Avsnitt

  • Ha más nem, az energiaválság miatt mindannyiunk hétköznapjaiba beköltöztek az energetikai kérdések az elmúlt években, noha a legfontosabb kérdések korántsem csak arról szólnak, hogy mennyi a havi rezsiszámlánk.

    A zCast legfrissebb adásában arra tettünk kísérletet, hogy háromnegyed órában összefoglaljuk, mi igaz abból, hogy Magyarország közelít az energiafüggetlenséghez, mennyire számít zöld energiának az atomenergia, és végigvettük Magyarország megújuló energiaforrásait, azok jelenlegi kihasználtságát és jövőbeli potenciálját. Fait Federika vendége ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója volt.

    Iratkozz fel a zCast csatornájára!

    Spotify: http://tiny.cc/zCastSpotify

    Apple Podcasts: http://tiny.cc/zCastApple

    Google Podcasts: http://tiny.cc/zCastGoogle

    Hallgasd meg a HVG többi podcastját!

    Spotify: http://tiny.cc/HVGpodcastokSpotify

    Apple Podcasts: http://tiny.cc/HVGpodcastokApple

    Google Podcasts: http://tiny.cc/HVGpodcastokGoogle

    SoundCloud: http://tiny.cc/HVGpodcastokSC

    00:06: Intro

    07:14: Tényleg karnyújtásnyira vagyunk az energiafüggetlenség állapotától? Mit jelentene ez Magyarország esetén?

    10:58: Magyarország erősségei és gyengeségei az energia szempontjából

    15:34: Igaz-e, hogy a dekarbonáció nem lehetséges atomenergia nélkül?

    18:06: Az atomenergia nélküli Magyarország lehamarabb 2050 és 2100 között elképzelhető

    19:04: Mekkora napelemhálózatot bírhat el a rendszer?

    21:13: Milyen potenciálok vannak a szélerőművek iparának fejlesztésére?

    23:05: A biogáz lehetőségei, az Alteo hulladékmanagementje

    26:19: Jó megoldás-e a víz energiahatékony és környezettudatos felhasználására a szivattyús-tározós vízerőmű?

    29:11: A termálvizek és a geotermikus energia összefüggései

    33:17: Az eddig elhangzottak fényében mikorra reális, hogy Magyarország leváljon a fosszilis energiahozdozókról? A Nemzeti Energia- és Klímaterv hozzásegíthet-e minket a 2050-re kitűzött dekarbonizációhoz?

    35:41: Miért fontos a zöld átállás társadalmi szempontból?

    39:58: Zöldenergia-tippek a hallgatóknak

    42:59: Házi feladat: a Green Policy Center következő eseménye, „A klímasemlegesség emberi oldala” című konferencia június 3-án

  • Ahogy a globális felmelegedés, úgy a légszennyezettség is egy olyan kérdés, amely annyi ideje van a köztudatban, hogy gyakorlatilag elfelejtettük a súlyát.

    Pedig valójában nemcsak elengedhetetlen, de orvosolható problémáról beszélünk - a Levegő Munkacsoport pedig 35 éve azon dolgozik, hogy ez így is legyen. Fenntarthatósági podcastunk legújabb epizódjában a szervezet szakértői, Szegő Judit, az éghajlatvédelmi projekt és a lakossági égetés elleni munka vezetője, valamint Bendik Gábor ügyvéd, környezetvédelmi szakjogász volt a vendégünk, akik elmagyarázták, miben más és miben hasonló a vidéki és a városi légszennyezettség, mik a valós és mik a látszatmegoldások, és min múlik a változás e téren.

    A műsort a hazai energiaszektorban elsőként ESG tanúsítványt szerzett ALTEO támogatja.

    A házi feladat: https://www.youtube.com/watch?v=B1SdFjna7zQ&ab_channel=PBSAmerica

    Alacsony kibocsátású zónák: https://ecf.com/news-and-events/news/low-emission-zones-european-success-story

    Iratkozz fel a zCast csatornájára!

    Spotify: http://tiny.cc/zCastSpotify

    Apple Podcasts: http://tiny.cc/zCastApple

    Google Podcasts: http://tiny.cc/zCastGoogle

    Hallgasd meg a HVG többi podcastját!

    Spotify: http://tiny.cc/HVGpodcastokSpotify

    Apple Podcasts: http://tiny.cc/HVGpodcastokApple

    Google Podcasts: http://tiny.cc/HVGpodcastokGoogle

    SoundCloud: http://tiny.cc/HVGpodcastokSC

    06:11: Intro

    07:13: Magyarországon átlagosan 9 hónappal rövidül a várható élettartam a légszennyezettség miatt

    08:43: A környezeti tényezőkön túlmutató aspektusok: gazdasági, társadalmi, jólléti szempontok

    09:10: A szív- és érrendszeri megbetegedések fele légszennyezettségi okokhoz vezethető vissza

    11:00: Az energiaszegénység

    13:14: Az energiaszegénységben élők edukációja

    14:34: A légszennyezettség legfőbb kiváltó okai, és a legjelentősebb káros anyagok

    20:37: Egy tízes skálán mekkora a probléma a fővárosban és vidéken?

    22:15: Nem evidens, hogy vidéken jobb a levegő, mint Budapesten

    26:41: Honnan tájékozódhatunk a lakóhelyünk levegőminőségéről?

    27:58: Mennyire változott meg a légszennyezettség témájának megítélése a köztudatban az elmúlt 10-20 évben?

    31:09: Az alacsony kibocsátású zónák bevezetésének esélye Budapesten

    32:50: Mit jelentene egy átlagember életében, ha az egész főváros egy alacsony kibocsátású zóna lenne?

    35:29: Meg tudja-e oldani a technológia a légszennyezettség problémáját?

    39:38: Hogyan lehetne hatékonyan kezelni ezt a problémát?

    42:57: Sikeres projektek a tisztább levegőért

    47:10: Tippek a hallgatóknak, amivel csökkenthetik a saját légszennyezettségre gyakorolt hatásukat

    52:21: Házi feladat: a Something in the Air című dokumentumfilm

  • Saknas det avsnitt?

    Klicka här för att uppdatera flödet manuellt.

  • Kevés embernek sikerül annyi otthonba elvinni az önellátó, regeneratív gazdaságok hírét, mint Juhász Annának és Goldmann Dávidnak, avagy a Remény Farm tulajdonosainak: bár a közösségi médiás tevékenységük önmagában is segít felhívni a figyelmet a tudatosságra, mezőgazdasági munkájuk szemléletes példája annak, hogyan tudnánk racionalizálni a termelést úgy, hogy a bolygó is gyógyuljon közben.

    Legfrisebb adásunkban tehát arra voltunk kíváncsiak, hogyan működik a regeneratív mezőgazdaság, milyen szerepe van ebben az állatoknak és miben hibázik a legnagyobbat a húsipar, és hogyan lehet belekezdeni bárkinek az önellátásba (spoiler: könnyebben, mint elsőre gondolnánk.) Az interjún kívül pedig megtárgyaltuk a zöld influenszerek szerepét is, Federika e heti házi feladata pedig abban segít, hogy a városban is könnyedén juthassunk friss, hazai, termelői élelmiszerhez.

    A műsort a hazai energiaszektorban elsőként ESG tanúsítványt szerzett ALTEO támogatja.

