ejti Jenő szívét
23:22 Színházi performansz “videóbejátszásokkal”, kapaszkodj meg, 1899-ből
28:00 Kis kitérő károgó sajtóval és osztrák színházgyárosokkal
35:31 Na de ki lesz az új színházigazgató??? Nem nehéz kitalálni
39:40 Tudatosság évei a színházban, fiatalok nevelésével és műfaji sokszínűséggel
44:56 A nyári színház, ami később nem csak nyáron jön jól
49:58 A színkör mozgó, avagy Janovics a filmes látnok
58:22 Sárga csikó: tragédia, majd hazai és nemzetközi siker
1:04:11 Némafilmes operett és egyéb különlegességek a kolozsvári filmgyár tekercsein
1:08:13 Mozi a színház fenntartásáért és egyéb kreatív megoldások a túlélésért
1:13:20 Üstökös a fekete lyukban
1:18:43 Az utolsó rendezés
1:19:53 Janovics szelleme nem hagyja nyugodni a filmes-színházas Kolozsvárt! Szerencsére!
Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns
-
Ebben az epizódban egyszerre foglalkozunk erdély gasztronómiájával, rácsodálkozunk a történelemkutatás izgalmaira és rejtélyeire, és ismerkedünk a háromszáz évvel ezelőtti magyar nyelvvel. Közben pedig, karácsony közeledtével, főzünk is.
Több mint háromszáz évvel ezelőtt valaki, feltételezhetően a csíksomlyói ferences rend barátai közül, fontosnak látta, hogy szakácsuk receptjeit lejegyezze. Ez a kézirat később óriási karriert futott be, folyamatosan felbukkant későbbi korok gasztronyomtatványaiban, még úgy is, hogy szerzőjének kilétére, mai tudásunk szerint, nincs egyértelmű bizonyíték.
A kisméretű Szakácskönyvecske egy igazi kincs. Meg lehet-e ismerni az 1600-as évek végén élő erdélyieket néhány recepten keresztül? A Ferencesek főztje című könyv, amely 2023-ban a Tortoma kiadónál jelent meg, erre tesz kísérletet. Miközben ma is ínycsiklandó recepteket kínál.
0:00 Bevezető
5:11 De ki ír és főleg ki olvas szakácskönyveket az 1600-as években?
11:40 Negyven fogás és egy páva
14:00 Mendel és a borsó, azaz egy jó ferences mindenhez ért
19:50 Erdélyben, sőt Csíksomlyón is színre lépnek a barátságos barátok (ferences rendi szerzetesek)
29:25 A fáradhatatlan gyűjtögető, Kájoni János
34:31 Lehet-e köze Kájoninak a Szakácskönyvecskénkhez?
39:26 A kálvinista nyomdász, akinek ízlenek a katolikus receptek
50:53 Vissza a Szakácskönyvecskéhez, de maradva a nyomdászoknál
53:38 Jelentkezik szerzőnek, Zsófia
56:28 Hal tiszta borssal, dió sása, körtvély béles, avagy érted-e a háromszáz évvel ezelőtti ferencest?
1:10:56 „Teljék mindebben öröme annak is, aki főz, meg annak is, aki eszik”
Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns
-
A nagyszebeni Brukenthal palotában rendezték be Erdély első múzeumát. Az egykori tulajdonos szenvedélyes gyűjtő volt, legyen szó festményekről, pénzérmekről vagy éppen kőzetekről. Samuel von Brukenthal élete 82 éve során értékes gyűjteményt halmozott fel, és mivel nem volt egyenes ági leszármazottja végrendeletében meghagyta, hogy a gyűjteményei az evangélikus gimnázium tulajdonába kerüljenek és múzeumként látogathatóak legyenek.
Ki volt Samuel von Brukenthal, családjának legkisebb királyfia? Kiderül az epizódból. De nagyszebeni városi berendezkedésről és a “naaagy” nagyszebeni festménylopásról is. A Brukenthal múzeumból 1968-ban 8 darab értékes festmény tűnt el, a körülmények azóta sincsenek teljes egészében feltárva. A 8 festmény közül viszont 4 előkerült, amelyeket szintén láthatunk a múzeumban.
