Avsnitt
-
“1989-ig a háborúnak ez a része tabusítva volt”, mondja Pető Andrea történész, a társadalmi nemek kutatója, vagyis nem lehetett beszélni arról, amit sokak anyja, nagyanyja vagy ő maga átélt Budapest 1944-’45-ös ostroma alatt, és ami súlyosan meghatározhatta egyébként későbbi családi viszonyait, a gyerekei életét, saját viszonyát önmagához, a testéhez, az érintéshez, az élethez. A kommunista fordulat lehetetlenné tette, hogy a Vörös Hadsereg katonáiról rosszat mondjanak, holott rengeteg család őrizte a történetet, ennek ellenére a feldolgozás csak sokkal később kezdődhetett meg, és még egyáltalán nem járunk a végén.
A Csakugyan legújabb adásában ennek jártunk utána.
-
“Bárcsak az emberek megpróbálnának fogadalmakat tenni valóságosan is”, mondja Turós György, személyi edző, Béres Alexandra egykori világbajnoki felkészítője, majd hozzáteszi, hogy “megpróbálhatok valamit elérni, de ha nincs mögötte akarat és az akarat mögött nincsen hit, akkor nehezen fog sikerülni elérni”, ezeket pedig mind meg kell találni az igazi változás előtt, ahogy az is számít, hogy reális célokat tűzzünk ki magunk elé figyelembe véve az életkorunkat, testalkatunkat is.
“Ha ugyanazt a teljesítményt szeretném nyújtani a konditeremben, mint 5-10 éve, akkor az életem folyamatos kudarc lenne. Tudnom kell, hogy az életkorom változással jár. A férfiaknál kevesebb tesztoszteron termelődik, ami azt jelenti, több háj, kevesebb haj, kevesebb potencia, kevesebb jókedv, kevesebb ide nekem az oroszlánt - érzés, több bölcselkedés, több pihenés, kevesebb erő.”
A férfiak jó részének vannak magával és a férfiasságával problémái a kor előrehaladtával, magyarázza az edző, ennek egyik fő oka pedig, hogy a potencia, a szexuális teljesítőképesség egy férfi életét alapvetően meghatározza. “Egy férfinél a fő szempont, ami alapján elhelyezi magát egy rangsorban, az az, hogy ki tud-e elégíteni egy nőt vagy sem. Meg tud-e szerezni egy nőt vagy sem. Vagyis a szexuális potencia alapján próbálja megtalálni a helyét a sorban.”
Ha pedig a kor előrehaladtával ez nehézségekbe ütközik, felmerül a kérdés: hogyan vészeli át, ha nem megy a szex?”. Mit gondol a férfiasságáról, és milyen lehetőségei vannak egyáltalán?
-
Saknas det avsnitt?
-
A régi kávéház, az egy hús-vér Facebook volt, állítja Saly Noémi, az Én Pestem című könyv szerzője. Aki nem ment le, az kimaradt, mint ma azok, akik ki sem nyitják a közösségi médiát. Ráadásul több helyen is érdemes volt megjelenni, ahogy ma is: mindenki több csoportnak volt egyszerre tagja. És ott történt az a rengeteg dolog, amit ma online csinálunk: barátkozás, kritika, flört, orvoskaresés, ügyvédvadászat, munka. Hogy melyek voltak a legfontosabb józsefvárosi kávéházak? Az adásból kiderül, ahogy az is, hogyan reagáltak a férfiak arra, hogy a nők is megjelentek az asztaloknál (nem jól!), és hova kellett menni, ha az ember képzőművészek, hova ha írók asztalához akart ülni.
-
49 évesen kezdte a sportot, ma freediving világcsúcstartó Mayer András: 169,5 métert úszott le egyetlen levegővétellel. „Ha akartam volna, sem tudtam volna ezt kitűzni magam elé, mert évekkel ezelőtt még nem létezett ilyen sport. Utána aztán már létezett, csak én nem tudtam róla”, magyarázza Mayer András sikerének stratégiáját, amely gyakorlatilag a nemlétező stratégia és egyben élő bizonyíték arra, hogy 50 után, hatalmas tervek nélkül is becsaphat az élsport és a világcsúcs az ember életébe, csak meg kell találnia az addig fel nem fedezett, de kétségkívül mindvégig meglévő speciális képességét.
Mayer András a határok tágításáról, a levegővétel jelentőségéről, a kétségek és kifogások fázisáról, a légszomjról és rekesziszom kontrakciókról, ez ellazulás és a frusztráció motiváló erejéről mesél a Csakugyanban.
