Avsnitt

  • Ebben az epizódban vendégünk Kovács Gyula adattudós, adatcoach, a magyar alkalmazott adattudomány meghatározó alakja, a Láncreakció podcast egyik szerkesztője. Most az utóbbi 30 év tapasztalatairól mesél, azokra az időkre visszanyúlóan, amikor az adattudományt még adatbányászatnak, vagy csak nemes egyszerűséggel statisztikának hívták. Elmondja, hogy a CEO-t nem érdekli, hogy te, mint adattudós mennyit dolgoztál, csak arra a fránya 3 slidera van szüksége, amiben a végeredeményt mutatod. Ugyanakkor arról is szó esik, hogy hogyan indulhatsz el a pályán fiatal adattudósként. Spoiler alert: a munka oroszlánrészét ma már az egyáltalán nem szexi, de annál hasznosabb "adattisztiítás", illetve a folyamatos kliens-menedzsment jelenti.

  • Nothing screams "procrastination" more than the year it took us to edit this video after recording it! In this episode, we learn that the proper term for this is the "errand paralysis" - and it is one of the tell-tale signs of being en-route to burnout! Our society is complex and the technological advancements of the last century were all supposed to make our lives easier - yet it seems that we are under more pressure than ever to perform. But what are the metrics that we use to measure this performance? Are then even fair? Was it really easier for our parents? In this more-than-usually-personal episode, we dip our toes in these difficult questions as two millennials and argue for the necessity of a fine line between individualism vs community. In the age of self-help books, we always think we can fix ourselves, win the system, do more yoga, self-care, and win at life - but all of this is it not very useful if we live in an unhealthy community, where the measures of winning at life are not clearly defined - or even worse, they are just random - at least to a great extent.

  • Saknas det avsnitt?

    Klicka här för att uppdatera flödet manuellt.

  • Ebben az epizódban Dr. Kis Zoltán vegyész- és biomérnökkel beszélgettünk, aki jelenleg vakcina gyártási technologiák fejlesztésén dolgozik az Imperial College London kutatóegyetemen. Áttekintettük a különböző védőoltás típusokat és azok működési mechanizmusát (lásd lennebb). Kérdeztünk a kihvívásokról, mint például a vakcinák tömeggyártása vagy a platform technológiák kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik többféle oltás lergyártását ugyanazzal a gyártósorral. Ígéretes újításokat ismertünk meg, amelyek a jövőben lehetővé tehetik hogy az oltásokat hűtés nélküli tárolását, vagy élesztőgombák segítségével történő hatékony előállítását. (2021-március-17) Vakcina 101: A klasszikus oltások inaktivált vírust vagy vírusrészt jutattnak a szervezetbe, amelyek testidegen anyagok lévén kiváltják a szervezet immunreakcióját. Az újabb oltások ezzel szemben csupán a vírus egy részét kódoló DNS vagy RNS szekvenciát tartalmaznak, egy utasítást, ami alapján maguk az emberi sejtek gyártják le a vírus bizonyos részét (antigént). A végcél minden esetben az, hogy az immunrendszer megtanulja hogyan kell elpusztítanui ezeket az ártalmatlan vírus utánzatokat, mielőtt a szervezet megfertőződne a valódi vírussal. Ezáltal megelőzhetőek a súlyos következmények, és emiatt a védőoltásokra úgy tekinthetünk, mint a leggazdságosabb egészségügyi beavatkozásra.

  • Az algoritmusok mára már gyakran nagyobb szerepet játszanak a társadalom alakításában, mint a közvélemény. Talán összetettségük miatt, de valahogy mindig csak a végkifeljet, a rosszul vagy szuperül ellátott feladat vagy szerep számít, ez kerül górcső alá. Az viszont megkerülhetetlen tény, hogy az algoritmusokat jól meghatározott, merev matematikai alapelvek alapján fejlesztjük ki, és a folyamat során az összetett világunk egy kis idealizált játékmodellre redukáljuk - így sokszor megkerülhetetlen kiskapuk és társadalami előítéleteket kódolunk gépi döntésszerkezeteinkbe. Ebben az epizódban az internet - és ezáltal a modern társadalom - mozgatórugóját képező 7 alap-algoritmusból kiindulva próbáljuk kibontani, hogy hova vezethez ez a közeljövőben.

