Avsnitt
-
1945-ben a szovjet megszállás alá kerülő Magyarországon is megindult a kommunista diktatúra kiépítése. Az erőszakos rendszerváltoztatás egyszerre indult meg politikai, gazdasági és társadalmi téren. A küzdelem kiemelt terepe volt a magyar vidék, amellyel szemben a Magyar Kommunista Párt már 1945-ben megkezdte a hadjáratát. Földosztás, kényszerkollektivizálás, beszolgáltatás, Pócspetri – egytől egyig a kommunisták vidék elleni hadjáratának a kulcsfogalmai. A témáról Ö. Kovács József történész, egyetemi tanárt, a Vidéktörténeti Kutatócsoport alapító tagját kérdezte Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze.
1945-ben valóban földreform zajlott Magyarországon, vagy a megtévesztő politikai akció mögött, már a kényszerkollektivizálás előkészítése és a vidék megszállása zajlott? – ezzel kérdéssel indult a beszélgetés, amelyre a meghívott szakember egyértelműen az utóbbi mellett érvelve válaszolt. Elhangzott: a földosztás előfeltétele volt a föld elvétele tulajdonosától. Ezzel többek között a történelmi egyházakat és a nagybirtokos arisztokráciát sújtották. Az intézkedésnek egyértelműen politikai céljai voltak, amennyiben megroppantották a két említett réteg anyagi bázisát. A földosztást a kommunisták a szovjetek döntése értelmében és az ő segítségükkel hajtották végre. A segítség olykor nem nélkülözte az erőszakkal való fenyegetőzést, vagy a konkrét fizikai erőszakot sem.
1948-ban a Pócspetri-ügy hívta fel a magyar társadalom figyelmét a leplezetlen kommunista diktatúra időszakára. Az észak-magyarországi kis településen történtek a vidék megszállásának jelképévé váltak, amennyiben egyszerre célozták a parasztság és az egyházak megtörését – hangzott el a beszélgetésen. Ugyanebben az évben a kommunista diktátor, Rákosi kecskeméti beszédében hirdette meg a kényszerkollektivizálás politikáját, természetesen a „szövetkezetesítés” nyelvi leleményével leplezve az erőszakos folyamatot. Az események egyik kulcsfigurája Kádár János volt, akinek a személye keretbe foglalja a kényszerkollektivizálás történetét. Hiszen a folyamat 1948-ban Kádár belügyminisztersége alatt indult meg és az 1960-as évek elején ért a végére, amikor már ő volt Magyarország kommunista diktátora.
A műsorban bemutattak műtárgyat is, a Terror Háza Múzeum állandó kiállításának anyagából. Ezúttal egy, az Ellenállás termében elhelyezett röplapot szemléltettek, amelyet az 1950-es évek elején, a békéssámsoni Magyar Ellenállási Mozgalom tagjai készítettek. Szövege szerint: „Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja!” A röplap kapcsán Ö. Kovács József kiemelte, hogy az első komoly ellenállás a kommunista diktatúrával szemben vidéken jött létre. A megmozdulások célja a kommunista diktatúra és a kényszerkollektivizálás ellen való tiltakozás volt.
A beszélgetés végén kitekintésként a magyar vidék kényszerkollektivizálás utáni helyzetét vázolta fel az előadó.
-
„Folytatni fogom, folytathatatlan életemet” – fogalmazott Kertész Imre Sorstalanság című regényében az újrakezdés kapcsán. De valójában milyen lehetőségei voltak az újrakezdésre a haláltáborokból, az erőltetett menetek biztos pusztulás felé vivő útjáról, a munkaszolgálatból vagy éppen a gettóból szabaduló magyar zsidóknak 1945-ben? Ezekről kérdezte Baczoni Dorottya történészt, a XX. Század Intézet igazgatóját Balogh Gábor a Terror Háza Múzeum vezető történésze.
-
Saknas det avsnitt?
-
1945-öt követően a köztéri szobrok ledöntése és az új, marxista ihletettségű emlékművek felállítása jelezte a kommunista hatalomátvétel bekövetkezését a közterületeken. Korrajz – A diktatúrák hétköznapjai című műsorunkban ezúttal a kommunista diktatúra alatt állított köztéri alkotások kerültek górcső alá. Farkas Sebestyén, a múzeum történésze Szerencsés Károly történésszel, az ELTE egyetemi docensével beszélgetett.