0.00 Bevezető
3.35 Szeben, a szászok fővárosa az 1700-as években
13.31 Mindeféle céhek, egyesületek és egyletek
15.46 Nem a ruha teszi a szászt, s főleg nem pénz nem öltöztet
23.23 Színre lépnek a szabadkőművesek
25.19 Megszületik a legkisebb királyfi, Samuel von Brukenthal
32.16 Családi tragédia és politikai karrier
41.53 A kísérletező Brukenthal
44.43 A festmények gyűjtője, Brukenthal
52.06 A szerencsés örökös: az evangélikus gimnázium
1.00.06 A szebeni Brukenthal Múzeum
1.09.32 A “naaagy” nagyszebeni festménylopás
1.20.57 The End
Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns
-
Kolozsvártól nagyjából húsz kilométerre fekszik Gyalu, amelynek zsongásában rejtőzik a Rákóczi-Bánffy kastély. A főúton haladva alig észrevehető, a főépület nem is föltétlenül látszik. Pedig története végtelenül gazdag. Itt volt Erdély első, reneszánsz elemekkel díszített palotája, amelyet végül azért bontottak le, mert az akkori tulajdonost, Rákóczi Györgyöt zavarta, hogy a palotából nem elég jó a kilátás. A fejedelem egyéb átalakításokat is végzett, például létrehozott egy úgynevezett bokályos házat, amely gazdagsága, Törökországból rendelt egyedi csepéi ámulatba ejtették a látogatót.
Rákóczi György nemcsak “építészi” és “belsőépítészi” elképzeléseiről volt híres. Feleségét, Lorántffy Zsuzsannát egyenlő félként kezelte. Fennmaradt levelezésük bizonyítja, hogy emellett szerették is egymást. Ami, valljuk be, nem mindig volt jellemző a nemesi körökben kötött frigyekre.
A várkastély a hányattatott évek után újra látogatható. Arról is beszélgettünk, hogy mire lehet/érdemes használni egy várkastélyt 2024-ben.
0.00 Bevezető
1.25 Az ifjú György
5.25 A jól házasodó György
7.10 Szerelmes fehér hollók
14.11 Lorántffy “feminista” Zsuzsanna
20.49 György, a fejedelem
25.08 A stabilitást hozó és vagyongyarapító György
29.21 Színre lép a gyalui várkastély
32.48 György: jött, bontott, épített
49.20 Tulajdonosváltás további Györgyök és Dénesek főszereplésével
53.22 Várkastély, majd iskola, majd rom, majd várkastély
59.06 Várkastély, mint esküvőhelyszín? Nemcsak a mai lányok álma
1.05.16 Ingyen ötlet és búcsú
Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is.
Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre:
https://bit.ly/4gXhJns
-
John Paget 1835-ben két társával útnak indul, hogy az akkoriban kevésbé népszerű turistacélpontnak számító Magyarországot és Erdélyt felfedezze. Az útjukról 1839-ben Magyarország és Erdély címmel könyvet jelentetett meg, amely hatására több angol utazó követte példájukat a század második felében. És bár Paget az Erdélyt leíró részben sokat panaszkodik például az utak minőségére, azért a környék rabul ejti a szívét. Annyira, hogy végül a Kolozsvártól 40 km-re található Aranyosgyéresen telepszik le, és épít magának kastélyt. Igaz, döntésében meghatározó volt az is, hogy az erdélyi tájon kívül más is igényt tartott a szívére. Nevezetesen Wesselényi Polixéna, akivel még Rómában találkozott és akivel egyaránt osztoztak az utazás szeretetében.
Hallgasd, és ha tetszett meséld tovább!