    A Greta Thunberg-féle Klímakönyv: https://www.lira.hu/hu/konyv/szakkonyv/orvosi/klimakonyv

    Klímaaktivizmusról szóló adásunk az előző évadban: https://hvg.hu/zhvg/20231107_zCast_podcast_klimaaktivizmus_zoldpolitika_pszichologia

    A sokat emlegetett TED talk: https://www.youtube.com/watch?v=vpTHi7O66pI&ab_channel=TED

    Iratkozz fel a zCast csatornájára!

    Spotify: http://tiny.cc/zCastSpotify

    Apple Podcasts: http://tiny.cc/zCastApple

    Google Podcasts: http://tiny.cc/zCastGoogle

    Hallgasd meg a HVG többi podcastját!

    Spotify: http://tiny.cc/HVGpodcastokSpotify

    Apple Podcasts: http://tiny.cc/HVGpodcastokApple

    SoundCloud: http://tiny.cc/HVGpodcastokSC

    Tartalom:

    0:00: Tartalom

    1:07: Mi a közösségi média szerepe a fenntarthatóság népszerűsítésében?

    2:21: Greta Thunberg „zöld influenszernek” számít?

    4:11: Itthon ki számít hiteles fenntarthatósági tartalomgyártónak?

    5:52: A Remény Farm beillik ebbe a kategóriába?

    7:00: A stúdióban Juhász Anna és Goldmann Dávid, a Remény Farm megálmodói: de mi is az a Remény Farm?

    12:04: Mi az a regeneratív mezőgazdaság?

    15:22: Mi kell ahhoz, hogy valaki regeneratív gazdálkodást vezessen?

    17:25: Miért gondolják, hogy vannak területek, amiket „feleslegesen” használunk? Mik a legfőbb bűnei itthon az ipari állattartásnak? Mit tud a marha-, bárány- és libatartás, amit más állatok nem?

    24:52: Mennyire elterjedt a regeneratív mezőgazdaság itthon?

    26:08: Mennyivel kerül többe így üzemeltetni egy farmot?

    29:05: Mennyire skálázható a regeneratív gazdálkodás?

    33:15: Lehet-e ezt állatok nélkül csinálni, vagy úgy, hogy ne táplálék legyen belőlük?

    38:52: Honnan jött a Remény Farm ötlete? Mi vezetett az életmódváltáshoz?

    44:15: Mi volt a legnagyobb kihívás? Mit tanácsolnának másoknak?

    57:22: Házi feladat

  • 35 fokos hőhullámok? 20 fok februárban, mínuszok és havazás márciusban? Eltűnő tavak, vízkorlátozások?

    A fentiek egyikére sem kapjuk fel igazán a fejünket 2024-ben - többek közt ez is az akadálya annak, hogy közösen tegyünk a bolygó jövőjéért. A zCast legújabb adásában Fait Federika Kis Annát és Vigh Pétert, a Másfélfok szakértőit kérdezte arról, hogyan jelennek meg a klímaváltozás jelei már most Magyarországon és miért nem késő megfordítani a folyamatot, hogyan lehet eredményeket elérni a figyelemfelhívásban és legfőképp miként lehet nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hogy saját tenni akarásunk tényleges változáshoz vezethettesen. De kiderül az is, mit jelent valójában a klímaszorongás és hogyan lehet leküzdeni, és természetesen ezen a héten sem marad el a házi feladat.

    A műsort a hazai energiaszektorban elsőként ESG tanúsítványt szerzett ALTEO támogatja.

    A házi feladat:

    Hannah Ritchie könyve: http://tiny.cc/zCastS04E03HF1

    Hannah Ritchie podcastja: http://tiny.cc/zCastS04E03HF2

    Project Drawdown könyv: http://tiny.cc/zCastS04E03HF3

    Project Drawdown TED talk: http://tiny.cc/zCastS04E03HF4

    Iratkozz fel a zCast csatornájára!

    Spotify: http://tiny.cc/zCastSpotify

    Apple Podcasts: http://tiny.cc/zCastApple

    Google Podcasts: http://tiny.cc/zCastGoogle

    Hallgasd meg a HVG többi podcastját!

    Spotify: http://tiny.cc/HVGpodcastokSpotify

    Apple Podcasts: http://tiny.cc/HVGpodcastokApple

    SoundCloud: http://tiny.cc/HVGpodcastokSC

    Tartalom:

    0:00: Tartalom

    1:26: Mi az a klímaszorongás?

    2:32: Mit él át, aki klímaszorong?

    3:03: Mi/ki miatt aggódik, aki klímaszorong?

    4:43: Mennyire jellemző itthon?

    5:51: Mennyire vezet ez cselekvéshez is?

    7:03: Hogyan oldja a szorongást a cselekvés a gyakorlatban?

    9:26: Miért pont a Másfélfoktól jönnek a vendégeink?

    10:38: A stúdióban Kis Anna és Vígh Péter – Mit takar a „másfél fok”, miért ez a szervezetük neve?

    12:20: Miért volt kulcsfontosságú év 2023 a klímaváltozás szempontjából?

    13:44: Magyarországon is ennyire súlyos volt a tavalyi év?

    14:20: Globális felmelegedés, klímaváltozás – ezekkel a kifejezésekkel ismerkedett meg először a mainstream. Mit hibáztunk el a kezdeti kommunikációban és hogyan üt ez most vissza? Milyen kettős feladat hárul a tudósokra?

    19:15: Hogyan tudunk jól kommunikálni a környezetünkről?

    20:27: Milyen példák vannak a klímaváltozásra Magyarországon, jelenleg?

    29:15: Mi volt a Másfélfok eredeti célja?

    32:30: Mennyire változott az elmúlt 5 évben a klímatudatosság Magyarországon?

    34:39: Honnan tájékozódjunk, hogy érthető, de mégis inspiráló képet kapjunk?

    36:07: Hogyan lehet pozitív hangnemben beszélni a klímaváltozás elleni küzdelemről? Miért csalóka technológiai megoldásoktól várni a csodát?

    41:24: Mekkora az egyéni felelősség?

    47:48: A házi feladat

  • Bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak, börtönök - naponta több mint egymillió ember kapja közétkeztetésben a reggelijét és ebédjét, közvetetten pedig ennek sokszorosa azoknak a száma, akiknek valakije menzán eszik.

    Miközben azonban rengeteget beszélünk arról, hogyan tudunk a saját fogyasztásunkkal segíteni a bolygó fenntarthatóságán, annál kevesebbet beszélünk arról, hogy a közétkeztetésben hogyan zajlanak ezek a folyamatok.

    A zCast legfrissebb epizódjában Dávid-Dobos Zsófia és Páger Zsolt, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) vezetői voltak Fait Federika vendégei, akikkel szó volt a közétkeztetés környezeti lábnyomáról, svédasztalos megoldásokról és húsmentes péntekekről. Az adásból viszont az is kiderül, hogyan működik a növényi alapú étkezés a mindennapokban és mik a legnagyobb kihívásai az átállásnak, valamint ismét adtunk házi feladatot.

    A műsort a hazai energiaszektorban elsőként ESG tanúsítványt szerzett ALTEO támogatja.

    A házi feladat: https://www.netflix.com/hu/title/81133260

    Iratkozz fel a zCast csatornájára!