-
Ment a makaó és a nasi-vasi, de nem csak ez. Meztelen kánkánozók, véres gyilkosság a várban, cseles ékszertolvajok – Budapest, te durva hely! Nem lehet elhinni, mi folyt itt! Thaisz Elek rendőrkapitány, aki csak hozzátett a teljes romláshoz; híres magyar bűnbandák, akiket egész Európa keresett; selyembe öltözött dámák, akik végiglopták az Andrássy utat; és még nem beszéltünk Gróf Enyveskezűről, aki ezzel a névvel végigroadshow-zta Európát, mert úgysem értették a nevét, viszont elemelt számos bukszát és aranyékszert.
Újabb beszélgetés a Csakugyanban!
-
Minden tánc, amit eltáncolsz, teljesen más élmény – Joó Barbara, lindy hop tanár, a Keep Swinging Egyesület elnöke a Csakugyanban.
Az adásból kiderül, hogy milyen egy jó táncpartner; hogyan kapcsolódik a néptánc tanítása a swinghez; miért jó az improvizáció egy táncon belül; miért járnak az urak és miért járnak a hölgyek bálokba és partikra; hogyan lehet a tánctól való szorongást leküzdeni; miért jó kezdőnek is lenni; milyen élőzenére táncolni; hogyan érdemes megválasztani, milyen táncot szeretnénk tanulni; mi az a balboa; mi van augusztusban Kecskeméten, ami swing is.
-
A zene arra van, hogy segítse az imádságot, mondja a kántor, aki még a néniket is rá tudja bírni, hogy tempóban énekeljenek. Az beszélgetés középpontjában kerületünk legfontosabb templomi orgonái és az, hogy egy Ferrari ér többet vagy egy felújított orgona. A Csakugyan legújabb adása Lendvai Gyulával.
-
2000-ben Juci bácsi nyomógombos telefonnal hívogatta a srácokat, hogy legyen elég férfi az imához a Teleki téri stíbelben. Bár Juci bácsi időközben meghalt, hívásai nem voltak hiábavalók: közösség épült, megújult az imaház, bemutatták az újabb filmet is a Teleki tér emlékezetéről. Ahogy a film alkotói, Barbara Spitzer és Mayer András mondták a Csakugyanban, „a hely Juci bácsival együtt, nélküle megy tovább” úgy, hogy 2006-ban sokan egy fabatkát sem adtak volna azért, hogy a bácsi halála után bármi megmarad a közösségből. Egy közösség újraépüléséről, a Teleki tér környéki zsidó életről a két háború között, a holokauszt tanulságairól és Juci bácsi szelleméről beszélgettünk a legújabb adásban. Ki ne hagyd, de tényleg!
-
A nők elleni erőszak módjai sokfélék, de egy közös van bennük: a bántalmazó a hatalmi viszonyt akarja fenntartani a lehető leghatékonyabb módon – hogyan ismerjük fel a negatív spirált és hogyan lépünk ki belőle?
Nógrádi Noá, női önvédelmi oktató és nőjogi szakértő beszél a bántalmazó spirálról és a kilépés bonyolult, de létező lehetőségeiről, továbbá a női önvédelem hasznosságáról a Csakugyanban.
-
Súlyos, botrányba fulladó szenvedélyek, sértett művészek vonulása, zokogó főpincérek, égő áruház, éles nyelvű örökösnők – egy sugárút rejtett történetei abból az időszakból, amikor Józsefváros még külterületnek számított, és patakok, vízmosások szelték át az utcáit, a Két pisztolyban meg alkalmanként megöltek egy-egy nem odavaló embert.
Morcsányi Elza, az Imagine túravezetője mesél a Csakugyanban.
-
Régen a tudományok legnagyobbika volt, ma sokan haszontalannak tartják a filozófiát. Mit adhat vissza nekünk mégis, ha a filozófia szemével nézünk a világra? Mennyiben segít a személyes életünkben és mennyiben a másokkal való kapcsolatunkban?
Erről beszélgettünk Farkas Henrik filozófussal a Csakugyan legújabb adásában.