  • A címben említett felkiáltás angol verziója, a "publish or perish!" mára már íratlan szabállyá vált a tudományban. A kifejezés azt hivatott szimbolizálni, hogy a modern tudomány hajlamos egyetlen, gyakran helytelen metrikának alávetni magát (a publikált cikkek száma) és ez nem föltétlenül mindig vezet jó irányba a társadalom szempontjáből - sőt sokszor egyenesen gátolja a tudomány szerepét, mint a társadalom előremenetelét elősegítő eszköztárat. Ebben az epizódban a tudományos cikkek életciklusáról beszélünk, a finanszírozástól a kutatás és lektorálás folyamatán keresztül, a végül ingyenesen elérhető, vagy fizetős falak mögé zárt publikációig. Az epizód végén pedig megpróbálunk egy érdekes párhuzamot kibontani az esküdt szék intézménye és a modern tudomány minőségbiztosítási folyamatai között.

  • A videó és számítógépes játékok egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert és ezáltal egyre nagyobb hatással vannak a kultúránkra. Az e-sportok rajongói és támogatói a hagyományos sportokkal összevethetőek, a legnépszerűbb játék stream-erek pedig a színészekhez, énekesekhez hasonlóan, több millió követővel rendelkeznek. Nem csoda, hogy a tech cegék egymással versenyezve próbálnak minél nagyobb részesei lenni ennek a piacnak. Ebben az epizódban az új, felhő alapú játékszolgáltatásokat mutatjuk be, amelyek szemben a klasszikus, egyén által megvásárolt és birtokolt konzolok és videójátékok helyett, egy felirakozásos modellt kínálnak, ahol havidíj fejében bérelni tudjuk mind a hardware-t, mint pedig a játékokat. A bérelt játékokkal bármely eszközön tudunk majd játszani, amennyiben jó minőségű internet kapcsolattal rendelkezünk. A cloud gaming valószínűleg nagyban átfogja alakítani a mai játszási szokásokat, és nem láthatjuk előre milyen hatással is lesz ez a társadalmunkra. Többet fognak játszani az emberek? Be fognak szűrődni a játékok az oktatási rendszerbe? Mit fognak kezdeni a tech cégek mindazzal a sok adattal, amit játszás közben önkéntelenül fogunk generálni?

  • A Your Undivided Attention podcast egyik epizódját (The Dictator's Playbook Revisited) meghallgatva, a Fülöp-szigetek Facebook-függősége és Duterte elnök drogháborúja margóján elindulva beszélünk a nagy közösségi platformok társadalmi szerepéről a közbeszéd moderálásában. A féktelen szólásszabadság ⟷ teljes cenzúra végletek között nem egyszerű technikailag egyensúlyoznia a platformoknak, erről a Facebook és Reddit példája kapcsán is beszélünk, ahol még mindig sok esetben az emberi moderátorokat tekintik az online diskurzus legmegfelelőbb kurátorainak. Ennek az egyik oka az, hogy a moderálatlan kommentfolyamok múltbeli tapasztalata az "exponenciális gyűlölet" kialakulása, ami talán rosszabb végkifejletet jelent, mint a mérsékelt moderálás. Így a moderálást végző szervezet, algoritmus, platform, vagy éppen politikai párt, hirtelen aránytalanul nagy súllyal rendelkezik a jó és rossz meghatározásában - és ez igaz úgy világszinten, mint mondjuk Erdély szintjén. Te mit gondolsz, szükség van az interneten, a szólásszabadság bástyájában, a moderálásra?