    Spotify: http://tiny.cc/zCastSpotifyApple Podcasts: http://tiny.cc/zCastAppleGoogle Podcasts: http://tiny.cc/zCastGoogle

    Vagy hallgasd meg a HVG többi podcastját a HVG Podcastok csatornáján!

    Tartalom:

    0:00: Tartalomjegyzék0:50: Vegán táplálkozás, jó zsaru kontra rossz zsaru2:16: Mi a legnehezebb a vegán átállásban?3:27: Mi igaz abból, hogy „hiánybetegségeket okoz” és „úgysem lesz hatással a világra”?5:19: Hogyan pótolhatóak a tápanyagok?6:05: Mik a legnehezebben pótolható állati eredetű csemegék?6:57: Miért olcsóbb a húsos étrend a vegánnál? Hogyan lehet ezt meghekkelni?8:55: Mi a jó kommunikáció, neadjisten meggyőzés kulcsa a növényi étrenddel kapcsolatban?11:55: A zCast vendége Dávid-Dobos Zsófia és Páger Zsolt, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) vezetői12:10: Mennyi embert érint a közétkeztetés – és ebből kifolyólag miért kell fenntarthatósági kérdésről is beszélnünk?14:17: A 200 ezer tonna élelmiszerből, ami a közétkeztetésben megfordul évente, mennyi végzi hulladékként?14:53: Hogyan lehet ezt csökkenteni?15:59: Hogy működik és miben segít a „svédasztalos” koncepció?24:57: Mennyire sikeres a „húsmentes péntek” a közétkeztetésben?33:38: Hogyan lehetne átalakítani a közétkeztetési törvényeket, hogy fenntarthatóbb legyen az étkezési szabályozás?35:00: Mennyire szabad „kísérletezni” ennyi ember kiszolgálásánál? Hogyan újulhat meg a menza?40:30: Milyen fenntarthatósági kísérleteket követel még meg a közétkeztetés a 21. században?50:42: Hogyan lehet kiterjeszteni ezeket a projekteket?53:55: Mit tudnak eltanulni az otthoni fogyasztásban az emberek?59:07: Házi feladat!
  • Negyedik évadjára tért vissz a zCast, a HVG fenntarthatósági podcastja, idén pedig újfent csavartunk egyet a műsoron: miután rengetegen jeleztétek, hogy gyakorlati tippeket szeretnétek kapni a környezettudatosabb életmódhoz, új formában és új felállásban, Fait Federika vezetésével folytatjuk.

    A szezon első adásából kiderül, ki is az új házigazdánk és milyen szerep marad ezután a műsorban Nagy Iván Lászlónak, megismerjük az új struktúrát, beszélgetünk arról, hogyan indult el Magyarországon a szerves hulladék szelektív gyűjtése 2024-ben, majd Juhász András, a Bibo és Cleaneco öko gyár, bolthálózat és webshop tulajdonosa lesz a vendégünk, akivel a legapróbb részletekig végigvesszük, ki és hogyan kezdhet bele a komposztálásba és miért éri meg mindannyiunknak az életünk részévé tenni a körforgásosságot. Végül pedig új szokás születik: házi feladatot adunk - bevállalod?

    A műsort a hazai energiaszektorban elsőként ESG tanúsítványt szerzett ALTEO támogatja.

    A házi feladat első része:

    https://play.google.com/store/movies/details/Wasted_The_Story_of_Food_Waste?id=kLXgXmnKVzE&hl=en&gl=US

    ...és a második része:

    https://maradeknelkul.hu/

    Iratkozz fel a zCast csatornájára!

    Spotify: http://tiny.cc/zCastSpotifyApple Podcasts: http://tiny.cc/zCastApple0:00: Évadnyitás, szolgálati közlemény1:06: Bemutatkozik Fait Federika3:16: Az új felállás6:21: Az első eszmecsere: miért beszélünk ennyit mostanság a szerves hulladékról? Hogyan indul a háztartási étel- és zöldhulladék gyűjtése Magyarországon?7:23: Mennyi ilyen hulladékot termelünk? Mi lesz ezzel ebben a programban?8:06: Miért más, körforgásos gazdasági szemszögből gazdaságosabb jobb megoldás a komposztálás?9:21: Hogyan lehet szemléletformáló a szerves hulladék szelektív gyűjtését célzó program?10:49: Hol sikerült ezt a pilotot más helyen tökéletesen kivitelezni?12:41: A stúdióban Juhász András: Röviden, mi az a komposztálás? Mi ennek a biológiája?14:06: Mi igaz azokból a mítoszokból, hogy a komposztálás büdös, zűrös, bonyolult folyamat?16:17: Kertes/társasházban hogyan vágjunk neki a komposztálásnak?17:59: Mi kerülhet bele? És mi lesz belőle?22:05: Mit tudnak csinálni azok, akiknek nincsen kertje?24:03: Honnan tudom, hogy jó, amit csinálok? Mire tudom használni?29:01: Mi a kulcsa annak, hogy a komposztálás elterjedjen?31:35: Mennyire vesznek részt ebben azok, akik a legtöbb ételmaradékot termelik: a vendéglátóhelyek?35:03: Hogyan lehet ezen a téren körforgásos megoldást találni?37:51: Gazdaságilag hogyan segít egy vendéglátóhelynek vagy akár egy társasháznak a komposztálás?38:27: Hogyan vált missziójává a fenntarthatóság Juhász Andrásnak? Mi volt a fordulópont?44:12: Mennyire van vásárlói igény a környezettudatos tisztítószerek, csomagolóanyagok vásárlására? Hogyan tudnak árban versenyképesek lenni a zöld termékek, ha sokszoros az előállítási költségük?47:34: Mit tanácsol szakemberként a hallgatóknak?48:46: A házi feladat!
  • A klímaszorongás legjobb megoldása a cselekvés – de hogyan tudok változást elérni?

    Ebben fog segíteni a zCast új házigazdája, Fait Federika: a műsorok első felében híreket, filmeket, könyveket, programokat és szokásokat mutatunk be, amelyek közelebb hozzák hozzád is a fenntartható életmódot, a második részben pedig olyan, inspiráló emberekkel beszélgetünk, akik előremutató cselekvésbe kezdtek egy fenntarthatóbb világért, és akiktől bárki tanulhat, aki tenni akar a bolygóért. És ne felejtsétek majd a házi feladatot!

  • A fehér karácsony reményét már elintézte a klímaváltozás - de hogyan lehet akkor zöld az ünnep?

    A következő heteket a fogyasztás fogja meghatározni, fenntarthatósági podcastunk évadzáró epizódjában pedig annak jártunk utána, hogyan tudjuk az év legmohóbb időszakában is óvni a bolygót. Milyen karácsonyfát vegyünk, műanyagot, vágottat vagy élőt? Honnan vásároljuk a karácsonyi vacsorának valót és hogyan gondoskodjunk a maradékról? Hogyan csomagoljuk az ajándékokat szentestén és milyen fogadalmat tegyünk a Föld érdekében egy héttel később? Nagy Iván László vendége Andacs Noémi, a Tudatos Vásárlók Egyesületének projektvezetője, valamint Simon Gergely, a Greenpeace szakértője voltak.

    Kíváncsiak vagyunk a véleményére: töltse ki a HVG Podcastok 2023-as hallgatói kérdőívét és vegyen részt a tartalomfejlesztésben!