-
Milyen festményt érdemes manapság hamisítani, és milyen festményeket szoktak? Ezt is elmondja nekünk Végvári Zsófia, a Festményvizsgálati Laboratórium alapítója, aki szerint a magyar aukciókon számos nem eredeti kép cserél gazdát rendszeresen, holott egy összetett tudományos vizsgálattal nagy biztonsággal meg lehet mondani, hogy egy kép egyáltalán készülhetett-e akkor, amikor állítják. Vagyis nem lehet csak úgy száz éves festéket imitálni vagy száz éves vásznat létrehozni, csak nem mindenki törekszik a jelek felismerésére. „Manapság tíz Rippl-Rónai közül egy eredeti”, állítja a szakértő. Hogy hogyan derül fény egy kép hamis voltára, és milyen regényes útjai vannak a hamisításnak, a Csakugyanból kiderül!
-
„Ha egy veszteség során mi nem akarjuk az életet választani, más sem teheti meg helyettünk”
„Rosszabb viszonyban vagyunk a gyásszal, mint száz éve, ugyanis ha meghalljuk a gyász szót, azonnal összerezzenünk”, fejti ki Nagy Zsolt, gyászcsoportvezető, mentálhigiénés szakember, képzésben lévő családterapeuta a Csakugyanban. „Már két-három olyan generáció nőtt fel, akik nem annyira tudják, hogy milyen rítusok segíthetnek abban, hogy a halállal és a gyásszal jobb viszonyban legyünk, pedig ha valaki a halállal nem szeret foglalkozni, az életet sem tudja teljes értékűen élni, ráadásul a veszteségekkel való foglalkozás elengedhetetlen része a személyiségfejlődésnek.”
A veszteségekkel úgy egyébként is rossz a viszonyunkk, legyen szó párkapcsolatról, munkahely vagy életszakasz elgyászolásáról. Nem akarunk ezekkel foglalkozni, szeretnénk a könnyebb utat választani és úgy túllenni ezeken a folyamatokon, hogy ne kelljen szembenézni az érzéseinkkel, ne kelljen megnézni, hogy ez a helyzet mit mutat nekünk, például a saját halandóságunkra ébreszt rá, és ne kelljen arra a kérdésre sem válaszolni, hogy hogyan vagyunk mi a saját életünkkel, mondja a szakember.
Nagy Zsolttal Bendl Vera beszélgetett a Csakugyanban a veszteségekről és a gyászról.
-
„Egy krimi, az baromi jó műfaj, mert nagyon logikusan kell felépíteni, okosan kell kitalálni, de ez csak az egyik dolog, mert remek lehetőség arra is, hogy az ember elmondja a véleményét totálisan indirekt módon a társadalomról, amiben élünk, az elhallgatásokról, a problémákról, az égető kérdésekről. A legfájóbb pontokat lehet nyomogatni, és aköré lehet építeni bármit, példának okáért a bűnt, ami megtörténik”, fejti ki Mészöly Ágnes, író, akinek harmadik krimije, a Végzetes ütem nemrég jött ki a nyomdából. Erről és a generációk közti különbségekről, a nők ellen elkövetett bűntényekről, az elhallgatásokról és az igazán fontos, megírni való témákról beszélgettünk a szerzővel.
-
A szabadság és az emberi méltóság védelméről szólt az 1956-os forradalom, de mára megszentségtelenítették az ügyet többször is, mondja Eörsi László, történész, október 23. kapcsán. Úgy véli, az, hogy a magyar kormány óvatosan nyilatkozik a forradalomról és ellentmondásos nyilatkozatokat tesz, az ünneplést is viszonylag minimálisra tervezi, arra utal, hogy a miniszterelnök teljes egészében orosz befolyás alá került.
-
A kamaszkori konfliktusokat nem lehet és teljesen nem is érdemes megúszni, mondja Mag Judit gyerekklinikai szakpszichológus a Csakugyan legújabb adásában. Ilyenkor a gyerek személyisége megváltozik, másként tekint a szülőre, ugyanakkor mindkét félnek át kell mennie egy aktív gyászfolyamaton, amely elengedi azt a kisgyereket, akinek elsődleges és legintimebb közege a család volt. Ilyenkor búcsút kell mondani annak a mély közelségnek is, amely a szülőt a gyerekkel összekötötte, és amely ebben a formában nem is fog visszatérni, ez pedig mindkét fél számára megterhelő lehet. Ráadásul a nagy konfliktusok nem is feltétlenül diszfunkciót jelentenek, azt, hogy ez a család már rosszul működik, hanem arra is utalhatnak, hogy egy nagyon intenzív és mély kapcsolatnak kell most abban a formában megszakadnia és átalakulnia, és ez mindkét fél számára borzasztóan fájdalmas.