  • A kvantum számítógépek ígérete az, hogy bizonyos feladatokat lényegesen kevesebb idő alatt (exponenciálisan kevesebb lépésben) tudnak majd elvégezni, mint a klasszikus számítógépek. A Google nagyhatású bejelentést tett 2019 októberében, az állítván hogy sikerült elérniük a kvantumfölényt laboratóriumi körülmények között. Ezt azzal támasztották alá, hogy az általuk feljesztett kvantumprocesszor 200 másodperc alatt végzett el egy olyan szimulációs számítást, amely a mai hagyományos szuperszámítógépek számára gyakorlatilag kivitelezhetetlen lenne (10.000 évbe telne). Az IBM válaszcikkben elismerte a Google munkásságát a szupravezető alapú kvantumszámítás terén, viszont vitatta a kvantumfölény elérését. Szerintük ugyanaz a feladat elvégezhető 2 és fél nap alatt is, kihasználva különféle optimalizálási lehetőségeket. Akárhogy is nézzük, a kvantumszámítógépek rohamosan fejlődnek és előbb-utóbb meg fogják haladni a mostani számítógépek teljesítményét bizonyos feladatokban. Ez miben fog megnyilvánulni, és hogyan lesz hasznunkra a mindennapi életben?

  • Ebben az epizódban vendégünk volt Barabási Csongor, fiatal vállalkozó, szoftverfejlesztő, a GrowthReaktor egyik alapítója. Csongor egyetemi évei alatt a mesterséges intelligenciát tanult, jelenleg Londonban dolgozik és több sikeres vállalkozáson van túl. Mesterséges intelligencia mellett az önfejlesztés és a tudatos tervezés is foglalkoztatja. Így alakult meg a GrowthReaktor, egy erdélyi magyar kezdeményezés, amelynek célja a személyes fejlődés, tanulás és az önreflexió népszerűsítése, blog bejegyzések, podcast és közösségek kiépítése révén. Szóba került mindemellett még a munkahelyek jövője, az iparágak közötti kollaboráció fontossága, oktatási rendszerek különbözősége, a sikeres vállalkozáshoz szükséges kitartás és az elvándorlás, hazatérés témája is.

  • Az étkezéshelyettesítő termékek olyan emberi fogyasztásra kifejlesztett élelmiszerek, amelyek könnyen előállíthatóak és kiegyensúlyozott, teljes értékű táplálkozást biztosítanak (az állati takarmányhoz hasonlóan). Míg régebben efféle termékek használata főként súlyvesztés céljából vagy emésztési betegségek következtében történt, újabban praktikus szempontok miatt váltak népszerűvé, hiszen gyártásuk olcsó és fogyasztásra készen megvásárolhatóak, így megspórolhatjuk az étel elkészítésének idejét. Persze kritika is éri ezen termékeket, hiszen nincsenek megfelelő tudományos kutatások a hosszútávú hatásokról és az étkezés ilyen szintű leegyszerűsítése rengeteg kultúrális szokástól fosztaná meg a közösségeinket. Valójában azonban az emberiség élelmezése kihívások elé néz, a növekvő népesség, a klímaváltozás és a fenntarthatatlan mértékű fogyasztás miatt, így meglehet, hogy ezen problémák megoldásában az étkezéshelyettesítő termékeknek is fontos szerep fog jutni.

  • A Holdraszállás 50 éves jubileuma előtt tisztelegve, ebben az epizódban a Holdkutatás jövőjéről beszélgetünk. A következő néhány évben több állami és magán-expedíció készül a Hold újrafelfedezésére. Vajon ezek is felderítő utazások lesznek, vagy talán propaganda-indíttatásúak, mint a hidegháború idején - amikor az égi kísérőnk kutatása kétségkívül aranykorát érte? Netán megérné már teljesen kereskedelmi indoklásból a Holdra szállni? Vagy a Hold csak egy "lángosozó-hely" lesz, úton a Mars felé? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, megemlékezve az Apollo-programról és annak technikai megvalósításairól, valamint megpróbálunk több Hold-business-modellt is elképzelni.