    A kérdőívet itt találja: https://forms.gle/mgRcBwN9zYruYJZC8

    Iratkozzon fel a HVG Podcastok csatornájára Spotify-on, Apple Podcasts-on, Google Podcasts-on vagy hallgassa adásainkat és iratkozzon fel YouTube-csatornánkra!

    A HVG podcastjait most már külön-külön is megtalálja - csak keressen rá a műsor címére podcastapplikációja keresőjében és hallgassa meg a Fülke, a zCast, a Mérlegen, a Vasfüggöny, a Kösz, jól és az Elvitelre adásait!

    0:56: Mekkora plusz terhet ró a karácsony; a vásárlás, a nagy lakomák, a díszkivilágítások a bolygóra?6:16: A magyar karácsonyozás (és Magyarország általában) mennyivel fenntarthatóbb, mint más fogyasztói társadalmaké?9:24: Mit lehet kezdeni a magyar étkezéskultúrával, a bőségfétissel, a túlzabálással? Kell-e ezzel karácsonykor foglalkozni?12:24: Hogyan lehet tudatosan vásárolni? Milyen helyeket, forrásokat, termelőket keressünk?13:51: Mik azok a bevásárlóközösségek? Hol és hogyan találhatunk ilyeneket?15:29: A legizgalmasabb kérdés: műfenyő, vágott fenyő vagy élő fenyő?18:48: Mi lesz a fákkal karácsony után?20:01: Mit ajándékozzon, aki környezettudatos akar lenni az ünnepekkor?25:41: Hogyan csomagoljunk ajándékot (ha már muszáj), tudatosan?27:41: Milyen újévi fogadalmat tegyen, aki jót akar a bolygónak?
  • Akkugyáraktól kezdve, városi közlekedésen át egészen a benzinárakig - napról napra egyre több témáról beszélünk, amely így vagy úgy, de kapcsolódik ahhoz, hogy a közeljövőben változás jön a személyi közlekedésben, és az a változás elektromos lesz.

    Fenntarthatósági podcastunk legfrissebb adásában összefoglaltunk mindent, amit tudni kell a villanyautózásról 2023-ban: megnéztük, hol van a belépési küszöb anyagilag, realitás-e, hogy 12 év múlva ne lehessen robbanómotoros autókat venni, hogyan működnek a töltőállomások, miért (nem) jó megoldás a plugin hibrid és milyen hatással lehet a jó szabályozás az elektromos előrelépésre. Nagy Iván László vendége Vígh Zoltán, a hazai villanyautózás szabályozási fejlesztésében részt vevő Jedlik Ányos Klaszter ügyvezető igazgatója és Draskovics Andris autós tartalomkészítő volt, valamint megszólal Nagy Norbert, a Kia Hungary ügyvezető elnöke is.

    Kíváncsiak vagyunk a véleményére: töltse ki a HVG Podcastok 2023-as hallgatói kérdőívét és vegyen részt a tartalomfejlesztésben!

    A kérdőívet itt találja: https://forms.gle/mgRcBwN9zYruYJZC8

    Iratkozzon fel a HVG Podcastok csatornájára Spotify-on, Apple Podcasts-on, Google Podcasts-on vagy hallgassa adásainkat és iratkozzon fel YouTube-csatornánkra!

    A HVG podcastjait most már külön-külön is megtalálja - csak keressen rá a műsor címére podcastapplikációja keresőjében és hallgassa meg a Fülke, a zCast, a Mérlegen, a Vasfüggöny, a Kösz, jól és az Elvitelre adásait!

    1:16: Az elektromos autózásra a világ mint a közlekedés jövőjére tekint. Ez így, ahogy van, igaz; igaz lehet, de nem biztos, hogy a most elterjedt, lítium-akkumulátoros formában; vagy ez csak egy szépségtapasz a fenntarthatósági küzdelemben?3:53: Végleg letettük a voksot a lítiumionos akkumulátoros megoldás mellett? Befolyásolhatja-e az átállást a vásárló?10:22: Realitás-e, hogy 2035-től ne lehessen robbanómotoros autókat árulni? Mik a legfontosabb feladatok, hogy sikerüljön?14:28: Zárult-e az olló a robbanómotoros és az elektromos autók árai között? Mi vezeti felfelé az árakat az autópiacon?21:20: „Szabad-e” elektromos autót venni használtan? Mire kell odafigyelni, mik a tévhitek? Mi köze az akkumulátorszabályozásnak ehhez?28:17: Támogatói tartalom – Nagy Norberttel a Kia Hungary ügyvezető elnökével beszélgetünk az elektromos átállás gyártói-forgalmazói oldaláról36:32: Jelenleg hogyan kell elképzelni a töltőinfrastruktúrát? Ki és hova építhet nyilvános töltőt, szabályozza-e valaki az árakat, kik a legnagyobb szereplők a piacon? Hol töltik a magyarok az autóikat, mire van igény?38:59: Mi az a TEN-T hálózat? Milyen szabályozási környezetet teremt? Mi köze van ennek az egész ország elektromos hálózatához?46:58: „Range anxiety” – mennyire biztonságos ma Magyarországon elektromos autóval elindulni? Az ország mely részén kevésbé?51:35: AC vagy DC töltés? Mi a különbség?56:45: Plug-in hibridek – tökéletes átmeneti megoldás vagy visszaélés a zöld rendszámmal?1:03:43: Miért nem elég az autók motorjával foglalkoznunk?1:05:09: Jótanácsok azoknak, akik félnek váltani
  • Hiába hangos a figyelemfelhívás és a segélykiáltás, továbbra sem veszik elég komolyan a nyugati társadalmak a fenntarthatóságot, sőt: sokan abban látnak hatalmi-politikai hasznot, hogy ellene hergelnek.

    De mi a belső akadálya annak, hogy megtegyük az első lépést? Van-e köze ennek a magyar társadalom individualizmusához, vagy mindannyiunk elméje hasonlóan működik? Hogyan érdemes belekezdeni a tudatos életvitelbe? És meddig lehet kampányolni valami mellett anélkül, hogy elidegenítenénk másokat?

    Ezekről beszélgetett Nagy Iván László fenntarthatósági podcastunkban Antal Éva környezettudatos tartalomkészítővel, humánökológia mesterszakos hallgatóval, akit a legtöbben Vászonzsákoslányként ismerhetnek, valamint Csizmadia Máté agrármérnök és pszichológussal, a Zöld Pszichológia blog szerzőjével.

    Iratkozzon fel a HVG Podcastok csatornájára Spotify-on, Apple Podcasts-on, Google Podcasts-on vagy hallgassa adásainkat és iratkozzon fel YouTube-csatornánkra!

    A HVG podcastjait most már külön-külön is megtalálja - csak keressen rá a műsor címére podcastapplikációja keresőjében és hallgassa meg a Fülke, a zCast, a Mérlegen, a Vasfüggöny, a Kösz, jól és az Elvitelre adásait!