-
1945 tavaszán a front Budapestről való elvonulását követően szinte a semmiből kellett újrateremteni a Magyar Rádiót. A műsorszórás a fővárosban viszonylag hamar megindult, köszönhetően a Rádió dolgozóinak. Ekkor még sokan azt gondolták, hogy a Rádió a demokratikus kibontakozás egyik kulcsintézménye lesz, azonban rövidesen kiderült, hogy a Magyar Kommunista Párt teljesen más szerepet szánt a korszak legfontosabb tömegmédiumának.
A Terror Háza Múzeum podcast csatornájának Korrajz – A diktatúrák hétköznapjai című új műsorának első részében a Rádió kommunista diktatúrában betöltött szerepéről kérdezte Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze Sávoly Tamás történész-muzeológust, a Postamúzeum munkatársát.
-
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává. 1947-ben ezen a napon hurcolták el a szovjet megszállók Kovács Bélát, a magyar Nemzetgyűlés kisgazdapárti képviselőjét, aki a letartóztatását követően nyolc évet töltött szovjet fogságban. A Gulág mellett a kommunista elnyomásnak számtalan más módszere volt: internálás, börtönbüntetés, végrehajtott halálos ítélet, kollektivizálás és sok más intézkedés képezte a kommunista terror eszköztárát. Nem volt olyan magyar család, akit valamilyen módon ne érintett volna a kommunista elnyomás bizonyos formája a diktatúra évtizedei alatt. #kommunizmusáldozatainakemléknapja
-
Az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállaló magyar cigány hősöket bemutató tablókiállítás nyílt kedden Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt. A tárlat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztosság együttműködésében valósul meg. A tablókiállítás eddig 27 helyszínen járt.
-
A mai emléknap két diktátor és az általuk működtetett emberellenes rendszer kézfogására emlékeztet bennünket.
Akik 1939. augusztus 23-a előtt még úgy hitték, hogy a kommunizmus a létező világok legjobbikát teremti majd meg és vele szemben csupán a náci Németországot illeti megvetés, azoknak keserű pirula volt a Hitler-Sztálin paktum.
Két diktatúra egyezett meg arról, miként osztják fel maguk között Európát, két diktátor összefogása tette egyértelművé: a nácizmus és a kommunizmus közötti ideológiai különbségek csupán felületesek és látszólagosak.
A megemlékezésen beszédet mondott:
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterés
Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója
-
A tárlat az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállalt magyar cigányság hőseit mutatja be. A rendkívüli népszerűségnek örvendő tablókiállítás eddig 25 helyszínen járt és tízezrek tekintették meg. A kiállítás budapesti megnyitóján beszédet mondott Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a vándorkiállítás főkurátora, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Sztojka Attila, Roma Kapcsolatokért Felelős Kormánybiztos.
-
Slachta Margit (1884–1974) szerzetes nővér, az első magyar női parlamenti képviselő előtt tiszteleg a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet február 9-én megnyílt időszaki kiállítása. Múzeumunk ezzel – egyedülálló módon – Magyarországon először rendez kiállítást Slachta Margit mindenki számára példamutató, kivételes erkölcsi tartásról tanúbizonyságot tevő életútjáról. „Ha nincsenek, akik kockáztatnak, minden ügy el fog veszni.” (Slachta Margit)
-
Tőkéczki László 2018-ban elhunyt Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár életművét méltatta Schmidt Mária történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Balog Zoltán, református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. A beszélgetést Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója vezette.