  • Könyvajánló: ebben az epizódban Yuval Noah Harari világhírű történész és egyetemi professzor könyveiről beszélgettünk. Első könyvében az emberiség történetét mutatja be érdekesen, érthetően és egy újszerű nézőpontból megközelítve. Miért is lett annyira sikeres az ember faj, hogy manapság gyakorlatilag uralja és igényeihez igazítja az egész a bolygót? A kulcs a nagy csoportokban való flexibilis együttműködés képessége, amely a nyelv, a képzelet és a közösen elhitt fikcióknak köszönhetően alakulhatott ki. A könyv rávilágít arra, hogy mennyire fontos szerepet játszanak az életünkben a társadalom által elfogadott narratívák. A média által terjesztett információ tudja formálni, megerősíteni ezeket a narratívákat, amelyek éppúgy lehenek pozitív, mint negatív hatással a saját életünkre, egyes népcsoportokra vagy akár az egész emberiségre.

  • Dr. Lőrincz Andrással, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszék vezetőjével beszélgettünk az intelligencia mibenlétéről. Melyek az intellgencia főbb összetevői? Egyik fontos eleme a faktorizáció, azaz a feladatok komponensekre bontásásnak képessége. Például az emberi interakcióknál az arc és az arckifejezés szétválasztása. A faktorizáció csökkenti a keresési teret és megkönnyíti a tanulás folyamatát. Szó esik arról is, hogy nem tiszta lappal születünk, hanem evolúciósan előre bedrótozott neurális rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik például az érzelmek felismerését és megértését, ezáltal szintén elősegítve a tanulást és a kooperációt. Mi történik akkor, amikor meghibásodik a neruon közötti kommunikáció? Mi a különbség a tudás megszerzése és átadása között? Hogyan építhető bele a kíváncsiság egy gépi algoritmusba?

  • Ahogy nőnek a kapcsolati hálóink a közösségi médián, úgy oszlik meg a figyelmünk és az egyéni felelősségvállalásunk is. Emiatt lesz kevésbé hatékony a segítségkérés, mivel mindenki mástól várná hogy cselekedjen (bystander effect). Miért szüntette be a legtöbb hírportál a komment részlegét? Azért, mert azt a konstruktív, közösségépítő viták helyett, a troll hózzászólások és a gyűlöletbeszéd dominálták. A legerősebb érzéseket és reakciókat ugyanis az a cikk vagy hozzászólás váltja ki belőlünk, amely provokál és haragra gerjeszt. Lehetséges egy olyan technológiai utópia, amely emberközpontúbb, nem aknázza ki az érzelmi sebezhetőségeinket és elősegíti, hogy jobban odafigyeljünk egymásra? És vajon hogyan fogjuk tölteni a hétköznapjainkat, amikor majd a rólunk begyűjtött adatok alapján személyre szabott interaktív sorozatok állíthatók elő (Bandersnatch)?

  • Az intenzív közösségi média fogyasztás fragmentálja a figyelmünket és árthat a mentális egészségünknek. Az algoritmusok által felkínált tartalmak véleménybuborékot alakítanak ki és úgy vannak megtervezve, hogy függőséget okozzanak. A technológia által felszínre hozott társadalmi problémák vajon teljesen új jelenségnek számítanak? A digitális korszak előtt nem léteztek-e ugyanezek a problémák, csak más kontextusban? Probléma az, ha a gyerek túl sok időt tölt el egy számítógépes játékkal vagy egy online platformon? Lehet az algoritmusoknak nevelő hatása? Mennyire veszélyesek az online terek és milyen gyakori az online zaklatás?

  • Would it be more effective to create a "climate police" or to convince mega-influencers with 100 million followers to preach acting on climate change? Is America's naked capitalism or China's pseudo-communism a better system for enacting climate policies? In this episode we discuss these controversial - but sometimes funny - questions, amongst technology leapfrogging by developing countries, emissions accounting techniques and climate activism options. In the end, we conclude that by looking back at history, a climate religion would probably be the most effective way to stir action.