    Győrffy Dóra a zCastban az akkugyárakról: https://hvg.hu/zhvg/20230711_zCast_Gyorffy_Dora_podcast_akkumulatorgyar

    Cikkeink az akkugyári balesetekről: https://hvg.hu/360/20230918_samsung_sdi_akkumulatorgyar_balesetek_mergezesek

    0:46: Mennyire nehezíti meg Magyarországon a fenntartható életmód népszerűsítését a társadalom erős individualizmusa? Nem nyitottak vagy túl sok az akadály, túl kevés a visszaigazolás?2:48: Mik a leggyakoribb akadályok?4:30: Hogyan látja a hajlandóság kérdését valaki, aki amúgy erre nyitott emberekkel interaktál?6:55: Reménykedhetünk abban, hogy a mostani fiatalok döntéshozói pozícióban majd változtatnak, vagy ez túl késő?7:52: Hogyan lehetne elérni, hogy ne niche téma legyen a környezettudatos életmód? Máshol hogy csinálták?9:58: Mik a fenntartható életmód „kapudrogjai”? Melyek azok a lépések, amelyek segítenek elmélyülni és egyre tudatosabban élni?11:55: Hogyan lehet meggyőzni embereket arról, hogy fontos a saját klímatudatosságuk, miközben a klímaváltozásnak kiemelt okozói a fosszilis energiából élő országok és nagyvállalatok? Miben segít a személyes tapasztalat, hogyan láthatjuk kicsiben, hogy van hatása a cselekedeteinknek? Miért nem kell tökéletesnek lenni?15:48: Milyen szerepe lenne a mindenkori államnak a környezettudatosságban?22:15: A nyugati világban sok helyen elkezdődött egyfajta ellenhatás, túlcsordulás és szembefordulás a zöld célokkal; szép sorban állnak a zöld városi átalakítások, a benzines autózás korlátozása, a nem fenntartható termékek betiltása ellen tiltakozók. Emögött hatalmi-politikai haszonlesés van, vagy valóban nehezen adaptálódnak a társadalmak az új elvárásokhoz?28:58: Hogyan lehet úgy akaratosnak lenni a klímakérdésben, hogy ne váltson ki visszahatást, mint ahogy például a Just Stop Oil akciói?36:45: Hogyan lehet jóra használni a klímaszorongást?
  • Még júliusban készítettünk egy adást a Fülkében a MÁV forró nyaráról, amelyben megígértük: a jövőben megnézzük majd, hogy a magyar vasút problémái hogyan aránylanak az európai vonatközlekedéshez, és mit lehet tenni, hogy ne a diszkontrepülés legyen az egyeduralkodó közlekedési forma a kontinensen.

    Ezt az ígéretet a zCast legfrissebb adásában váltotta be Nagy Iván László, akinek Spohn Márton közlekedési- ls vasúti szakértő, a Közlekedő Tömeg alelnöke volt a vendége. A beszélgetésből kiderül, valójában milyen sebekből vérzik a magyar vasút, valamint arra is kitérünk, milyen stratégiája van az Európai Uniónak a vasúttal, hogyan kapcsolódik ez be a Fit for 55-ba és mennyire lenne fontos a piacot bevonni a reformokba.

    Az említett júliusi adás a Fülkében: https://hvg.hu/itthon/20230726_Fulke_A_MAV_2010_ota_nincs_rajta_a_kormany_problematerkepen

    Iratkozzon fel a HVG Podcastok csatornájára Spotify-on, Apple Podcasts-on, Google Podcasts-on vagy hallgassa adásainkat és iratkozzon fel YouTube-csatornánkra!

    A HVG podcastjait most már külön-külön is megtalálja - csak keressen rá a műsor címére podcastapplikációja keresőjében és hallgassa meg a Fülke, a zCast, a Mérlegen, a Vasfüggöny, a Kösz, jól és az Elvitelre adásait!

    0:49: Mennyi pénz hiányzik a magyar vasútból ahhoz, hogy életképes legyen, netán versenyképes régiós szinten?3:14: Lehet tűzoltásjellegű nagy reformokkal előrelépést elérni, vagy csak fokozatos, sokáig láthatatlan fejlesztésekkel?5:32: Mi az a vízió, ami reális lenne a magyar vasúton?6:55: Hogyan változtatta meg a Covid a vasút szerepét Magyarországon is?8:50: Vitézy Dávid szerint ha van jó alternatíva, maguktól váltanak az emberek. Egyetért ezzel?10:36: Megvannak Magyarország földrajzi adottságai ahhoz, hogy vasútorientált legyen a közlekedésünk?13:50: Miért nincsenek gyorsvasutak Magyarországon? Miért bukott el az erre irányuló magyar program?17:22: Itthon szinte csak személyszállításról beszélünk a vasúttal kapcsolatban. Miért? Máshol hogyan aknázzák ki a lehetőségeket?20:20: Mi az Európai Unió terve arra, hogy felvirágoztassa és népszerűsítse a vasúti közlekedést a kontinensen?23:55: Mi a vasút szerepe az uniós klímacélokban?24:53: Hova, milyen formában koncentrálódik most a vasúti közlekedés Európában?26:19: Hogy lehet, hogy miközben megy a küzdelem a klímacélokért és a vasútért, a légitársaságok adómentesen használják a légteret?27:53: Légitársaságok megsarcolása vs. vasút megerősítése: melyik utat választotta az EU?31:27: Miért bonyolult az országhatárokon keresztülmenő vonatozás szabályozása?34:24: A piacban rejlik a vasúti problémák megoldása?39:29: Megtérülnének-e az európai nagy vasúti fejlesztések?42:10: Magyarországon számít a megtérülés? Mennyire lövi lábon magát az állam, ha kiosztja a MÁV-nak a vasúti ellátást? Hogyan tudja az EU erőltetni a piacosítást – és hogyan áll ellent, jogsértően, a magyar állam?48:26: Mit tudnak a szakértők tenni azért, hogy több embert mozgasson meg a kérdés?
  • Szeptemberben jelent meg Földes András kisfilmje, amelyben kivételesen nem egy konfliktuszónából, hanem az Alpokból jelentkezett be, hogy nem kisebb dologról, mint a klímaváltozásról beszéljén a gleccserek pusztulásán keresztül - és amiért adásunk megjelenésével egyidőben Hégető Honorka-díjjal jutalmazták.

    De miért égetően releváns kérdés, hogy mi történik osztrák vagy svájci hegycsúcsokon nekünk, Magyarországon? Fenntarthatósági podcastunkban ennek jártunk utána kollégánk mellett Nagy Balázs geográfussal, az ELTE TTK egyetemi docensével, a Földgömb magazin főszerkesztőjével együtt Nagy Iván László. Az adásból nemcsak az derül ki, mik azok a gleccserek és miért fontos a szárazföldi jég vizsgálata, hanem az is, milyen geopolitika veszélyeket okozhat a klímaváltozás és mi köze van a magyar népmeséknek és Toldi Miklósnak a gleccserekhez.Földes András filmje: https://hvg.hu/360/20230913_foldes_andras_dokumentumfilm_klimavaltozas_gleccserolvadas_alpok_hegymaszas_jegolvadas...és ami a színfalak mögött történt: https://hvg.hu/elet/20230924_35_kilos_hatizsak_hegymaszo_technikak_es_alvas_a_ko_alatt_igy_keszult_a_gleccseres_filmunkFöldes András a Fülkében az afganisztáni és német riportútjairól: https://hvg.hu/vilag/20230421_Fulke_Foldes_Andrassal_a_nemet_es_afgan_riportok_szinfalai_mogottFöldes András a Fülkében ukrán riportútja után: https://hvg.hu/vilag/20221010_Fulke_Foldes_Andrassal_Tiz_nap_a_posztapokaliptikus_KeletUkrajnabanIratkozzon fel a HVG Podcastok csatornájára Spotify-on, Apple Podcasts-on, Google Podcasts-on vagy hallgassa adásainkat és iratkozzon fel YouTube-csatornánkra itt: https://www.youtube.com/@HVGonlineA HVG podcastjait most már külön-külön is megtalálja - csak keressen rá a műsor címére podcastapplikációja keresőjében és hallgassa meg a Fülke, a zCast, a Mérlegen, a Vasfüggöny, a Kösz, jól és az Elvitelre adásait!