A bohém zseni – Gróf Andrássy Gyula szellemi-politikai arcéle című kötetünk megvásárolható a Terror Háza Múzeum webshopjában és a könyvesboltokban:
https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/a-bohem-zseni-grof-andrassy-gyula-szellemi-politikai-arcele/?fbclid=IwAR2w97ZMAURSP2fm1yvsGVOdiB63DaIpNG-GTmNzs5zMb-uO4ukvdLLfArY
Tőkéczki László kötetét halála után két évvel, 2020-ban adta ki a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. A könyvet Schmidt Mária, a Közalapítvány főigazgatója szerkesztette. -
A magyar történelem egy újabb, izgalmas és lényeges fejezetét feldolgozó képregény kiadására vállalkozott a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. A legendás magyar Aranycsapat kapitányáról, Puskás Ferencről, "Öcsiről", a hazai és a nemzetközi futballtörténelem kiemelkedő alakjáról, a legsikeresebb magyarok egyikéről még nem jelent meg olyan képregény, amely ekkora terjedelemben és ilyen részletességgel mutatja be az életét és sportkarrierjét.
Az ellenfelek által rettegett, szurkolói által csodált, 10-es számú mezt viselő játékos neve egyet jelentett a győzelemmel. A mai napig a legnagyobb labdarúgók adóznak elismeréssel Puskás Ferenc játékos- és edzői pályafutása előtt. A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, több klubcsapat és válogatott edzője, a messze földön híres „Száguldó Őrnagy” technikás játéka ámulatba ejtette korának közönségét és szerencsésnek mondhatta magát, aki élőben látta a pályán.
Puskás Ferenc, azaz Puskás Öcsi meséje a magyar labdarúgás - és az egész magyar történelem - legszebb története. Igaz mese, mert megtörtént.
Mostantól képregény is megidézi Puskás Ferenc emlékét: a kalandos és megható, csodálatos magasságokba ívelő és tragikus mélységeket egyaránt tartalmazó élettörténetet. A képregény – a műfaj természetéből fakadóan – egyszerre alapul valós eseményeken és az alkotói képzeleten. A szerzők számos olyan vizuális és verbális elemet alkalmaznak, melyek révén az olvasó nem pusztán Puskás Ferenc történetét, hanem életének – hazai és külföldi – korszakjellemzőit is megismerheti. A kötet képi humora, korhű szövegei az egészen fiataloktól az idős korosztályig mindenkinek szórakozást nyújtanak, ismereteket kínálnak és alkalmat arra, hogy ismét felidézzék a magyar futball egyik hőskorát.
A kötet szerkesztője, Schmidt Mária történészprofesszor így fogalmaz a könyv bevezetőjében: A Puskás... és az egész világ azonnal tudja, kiről van szó. Kiről és miről. Arról, hogy volt egyszer egy zseniális labdarúgó, aki emberek százmillióit kápráztatta el. Tehetsége és zseniális játéka vigasztalást jelentett számunkra a szovjet megszállás, a terror, a kommunista elnyomás időszakában. Fénye akkor kezdett el ragyogni, amikor nekünk éppen befellegzett. Öcsinek végül el kellett menekülnie, nekünk pedig megtiltották, hogy beszéljünk róla. Igen, volt idő, amikor a politika még azt is meg akarta szabni, kit szeressünk, és kit ne, kire nézzünk fel, és kire ne. Mi azonban továbbra is szerettük Öcsit, ahogy ő is visszavágyott hozzánk a távolból. Mert Puskás Ferenc, akit minden kontinensen ismernek, akiről bolygót neveztek el, a világ tetején is az maradt, aki volt: egy huncut mosolyú kispesti srác. Az Öcsi. Ezzel a képregénnyel Puskás Öcsi előtt tisztelgünk. Mert Puskás Ferencet Puskás Öcsi tette naggyá. Megismételhetetlen a pályája, sorsa páratlan sikertörténet.
A képregény kapható a Terror Háza Múzeum webshopjában és a könyvesboltokban:
https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/10-a-puskas/
Kövessenek minket további tartalmakért:
Cikkek: https://terrorhaza.hu/hu
Facebook: https://www.facebook.com/terrorhazamuzeum/
Instagaram: https://www.instagram.com/terrorhazamuzeum/
Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCivjc9obGFWI-NCIkdfr5iw -
A kommunista diktatúra áldozatairól és a velünk élő örökségéről Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, valamint Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese beszélgetnek Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója moderálásával.
Kövessenek minket további tartalmakért:
Cikkek: https://terrorhaza.hu/hu
Facebook: https://www.facebook.com/terrorhazamuzeum/
Instagaram: https://www.instagram.com/terrorhazamuzeum/
Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCivjc9obGFWI-NCIkdfr5iw