  • In this episode we try to tackle one of the hottest topics when talking about our future: climate change - in English, to reach a wider audience. We start by clarifying the difference between weather and climate then we get geeky and debate how can climate change be considered a special version of the famous Prisoner's Dilemma game. We then wrap by discussing the bystander effect in climate change action and possible personal commitments.

  • Szabados Leventét kérdeztük a mesterséges intelligencia jelenlegi helyzetéről, a benne rejlő lehetőségekről és a saját tapasztalatairól AI tanácsadó és oktatóként. A beszélgetésből kiderül, hogy a gépi tanulási módszerek eredményességüknek köszönhetően az elektromossághoz hasonló forradalmat fognak véghez vinni, azaz széles körben el fognak terjedni és át fognak alakítani számos területet. A jelenlegi AI rendszereknek azonban limitációi is vannak: nem mindig tudjuk megmagyarázni miért és hogyan hoznak döntéseket; amikor tévednek, akkor máshogyan tévednek, mint egy ember; illetve bizonyos speciális bementekre rendkívül érzékenyek és ezáltal támadhatóak. A nemrégen publikált EU-s irányelvek szerint, olyan mértékig kell biztosnak és magyarázhatónak lennie egy MI rendszernek, amilyen mértékig befolyásolhatja vagy kárt okozhat az emberek életében. Az epizódból azt is megtudjuk, hogy az MI kutatás önreflexióra is lehetőséget ad. A gépi intelligencia fejlesztése rávilágít arra, hogy a saját intelligenciák hogyan működik és hogy feszültség van az általunk elvárt és a megfigyelhető viselkedés között, amely komoly etikai kérdéseket vet fel. Például, hogy nem az algoritmusok előítéletesek, hanem mi vagyunk előítéletesek tömegesen és ez válik nyilvánvalóvá a begyűjtött adatokon tanított algoritmusokon keresztül. Ezekről és sok más érdekes társadalmi kérdésről is szó esik ebben az epizódban!

  • We're happy to bring you an interview with researcher Edmond Awad, who worked on creating Moral Machine, an online platform which presents users with moral dilemmas. Users are required to make decisions about how an autonomous vehicle should behave, when an accident is unavoidable. Should the car kill the two passengers inside or the five pedestrians crossing the street? (Go on, try it out for yourself!) We discuss how this experiment was set up and analyze the results, after collecting more then 40 million moral decisions. Apart from being fascinating, these results are also very relevant, as self-driving cars could be driving down our roads as soon as next year, in 2020 (according to Tesla's ambitious plans to deploy a robotaxi fleet). The crowdsourced data collected by Moral Machine and similar projects will help further the discussion on how to develop software for artificial intelligence.

  • ...hanem tanítsd meg halászni. Richard Sutton kanadai informatikus és egyetemi professzor szerint olyan mesterséges intelligenciát kell fejlesztenünk, amely hozzánk hasonlóan felfedezi a világot, nem pedig olyant, amelybe már bele vannak kódolva az általunk felfedezett összefüggések. "Bitter Lessons" (Keserű Tanulságok) címmel publikált írásáról beszélgetünk ebben az epizódban, és a DeepMind cégen keresztül szemléltetjük a technológia rohamos fejlődését. A fehérjék térbeli szerkezetének meghatározása jelenleg egy meglehetősen nehéz feladat, amely komoly kihívás elé állítja a kutatókat. Ezen a területen sikerült áttörő eredményt elérnie az AlphaFold-nak, a DeepMind gépi tanuló algoritmusának. Mi lesz a tudománnyal, amikor már nem emberi kutatócsoportok, hanem algoritmusok fogják publikálni a legújabb eredményeket? Szükség lesz-e még az emberi elme zsenialitására, ha a jövőben még több adat és számítási kapacitás fog a rendelkezésünkre állni?