    1:07: Szakmai szemmel milyen volt Földes András filmje a gleccserek olvadásáról?1:58: Miért éppen erről készített filmet András, aki egyébként a háborús zónákhoz szokott?3:07: Hogyan kell felkészülni egy ilyen riportra?4:55: Mi volt Nagy Balázs utolsó, nagy kutatóútja? Miben más egy krioszférakutató utazása?6:20: Milyen adatokat nyer ki egy kutató egy hegyen a víz nyomában, és mit jelentenek ezek konyhanyelven?7:51: Mi az a gleccser? Hogyan néz ki testközelből? Hogyan változnak ciklikusan?12:54: Mi a gleccserek szerepe a bioszférában?14:28: Hogyan változnak hosszabb, évszázados-évezredes távlatban a jeges területek? Mennyire befolyásolták ezeket a természetes nagy ciklusokat az emberek?17:42: Miért fontos a gleccserek pusztulásának vizsgálata? Azért, mert a konkrét következményei súlyosak, vagy azért, mert lakmuszpapírja az emberi környezetpusztító tevékenységnek? Miért fontos egyáltalán a krioszférával foglalkozni?26:31: Milyen, látványos hatása volt az emberi tevékenységnek a krioszféra állapotára? És hogyan jön ide a geopolitika?33:54: Hogyan kezelhetőek a krioszféra, ezen belül is a gleccserek problémái? Van-e lokális megoldás?
  • Úgy tűnik, végül mégis csak 2024-ben érkezik Magyarországra a Primark, a fast fashion kérdését azonban nem az ír üzletlánc teszi aktuálissá: a gyorsan cserélődő és méretes ökológiai és szociális lábnyomot maga után hagyó üzletek ugyanis ultragyors sebességre kapcsoltak, és akár naponta több ezer új termékkel rukkolnak elő, amit centekért visznek el a világ másik oldalára.

    Fenntarthatósági podcastunk legfrissebb adásában a KRTK Világgazdasági Intézet kutatója; a hvg.hu zHvg rovatának korábbi szerzője és a zCast első évadjának házigazdája, Dobos Emese volt Nagy Iván László vendége: a műsorból kiderül, mit és miért nevezünk fast fashionnek, ki fizeti meg az árát valójában ezeknek a ruháknak, mihez kezdenek a világban a ruhahulladékkal és milyen fenntartható és megfizethető alternatívái vannak diszkont ruhaboltoknak.

    A Mérlegen emlegetett adása: https://hvg.hu/kkv/20230803_Merlegen_8_Eskuvo_Shein_taxisok_Hollywood_sztrajk_podcastPrimark-cégportré a hvg.hu-n: https://hvg.hu/gazdasag/20230124_primark_nyitas_cegportreIratkozzon fel a HVG Podcastok csatornájára Spotify-on, Apple Podcasts-on, Google Podcasts-on vagy hallgassa adásainkat és iratkozzon fel YouTube-csatornánkra itt: https://www.youtube.com/@HVGonlineA HVG podcastjait most már külön-külön is megtalálja - csak keressen rá a műsor címére podcastapplikációja keresőjében és hallgassa meg a Fülke, a zCast, a Mérlegen, a Vasfüggöny, a Kösz, jól és az Elvitelre adásait!

    0:48: A vártnál később érkezik a Primark Magyarországra – de mit kell tudni erről az üzletről?1:51: Mit jelent az, hogy fast fashion? És miért illik bele ebbe a keretbe a Primark?4:21: Mitől gyors a fast fashion?4:55: Mi az az ultra fast fashion? Miben más a Shein, mint a Primark?6:31: Hogyan tartják ennyire alacsonyan az árakat az üzletek? Ki és mivel fizet ezekért a termékekért valójában?10:20: A különböző boltok horrorsztorijai hetente bukkannak fel a médiában, főként azzal kapcsolatban, hogy milyen körülmények között készülnek a ruhák. Hasonló sztoriktól más cégek azonnal bedőlnek, de legalábbis a földbe állnak a részvényeik – miért nincs így a fast fashionnél?13:34: Van-e egyáltalán szükség PR-ra, ha ennyire olcsóak a termékek és úgyis megveszik?15:44: Még mindig niche a fenntartható divat?16:43: Hogyan tud egy ruházati cég költséget csökkenteni, etikusan?20:01: Mit kell tudni a fast fashion hulladékkezeléséről?22:05: Mit lehet kezdeni a felesleges készletekkel?25:35: Van-e olyan ország, ahol állami szinten szabályozzák a ruhagyártók gyakorlatait? Vagy van-e e az Európai Uniónak terve erre a zöld programok részeként?29:31: Az elmúlt évben a kiskereskedelmi forgalom beszakadt, az embereknek sokkal kevesebb elköltenivaló pénze van, a ruházkodás pedig sokadik prioritás a kiadások között. Mit tanácsolna annak, aki megfizethető, mégis jó minőségű és tartós dolgokra vágyik? Mennyire érdemes „invesztálni” egy drágább ruhadarabba és mire figyeljünk oda, ha időtálló darabokat keresünk?30:53: A Vinted és társai működése pozitív fenntarthatósági szempontból?
  • Elindult fenntarthatósági podcastunk, a zCast harmadik évadja, amelyben Nagy Iván László a mindennapi hírekben és vitákban keresi, hogyan tudunk ma olyan döntéseket hozni, amelyekről jó véleménnyel leszünk évek, évtizedek múlva is.

    Az első részben Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár, a BKK és a BFK egykori vezetője volt a vendégünk, akivel végigvettük, hogyan függ össze a vasútreformmal és az agglomeráció szabályozásával Budapest autóproblémája, mit tud tanulni a főváros Párizstól, Londontól és Koppenhágától, miért nézhet fel a MÁV a cseh államvasútra és hogyan menthetné meg a piacosítás, és mi kell történjen ahhoz, hogy az emberek maguktól letegyék az autójukat.

    A zCast korábbi adása Vigvári András szociológus-etnográfussal a zártkertekbe költőzőkről: https://hvg.hu/zhvg/20230614_zCast_podcast_zartkertek_Vigvari_Andras_fenntarthatosag_lakhatas

    A MÁV problémái a Fülkében: https://hvg.hu/itthon/20230726_Fulke_A_MAV_2010_ota_nincs_rajta_a_kormany_problematerkepen

    The Rest is Politics epizód az ULEZ politikai oldaláról: https://open.spotify.com/episode/2jx4JzB7TugsFkE9Sb9UEo?si=23d5ccd82cdd41df

    Iratkozzon fel a HVG Podcastok csatornájára Spotify-on, Apple Podcasts-on, Google Podcasts-on vagy hallgassa adásainkat és iratkozzon fel YouTube-csatornánkra itt: https://www.youtube.com/@HVGonline

    A HVG podcastjait most már külön-külön is megtalálja - csak keressen rá a műsor címére podcastapplikációja keresőjében és hallgassa meg a Fülke, a zCast, a Mérlegen, a Vasfüggöny, a Kösz, jól és az Elvitelre adásait!