Ha érdeklik a részletek, hallgassa meg a Csakugyan legújabb adását!
-
Krúdy Gyula és Józsefváros, a kocsmák, a kávéházak, lányok, kis és nagy szerelmek, kurtizánok, polgárasszonyok, elhagyott kedvesek, viszonzott, szomorú csókok, Gyöngytyúk utca és Balaton kávéház. Itt a nagy Krúdy-podcast, amelyből kiderül, hogy
mit csináltak az öreg írók a külvárosi kiskocsmákban ahelyett, hogy irodalomról beszélgettek volna;miért is hívták Karinthyt Szkecspírnek;miért tűrték el a kávéházakban ezt az elviselhetetlen, pökhendi, fizetésképtelen művésznépséget, az úgynevezett „írókat”;milyen író volt Krúdy első felesége, Satanella, aki a házasságkötés után szinte egy sort sem írt le többé;mit csináltak a nők a New York kávéházban, amikor férjeik a kártyaklubban nyertek vagy vesztettek a családi kasszából;mit tett Ady, aki gyűlölte a New York-ot, de tudni akart mindent, ami ott történt;hogy történt az, amikor Krúdy második felesége tizennyolc évesen „egy váltás csipkés bugyogóval és egy kalappal felszerelkezve megjelent az írónál a Margit szigeten”;milyen az, amikor az Orfeum konzumnői egy emberként elindulnak a hajnali rorátéra;mikor írt egyáltalán Krúdy;• • milyen emberi és politikai ármánykodás lehetetlenítette el az utolsó éveit, és mi okozta a szomorú és korai halálát.
-
„A mi kultúránkban a szerelem egy nagyon idealizált dolog”, mondja Mayer Máté, pár- és családterapeuta a Csakugyan legújabb adásában. Ráadásul „akibe beleszeretünk, azzal nem biztos, hogy tudunk is együtt élni. Sőt, ahhoz, hogy hosszútávon működjön egy kapcsolat, nem feltétlenül szükséges a szerelem. Sok önismeret, kommunikációs készség, az, hogy ne egymáson verjük le a traumáinkat és jó szexualitás. Ezek fontosabbak.”
„A szerelem nem egy érzelem, hanem egy tudatállapot”, fejti ki a párterapeuta. Gyakorlatilag egy természetes pszichedelikum, amelyik két év után elmúlik, ha a kapcsolat nincs akadályoztatva. „Ez az egyetlen olyan időszak az életünkben, amikor gyárilag is monogámok vagyunk, kivéve bizonyos sérülésekkel rendelkező embereket.” Ha nagyon sokáig maradnánk ebben az élményben, azt általában nem viseljük jól.
Miért két év a szerelem, miért nem visszahozható, meddig vagyunk gyárilag monogámok, mi lenne, ha nem lennének irreális elvárásaink egy kapcsolatban? Mayer Máté párterapeuta beszélget Bendl Verával és Imre Zsófiával a Csakugyanban.
-
Milyen lenne egy olyan társasházban élni, ahol ismered az összes szomszédodat, nagy, közös helyiségek is rendelkezésre állnak, így lehet együtt főzni, akár zenélni, szaunázni, kertészkedni, ugyanakkor a ház ügyeit is együtt kell intézni, azaz egy kis családként, vagy faluként kell funkcionálni ahhoz, hogy az ügyek jól működjenek? A gyerekeket ki lehet engedni egymással, mindig van kivel kávézni, de a konfliktusokról beszélni kell, a közös terheket együtt kell viselni. Ilyesmi volna a co-housing, amiről legutóbbi podcastunkban beszélgettünk Babos Annamáriával és Madaras-Horogh Petrával, a Co-Housing Budapest alapítóival.
-
A lócitrom a nagyobb probléma vagy a benzingőz? Konflis, fiáker, hintó, taxi? Ki melyiket választja? És hol volt konkrétan a „köpködő”. A Bérkocsis utca és környékének több mint furfangos története hallható most a Csakugyanban. Elképesztő beszámoló a kerületről, amelynek során megelevenedik a környékbeli élet a tizenkilencedik és huszadik században. Bérkocsisok, fuvarosok, özvegyek, hintók, konflisok, kőhíd a Mária utcában, éhező írók, akik kordokumentumot gyártanak, bár regényt akarnak, Két pisztoly fogadó, rémületes viszonyok a lakásokban, sörgyári bulik – Kihagyhatatlan.
Bendl Vera podcastja.
- Visa fler