Elérsz bennünket:
Facebook: /hetedheterdely
Instagram: /hetedhet.erdely/
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le további epizódokról: https://bit.ly/4gXhJns
-
Minden viccnek fele igaz, ahogy mondani szokás: Vlad Țepeș élettörténete tényleg szolgáltat alapokat a róla kialakult rémes képnek, és akár egy olyan vérszomjas alakot is elképzelhetünk személyében, mint amilyen Bram Stoker Draculája. A törcsvári kastély részleteiben tényleg hasonlít a Dracula gróf válogatott rémtettei című könyvben leírt várkastélyhoz, még akkor is, ha Stoker soha nem is járt Erdélyben. Így pontos leírást sem adhatott a kastélyról. Ami viszont biztos, hogy nem igaz, hogy Vlad Țepeș tulajdonosa vagy lakója lett volna a törcsvári kastélynak. Nem is bizonyítható, hogy járt volna ott.
A csillagok milyen sorozatos együttállása révén látogatják manapság turisták tömegei a törcsvári kastélyt Dracula otthonaként? Ki volt a Dracula gróf alakját ihlető Vlad Țepeș és tényleg annyira vérszomjas volt-e, mint ahogy róla pletykálták? Mi a törcsvári kastély igaz története? Miért szeretett bele Mária román királyné és milyen alakításokat végzett a kastélyon? Átverés vagy remek marketingstratégia a kastélyt a Dracula-sztorival eladni? Mindezekről az epizódban. Hallgasd, és ha tetszett meséld tovább.
Elérsz bennünket:
Facebook: www.facebook.com/hetedheterdely
Instagram: www.instagram.com/hetedhet.erdely/
Íratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le további epizódokról: https://bit.ly/4gXhJns
-
Mi köze van Erzsébet Amália Eugénia von Wittelsbachnak, vagy ahogy mindenki ismeri, Sisinek hárommillió, a századfordulón elültetett fához? Egyszerű a válasz: mind neki állít emléket. Ez alapján mondhatjuk, hogy Sisi az a történelmi személyiség, akinek a legtöbb emlékművet állítottak (mégha azok fák is) a magyar nyelvterület egészén, így Erdélyben is.
Hogyan alakult, hogy egy bajor hercegnő, akit nem szeretett a bécsi udvar, a magyar nép rajongását olyannyira elnyerte, hogy a magyar kormány halála után elrendelte, hogy tiszteletére parkokat, ligeteket hozzanak létre? Mi valós a róla őrzött képből és mi az, ami csak a kultuszteremtés eszköze? Egyáltalán mennyire ismerhetjük az igazi Sisit? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a Hetedhét második epizódjában, és természetesen olyan helyszíneket is ajánlunk, amelyek még mindig őrzik Erzsébet királynő emlékét. Például a kolozsvári Erzsébet-hídat és a Fellegvárat, vagy éppen a sepsiszentgyörgyi parkot. Hallhatsz olyan helyekről is, ahol, bár szintén erős volt a Sisi iránti rajongás, a történelmi ügyködések erősebbnek bizonyultak, és mára már nyoma sincs a Sisinek állított szobornak.
Ha tetszett az epizód, meséld tovább!
Elérsz bennünket:
Facebook.
Instagram.
És ha még több történetet szeretnél, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre!
-
Miért van Brassóban a világ egyik legnagyobb török imaszőnyeg gyűjteménye? Ahhoz, hogy erre választ tudjunk adni, meg kell ismernünk a város egykori kereskedői jellegét, a 15-17. században itt élő szászokat, a céhek, kereskedők és patríciusok tevékenységét. Közben persze beszélhetünk arról is, hogyan alakították mindezek a város építészetét, hogy végül eljussunk a Fekete templomhoz, amely az európai gótika egyik legkeletebbre fekvő jelentős alkotása. És nem mellesleg majdnem kétszász értékes török szőnyeget őriznek benne.
Megtalálsz bennünket:
FacebookonInstagramonHa pedig még több történetet szeretnél iratkozz fel a hírlevelünkre ITT.
Borítókép: © Á. H. Szász Evangélikus Egyházközség Brassó