    1:08: Tudjuk le a politikát az elején – van autósüldözés Budapesten?3:23: Miért nőtt az autók száma drasztikusan az elmúlt 10 évben? Ez csak a konjunktúra hatása?8:27: Mi az a három lépés, amellyel csökkenteni lehetne az agglomerációból a fővárosba belépő autóforgalmat?13:01: Más országokban hogyan lehetett élhető agglomerációt építeni? Mit tud a koppenhágai „kézfej” alakú szerkezet?20:41: Mi az az ULEZ Londonban? Hogyan működnek az ultra alacsony kibocsátási zónák és valójában min javítanak? Mikor lenne realitása itthon? Miben hasonlít London Budapestre? Miért szolgál példaként egy bravúros, új fejlesztés arra, hogy Budapesten is kellene vasúti alagút?34:51: Realitás-e Budapesten a dugódíj bevezetése?40:07: Mi kellene legyen a sarokköve egy budapesti dugódíjnak?46:20: Sokat emlegetik a cseh példát, amikor a magyar vasúthoz keresünk releváns, de jó példát. Mi a legfőbb különbség a Ceske Drahy és a MÁV működése között?55:29: Tudna-e a piacosítás segíteni a magyar vasút helyzetén? Mit tanít az angol példa a magánvasutakról? Egyáltalán mi az, hogy piaci alapú vasút?1:07:06: Amilyen sok szó esik a MÁV-ról, annyira kevés a Volánbuszról – ideális esetben milyen szerepe lenne az autóbuszközlekedésnek?1:13:49: Volt állami és fővároshoz közeli pozícióban is, rengeteg emberrel kommunikál a médiában: miért nem nyílt még ki Magyarország szeme azzal kapcsolatban, hogy személyes áldozatokat kell hozni a fenntarthatóságért és a városok élhetőségéért?
  • Kezdődik a zCast, a HVG fenntarthatósági podcastjának harmadik évadja: a következő hónapokban Nagy Iván László a közszféra ismert szakembereivel beszélget arról, hogy a ma hírei, eseményei és vitái milyen hatással lehetnek a jövőre - és milyen negatív hatással, ha nem vigyázunk. Közlekedés, öltözködés, városok, otthonok, táplálkozás, viszontagságos időjárás és nemzetközi példák - a zCast harmadik évadjában komplex képet adunk arról, hogyan jelenik meg a fenntarthatóság a leghétköznapibb helyzetekben is.

  • Miért tör ki egy erdőtűz - és miért törnek ki egyre gyakrabban, egyre közelebb Magyarországhoz? A zCast évadzáró epizódjában Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programvezetője beszélt arról, miért nehéz megfékezni az erdőtüzeket, milyen hatással vannak az élővilágra és a környező közösségekre, mekkora veszélyben van Magyarország és mit tudunk tenni, hogy megelőzzük a katasztrófát.Iratkozzon fel a hvg360-ra, az első hónapban csupán 360 forintért! https://hvg.hu/360/elofizetes1:00: Leggyakrabban mi okozza az erdőtüzeket Európában?3:35: Hogyan járul hozzá a klímaváltozás az erdőtüzek megszaporodásához?5:59: Mit tesz egy erdő élővilágával egy erdőtűz? Hogyan tud „alkalmazkodni” egy erdő a tüzekhez?10:17: Hogyan kell eloltani egy erdőtüzet? Miért nehéz, miben más, mint más tüzek?12:26: Milyen hatással van az erdőkhöz közeli közösségekre egy erdőtűz?15:14: Hogyan lehet újjáépíteni a tűz után az erdőket és környezetüket?17:37: Miért kéne sokkal többet foglalkozni az erdők helyzetével még akkor is, ha a közvetlen közelünkben egyelőre nem gyakori?20:41: Mindenki ismeri a statisztikát, hogy hány focipályányi erdő tűnik el naponta a Földről – mit sikerült elérni eddig, hogy csökkentsük az erdőirtást a világban?23:17: Melyek a leginkább veszélyeztetett erdős területek Magyarországon?24:27: Érezhető már a klímaváltozás hatása a magyar erdőkön?25:14: Ha semmi nem változik, elképzelhető, hogy Magyarországon is rendszeresek lesznek az erdőtüzek?

  • Mit csinál Budapest főtájépítésze és hogyan tud az anyagilag szenvedő főváros zöldterületeket is fejleszteni? Miért tartja fontosnak, hogy a közösségi médián beszéljen az élővilágról? Mit tanulhatunk a Liget-projektből és hogyan lehet felelősen hozzányúlni a Népligethez? Hogyan küzd meg a kánikulával a főváros és miért elengedhetetlenek ehhez a zöldfelületek?Fenntarthatósági podcastunkban Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze volt Nagy Iván László vendége.Iratkozzon fel a hvg360-ra, az első hónapban csupán 360 forintért! https://hvg.hu/360/elofizetes• 0:47: Mit csinál Budapest főtájépítésze?• 3:41: Hányadik a rangsorban a gazdasági-politikai nehézségekkel küzdő Városházán a főtájépítész szava? Mennyire tud prioritás lenni a zöldfelületek védelme és kiterjesztése egy ilyen időszakban?• 6:31: Milyen, sikeres példái vannak Budapestnek az új zöldfelületek kialakítására az elmúlt 4 évben?• 8:05: Mennyire nehezíti meg az élővilág védelmét a bürokrácia, mennyire lehetséges nagy, átfogó stratégiákat kidolgozni és végrehajtani?• 10:26: Miért érzi fontosnak, hogy kommunikáljon a Facebookon a város élővilágáról? Miért nem állnak ki a nyilvánosság elé más szakemberek is?• 12:37: Milyen témákat kell még „helyre rakni” az emberek fejében?• 14:56: Mik a jó praktikák arra, hogy zöld-fenntarthatósági kérdésekben hatékonyan érjünk el emberekhez?• 18:00: Hogyan segítik a zöldfelületek Budapest hűtését kánikula idején? Miért lenne ilyenkor kiemelt szükség fasorokra, többek között?• 23:04: Mit tud tenni tüneti kezelésként a Főváros kánikula idején?• 25:39: Mik az állami Liget-projekt tanulságai most, hogy látjuk az első nagyobb beruházásokat?• 30:12: Ezzel szemben hogyan nyúlna hozzá a Népligethez a Főváros?• 35:00: Megnőtt-e az igény a természet közelségére a Covid után és a kánikulák idején? • 38:10: Elégedettek-e a budapestiek a zöld városvezetéssel és milyen kapukat nyithatna egy újabb ciklus?

  • Év elejére megtanultuk Mikepércs, Göd és Iváncsa nevét, azóta Ács, Komárom és Bátonyterenye is beleégett az emlékezetünkbe, a lista pedig még jócskán nyúlni fog - ezeken a településeken ütötték fel fejüket különböző akkumulátorgyártó üzemek a magyar kormány erőltetett iparosítási folyamatainak részeként, azt azonban egyre nehezebb követni, pontosan milyen beruházások érkeznek, és mennyibe kerül ez nekünk mind anyagilag, mind a természeti kincseink, mind az egészségünk árán.A zCast legfrissebb adásában Győrffy Dóra közgazdász és egyetemi tanár segített kiigazodni a legfontosabb kérdésekben. Milyen beruházások érkeznek? Miért fulladhatunk meg másfél évtizeden belül a saját szemetünkben? Mennyivel termeljük túl magunkat? Biztos-e, hogy ez a technológia a jövő kulcsa? És van-e arra forgatókönyv, hogy mindebből mégis jól jöjjünk ki, legalább anyagilag? Ezekre a kérdésekre mind választ ad fenntarthatósági podcastjunk új epizódja.Iratkozzon fel a hvg360-ra, az első hónapban csupán 360 forintért! https://hvg.hu/360/elofizetesA hvg.hu podcastok akkugyár-kisokosa januárból: https://hvg.hu/gazdasag/20230130_Fulke_akkugyar_kisokos_Debrecen_God_CatlBelpolitikai podcastunk Ésik Sándorral: https://hvg.hu/itthon/20230707_Fulke_podcast_Esik_Sandor_Dietas_Magyar_Muzsa_statusztorveny_ellenzek_Novak_Katalin_Orban_Viktor_EU_akkumulatorgyar• 0:51: Mi a különbség egy akkumulátorgyár, egy katódgyár és egy akkufeldolgozó között – és mit tudunk, melyik érkezik Magyarországra?• 4:30: Másfél évtizeden belül ránk marad mindaz a hulladék, amit még kész akkumulátorként legyártottunk?• 5:05: Magyarországon minden munkát elvégeznek, amit Kínából ki tudnak szervezni• 6:09: Ha minden beruházás megvalósul, a világ 4. legnagyobb akkumulátorgyártója lehetünk• 7:10: Ha minden monitoring- és átláthatósági szabályt tiszteletben tartanak, akkor is ki lehet jelenteni, hogy az akkumulátorgyártás egy környezetkárosító beruházás? Milyen anyagokkal dolgoznak ezekben az üzemekben?• 10:12: A komoly szabályozás megoldaná a helyiek aggodalmát?• 12:47: Mennyi pénz marad Magyarországon ezekből a beruházásokból? Megtérül-e mindaz, amit az állam rászán ezekre az üzemekre?• 15:47: Előfordulhat, hogy rossz lóra tettünk, és hamar elavulttá válik a technológia?• 18:02: Mennyi víz és energia hiányzik Magyarországról ezekhez a beruházásokhoz? Mit jelenthet ezeknek a hiánya a lakosság számára?• 24:56: Van-e olyan forgatókönyv, amely szerint Magyarország győztese lesz az akkumulátorbiznisznek?• 29:13: Kijelenthető-e, hogy rossz elképzelés a GDP-növekedéstől várni az életszínvonal javulását?

  • Beindult a strandszezon, ezzel egyidejűleg pedig - belföldön legalábbis - minden szempár a Balatonra szegeződik, hiszen idén nemcsak az infláció okozhat meglepetést, hanem a tavaly nyárból kiindulva akár a vízhiánnyal is számolni kell. Mindeközben a tópart is változik: sorra nyílnak a luxusszállodák és cserélnek gazdát a legértékesebb telkek, a helyiek és az önkormányzatok pedig javarészt tehetetlenek a folyamattal szemben.A zCast legfrissebb adásában Nagy Iván László vendége Ballai Vince, a hvg.hu környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó újságírója volt, akivel áttekintették a tópusztulás és a tópusztítás kérdését, beszéltek a NER balatonaligai terveiről, valamint arról, baj-e, ha dzsentrifikálódik a Balaton.Iratkozzon fel a hvg360-ra, az első hónapban csupán 360 forintért! https://hvg.hu/360/elofizetesCikkeink a balatonaligai beruházásokról: https://hvg.hu/cimke/Balatonaliga• 0:43: Míg tavaly bokáig ért a víz, most arról lehetett olvasni, hogy leeresztenének a Balatonból. Mi történt, mi áll emögött? Tényleg ennyire magas lenne a vízszint, vagy más érdekek fűződnek ehhez?• 2:19: A szakértők szerint is szükség van a leeresztésre?• 3:56: Milyen kilátások vannak a Balaton belátható jövőjére nézve? Meddig lesz „elég” a víz, ami benne van?• 5:36: Ha kiszárad egy tó, mondjuk a Velencei-tó, az csak turisztikai katasztrófa, vagy ökológiai probléma is?• 6:54: Lehet-e idén olyan aszályra számítani, mint tavaly?• 7:57: Club Aliga: hogyan lett a pártüdülőből NER-üdülő, és mi áll a gigaberuházás(ok) útjába?• 10:41: Mi a terv a klienskörnek szétosztott telkekkel? Milyen környezet- és lakóvédelmi veszélye van ennek?• 11:58: Mit tudnak tenni a helyiek?• 12:34: Milyen következményekkel jár a Balaton partjának teleépítése hotelekkel és luxusapartmanokkal?• 13:54: Mit lehet kezdeni az olyan esetekkel, amikor emberek a kert végében alakítják át a tómedret?• 17:15: Mennyire valós probléma a Balaton dzsentrifikációja?• 20:13: Bónuszkérdés – mennyire szálltak el az árak a Balatonnál?

  • A szocializmus idején csak zártkertek voltak, mára egyre többen költöznek ki életvitelszerűen a gyakran közművek nélküli telkekre, a rendszerváltás, a 2008-as válság és a jelenlegi lakhatási krízis több mint 100 ezer embert szorított így a peremre. Fenntarthatósági podcastunkban ezeket a közösségeket mutatta be Vigvári András szociológus-etnográfus, aki könyvet írt a zártkertek, mint átmeneti terek helyzetéről.Vigvári András: Zártkertek Magyarországon című könyve: https://napvilagkiado.eu/termek/zartkert-magyarorszag-vigvari-andras/Iratkozzon fel a hvg360-ra, az első hónapban csupán 360 forintért! https://hvg.hu/360/elofizetes• 0:59: Mit jelentenek Magyarországon a zártkertek? Hogyan váltak életközösségekké a köznyelvben csak „telekként” ismert földek?• 3:38: Mennyien élnek ma zártkerti területeken Magyarországon?• 5:27: Mit jelent az, hogy „átmeneti terek” a zártkertek? Miben más egy ilyen közeg, mint egy falué vagy kertvárosé?• 10:28: Hogyan küzdött Kelemenszeg azért, hogy az ott élőkről gondoskodjon az önkormányzat?• 17:30: Milyen kénszerekből költöznek ide az emberek? Mi történt Magyarországon abban a három időszakban, amikor a zártkerti lakosság nagy része megjelent?• 28:08: Hogyan kerül be egy kutató ebbe a közösségbe? Mi jellemezte őket, milyen harmónia, konfliktusok vagy problémák voltak tipikusak?• 35:40: Milyen szabályozási vagy szociológiai változások kellenének ahhoz, hogy ne fulladjunk bele a lakhatási válságba, a nagyvárosokon belül és határaikon túl egyaránt?